Kemsei István 1944. augusztus 1-én született Kaposváron. 1963-ban villanyszerelőként végzett, ezt követően egy évig a szakmájában kereste a kenyerét. 1982-ben diplomázott az ELTE BTK magyar–könyvtár szakának levelező tagozatán, de már 1964-től könyvtárosként, később, 1981–1987 között általános iskolai magyar tanárként dolgozott.

1987-től 1991-ig a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője, majd az Orpheusz Kiadó munkatársa, 1992-től 2006-os nyugdíjba vonulásáig pedig a Zrínyi Miklós Gimnázium tanára volt. Első verseskötete Arc címmel 1973-ban jelent meg, majd a következő évtizedekben számos verses-, tanulmány- és esszékötete látott napvilágot, melyekből a 2010-es években két kiemelkedő gyűjtemény is az olvasók elé kerülhetett: 40 év ‒ 40 könyv. Válogatott bírálatok (Széphalom Könyvműhely, 2017), valamint az És ne tovább. Válogatott versek (Ambrobook Kiadó, 2018). Utolsó verseskötetét Éjszakai kertész címmel publikálta (Orpheusz Kiadó, 2025).

Költői életműve mellett kritikai munkássága is megkerülhetetlen, ahogy Baán Tibor fogalmazott Valamennyi időnk című 2002-es kötete kapcsán: Kemsei István „az irodalmi szekértáborok felett repülve tágas szellemi horizontot lát, mikor érzékeli a költői produktumok mélységes összekapcsolódását”, hiánypótló munkásságával „fehér foltokat tüntet el az irodalmi értékeléssel s pláne a mélyebb elemzéssel folytonosan elmaradó kritikaírás térképéről”.

Fontosabb díjai, kitüntetései: Gábor Andor-díj (1992); József Attila-díj (2002); az Év Könyve-díj (2003); Arany János-díj (2014); Illyés Gyula-díj (2017); Kortárs-díj (2018); Magyar Arany Érdemkereszt (2024).

Magyar Írószövetség