Az újraálmodott Róma – A Győri Corvina
Ritkán látható kódex – a Győri Corvina – tekinthető meg 2025. szeptember 2. és október 5. között a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Könyvtárának dísztermében. Az érdeklődők szeptember 15-én délután dr. Zsupán Edina előadásában többet is megtudhatnak a különleges kincsről. A Corvináról és a programról dr. Nemes Gábor intézményvezetőt kérdeztük.
A győri művelődés és könyvkultúra egyik legféltettebb kincse a Győri Corvina néven emlegetett kódex, amelyről nem tudni, hogy mikor és hogyan kerülhetett Győrbe. Viszont sok más dolgot el lehet róla mondani. Melyek a legfontosabbak? Miért különleges? Melyek az értékei?
A „Corvina” szó alighanem sokaknak ismerősen cseng – akár iskolai tanulmányokból is –, hiszen Mátyás király könyvtára hazánk egyik leghíresebb könyvgyűjteménye volt. A Bibliotheca Corviniana – amely 2005-ben felkerült az UNESCO szellemi világörökség listájára – célja nem csupán reprezentációs volt, Hunyadi Mátyás tudatosan törekedett arra, hogy kora egyik legjelentősebb tudományos gyűjteményét hozza létre. A könyvtár fénykorában megközelítőleg 2000–2500 kötettel rendelkezhetett, ma azonban csak 216 corvina azonosítható szerte a világban, amelyből 53 kódexet őrzünk Magyarországon. Ebből az egyikkel könyvtárunk büszkélkedhet.
A Győri Corvina ráadásul egy igen érdekes művet őriz, Flavio Biondo (1392–1463) pápai titkár (latinosan Flavius Blondus) Roma instaurata című munkáját. A jeles humanista tudóst IV. Jenő pápa bízta meg, hogy írja össze Róma antik emlékeit. Biondo Leon Battista Alberti neves reneszánsz építész segítségével feltérképezte az ókori romokat, és azonosította az épületeket. A Győri Corvina az egyik legrégibb kézirata ennek a fontos műnek, a Mátyás által megrendelt kódex 1467-ben készült Firenzében.
A Roma instaurata az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől indulva saját, reneszánszban megújuló korával. A könyv a római régészet alapkövét is jelentő első rendszerzett munka. A Corvina mellett még mit láthatnak a kiállításon az érdeklődők?
A Corvina mellett még két kötet állítottunk ki. Az egyik a már említett Flavio Biondo egy másik munkája, a Historiarum ab inclinatione Romanorum imperii decades című, Velencében, 1483-ban megjelent kötet. Biondo e művében leírja Európa történelmét, és a történelmet három nagy korszakra bontja. Műve – amelynek ez a legrégibb nyomtatott kiadása – nemcsak Itáliában, hanem egész Európában elterjedt, nagy hatást gyakorolva a humanista történetírásra. Emellett látható Hartmann Schedel világkrónikája is, amely Nürnbergben látott napvilágot 1493-ban. A több száz fametszettel illusztrált könyv Firenze ábrázolásánál lett kinyitva, ahol a Győri Corvina is készült.
Az Ars Sacra Fesztivál keretében a Corvinához kapcsolódóan egy ígéretes előadásra is invitálják a látogatókat. A részleteket illetően mire számíthat a közönség?
Zsupán Edina a Győri Corvina egyik legnagyobb szakértője, Biondo Roma instauratáját ő fordította magyarra, ezenkívül a Corvina könyvtár történetével évtizedek óta foglalkozik. Előadásában megismerhetik magának a műnek a keletkezési körülményeit és a reneszánsz Rómára gyakorolt hatását. Hallhatnak a kódex keletkezésének körülményeiről, hogyan került Mátyás híres könyvtárába, és tényleg Zrednai (Vitéz) János esztergomi érsek bejegyzései láthatók-e a kódex lapjain.
A győri Corvina 2005 óta az Unesco szellemi világörökségének része.
A program részleteiről ITT tájékozódhat.
SzaSzi
Fotó: engedéllyel!