Az állam, a városok, a felekezeti és egyéb egyesületek igyekeztek lehetőségeikhez mérten segíteni az otthonaikat elhagyni kényszerülőket. Győrbe is hamar megérkeztek a menekülteket szállító vonatok. Legelőször rögtön szeptember 1-én jelentek meg a településen, majd a következő napokban újabb és újabb szerelvények jöttek. A városnak néhány nappal a román támadást követően tehát azonnal meg kellett szerveznie a rászorulók ellátását. Farkas Mátyás polgármester az Éberth Géza tanácsos vezetésével működő Segítő Irodát bízta meg a feladattal. A Segítő Iroda a város támogatásával, egyházi és civil egyesületek bevonásával igyekezett támogatni a rászorulókat. A város és a vármegye politikai, gazdasági vezetői szintén kivették részüket a menekülők ellátásából. Számos épületet – elsősorban iskolákat – jelöltek ki a menekülők befogadására, de voltak olyanok is, akiket családoknál szállásoltak el, esetleg rokonaikhoz, ismerőseikhez utazhattak tovább. Győrben 1916 őszén nagyságrendileg 2000–2200 erdélyi menekültről gondoskodtak. Jellemző volt, hogy sokan csoportokban érkeztek, tehát egy-egy településről származók együtt kerültek a városba.

A Győri Hírlap szeptember 8-án közölt tudósítása a menekültek mindennapjainak nehézségeibe enged bepillantást. Olvashatunk a szinte folyamatosan érkezők ellátásáról, kiemelve, ha szükséges, újabb és újabb épületeket bocsát a város rendelkezésükre, hogy „megérkezésükkor azonnal fedett hajlékuk legyen”. A lap hírt adott továbbá Szodfridt József főispán látogatásáról, aki közvetlenül a menekülteknél érdeklődött, mire lenne leginkább szükségük. A válaszok alapján elsősorban munkára, a gyermekeknek pedig tejre. A főispán a főszolgabírókhoz intézett levelét szintén közölte a Győri Hírlap. Ebben a menekültek mezőgazdasági munkába történő mielőbbi becsatlakozását sürgeti, így csökkentve legalább a vármegyei települések munkaerőhiányát.

A cikkből röviden kiderül tehát az a társadalmi összefogás, amely a hátországot jellemezte a világháború legnagyobb menekülthullámának napjaiban. A helyzet ekkor még átmenetinek bizonyult: a kedvező hadihelyzet folytán 1916 októberétől már a menekültek jelentős része hazatérhetett, a városon enyhült a nyomás. 1917 első hónapjaiban így is tartózkodtak még menekültek a városban, elsősorban azok, akiknek otthona a hadműveleti területen feküdt. 1917 januárjában például 706 Győrött tartózkodó menekültről tájékoztatja a polgármester a belügyminisztert, egy hónappal később ez a szám már „csak” 139 fő volt.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1916. szeptember 8-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
A címlapképen: Erdélyi menekültek Budapestre érkezése, forrása: Az Est, VII. Évf. 251.sz., 1916. szeptember 8. 20. p.

Borbély Tamás