Győr városába 1919. augusztus 18-án vonultak be, és ezzel megkezdődött a 48 napos román uralom. A megszállás hivatalos indoklása a bolsevizmus letörése és a rend helyreállítása volt. Ezt az álláspontot közvetítette a város elfoglalása után Corijescu ezredes is, aki Farkas Mátyás polgármestert a román csapatok jóindulatáról biztosította, és kijelentette, hogy a városban tartózkodásuk fő célja a rend és a nyugalom feltétlen biztosítása.

Az eseményről a Győri Hírlap 1919. augusztus 19-i száma tudósított:

Mint az a cikkben is olvasható, a városvezetés tagjai nyugodtan fogadták a bevonuló csapatokat, és együttműködésükről biztosították az ezredest. Részben ennek is köszönhető, hogy olyan és akkora számú erőszakos atrocitások, mint amilyenek az ország keleti részén voltak, Győr város polgárait nem érték a megszállás alatt. Emellett a románok nem akartak drasztikusan fellépni, nehogy az antant parancsnokság figyelme a városra irányuljon.

Elsősorban a fegyveres testületek tagjait, a hivatásos katonaságot korlátozták jogaikban. A románok mindvégig nagy ellenszenvvel tekintettek a magyar tisztekre, és igyekeztek mindenben szabályozni a tevékenységüket.

A „békés” felszín alatt ugyanakkor példátlan gazdasági bűncselekmény történt. A román hadsereg elsősorban a hadi- és állami üzemeket fosztogatta. Ennek esett áldozatul a Győri Ágyúgyár Rt. is (a lenti képen): a város legnagyobb üzemét az utolsó szögig leszerelték, és 1600 vagonnyi gépet, alkatrészt szállítottak el. A magyarországi ipari vállalatok közül a Győri Ágyúgyár szenvedte el a legnagyobb károkat.

Szeptember 22-én az antant parancsnokság utasította a románokat, hogy ürítsék ki a Dunántúlt. Október 1-jén a magyar Nemzeti Hadsereg és a román hadsereg megállapodott a kivonulás részleteiben. Végül a román haderők október 3-án kivonultak Győrből, és megérkeztek a magyar Nemzeti Hadsereg katonái a városba, akiket örömünneppel köszöntött a lakosság.

A románok a megszállás utolsó napjaiban kifejezetten durván, agresszívan léptek fel a lakossággal szemben. A vadászlaktanyában, ahol megszálltak, vandál pusztítást végeztek. Az adósságokat soha nem térítették meg. A városnak 1 millió korona kölcsönt kellett felvennie, hogy meg tudja fizetni a román hadsereg élelmezését.

A győri üzemek veszteségét 809,8 millió koronára becsülték, amelynek nagy részét az ágyúgyár szenvedte el. Arányaiban Magyarország összes települése közül Győrt érte a legnagyobb károsodás a román uralom alatt.

Győr felszabadulásáról a Dunántúli Hírlap 1919. október 4-i számában olvashatunk:

A folyóiratok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győri Hírlap 1919. augusztus 19-i lapszáma, valamint a Dunántúli Hírlap 1919. október 4-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

A címlapképen román csapatok láthatók az Országház előtt: a románok 1919. augusztus 4-én foglalták el Budapestet, ezt követően megindultak Győr városa felé.

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom:
Perczel Olivér: Egy megszállás anatómiája ‒ Román világ Magyarországon 1918‒1920, Budapest 2024
Miklós Péter, Vizi László Tamás (szerk.): Összeomlás, terror, Trianon, Budapest 2022
Győr szabad királyi város és vármegye, Győr 1926
Győri Hírlap, 1919. augusztus 19., 1. o.
Dunántúli Hírlap, 1919. október 4., 3. o.

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Kieselbach Galéria. A Győri Ágyúgyár fotója a Győr szabad királyi város és vármegye című kötetből származik (Győr 1926), amely megtekinthető és letölthető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtárából.