A hipnagógia orvosi kifejezés, azt a köztes állapotot jelenti, amikor az ébrenlétből átkerülünk az alvásba − ilyenkor egyszerre vizionálunk és gondolkodunk. Általában percekig vagy csak másodpercekig tart ez a tudatállapot, egy vékony határvidék az ébrenlét és az alvás között. Papp-Für János ebbe a titokzatos, általa inkább szabadságnak érzett lelki tartományba – amely talán némileg nyomasztó lehet, mert nem vagyunk képesek irányítani, nincsen ráhatásunk − vezeti be az olvasót 25 versen keresztül.

„Ezekben a misztikus – vagy a misztika által megérintett – versekben ott sétálunk az isteni és az emberi világ határán, mint egy tengerparton, és velünk sétálnak az emlékeink, a gyerekkorunk, a családunk élő és holt tagjai: nagymamakacagást hallunk és anyánk meséjét, világítótornyot látunk és apánk biciklijét a kocsma mellett, régi és vadonatúj teliholdakat nézünk, beszélgetünk a szerelmünkkel, aki ott sétál mellettünk a fövenyen a saját emlékeivel, a saját gyerekkorával, a saját apja biciklijével… De ha el-el is szorul a torkunk olvasás közben, végig tudjuk, hogy az az alvás, amibe Papp-Für János hipnagógiás versei éppen beleringatnak minket – egészséges lesz és boldog” − írta a költeményekről Kemény István, a kötet szerkesztője.

A hipnagógia a lapokon oldalpárokat sorakoztat, amelyek közül a páratlan oldalon mindig a főversből kiragadott szavak szerepelnek tükörírásban, mintha a szövegek véletlenszerű lenyomatot hagytak volna a szomszédos oldalakon. Valójában a koncepció szerint az egyes írások tartalmi lényegére utalnak, akárcsak egy álom kardinális pillanatai. És hogy aztán az olvasó mindezt ténylegesen is befogadhassa, minden kötethez „mellékletként” egy kis kézitükör is tartozik.

Papp-Für Jánosnak a kemény borítós, minőségi fotópapírral nyomtatott kiadványban helyet kapott, 5 év „termését” felölelő versei formailag és stilisztikailag többnyire egységesek, nem tartalmaznak sortöréseket, kapitális mondatkezdéseket, és mind ráfűzhetők a címadó hipnagógia szóval leírt jelenségre. Az atmoszféra, amit a legtöbb vers megteremt, az álmok szerkezetét hívja elő, a sajátos időkezelések miatt pedig a szövegek egy komplexebb teret hoznak létre.

A család mindig is központi témája volt Papp-Für János szövegeinek, aki nem is titkolja, hogy versei személyes élményekből építkeznek. A hipnagógia lapjain – a korábbi kötetekhez hasonlóan – szintén a család áll a fókuszban, az alanyi megszólaló mellett pedig a felnőtt, a gyermek és a nem emberi versbeszélő perspektívája is fontos szerepet kap. Olyan visszatérő biblikus motívumok jelennek meg, mint például a kereszt, a templomtér, az angyalok, amelyek gyakran összetett költői képekbe ágyazva szervesülnek a szövegekbe.

Papp-Für János nemcsak a saját életében tartja fontosnak az Istenhez való kapcsolódást, hanem költőként is foglalkoztatja a transzcendencia megragadhatósága. Ezen a téren sűrű szövegek peregnek a lapokon, szikár, letisztult nyelv jelenik meg a gazdag képi világ mellett. A költő arra törekszik, hogy „sallangoktól mentes” és „kevés” legyen – számára az írás terápiás funkciót is betölt, szerinte a vers Istennel való kommunikáció. Alapvető fontosságú a számára, hogy a vers ne legyen hamis, rendelkezzen harmóniával, hogy egy olyan nyelvi utat alakítson ki, amely sikeresen „írja le a leírhatatlant” − ezt tartja a költészet igazi kihívásának.

Papp-Für János 1976-ban született, költő, zenész, szerkesztő. 2002 óta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban (Magyar Napló, Hitel, Élet és Irodalom, Vigilia, Műút, Bárka, Prae, Eső, Agria, Helikon, Apokrif, Látó, Nézőpont, Hévíz, Parnasszus, Spanyolnátha, Kulter), első verseskötete 2006-ban jelent meg Rámcsukódott ajtók mögött címmel. Ezt követte 2007-ben a Metszetek, 2009-ben az apokrif (az út), 2013-ban a nehogy egyedül, 2015-ben a minden után – művészeti kórtanok, majd 2016-ban az Akik gyerekek maradnak című, értelmileg akadályozott gyerekeknek szóló könyve, mely egyben oktatási segédanyag is. A Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke, a Tokaji Írótábor Egyesület és a Magyar Írószövetség Hajdú-Bihar megyei Írócsoportjának titkára, a Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor vezetője. A Bar-talk zenekar gitáros-énekese, alapító tagja. 2014-ben elnyerte a Bella István-díjat.

Papp-Für János hipnagógia című kötete kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szilvási Krisztián

Forrás: magyarnaplo.hu, kulter.hu, alfoldonline.hu, youtube.com 1, youtube.com 2