A Trianoni Kereszt és a geológiai tanösvény a Ság hegyen

Szilvási Krisztián írása

trianoni-kereszt-saghegy

A Vas vármegyei Celldömölk szélén terül el egy 5 és fél millió éves tűzhányó maradványa, a Ság hegy: az 1975-ben védetté nyilvánított, 279 méter magas bazaltvulkán tetején tör az ég felé a Trianoni Kereszt, melyet nemzeti tragédiánk után 14 évvel, 1934-ben állítottak fel.

A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma pedig itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet. Lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll. A hegy eredeti alakja nagyjából észak-déli irányban elnyúlt csonkakúp volt, az enyhén egyenetlen, füves-bokros plató legmagasabb pontja 291 méterig emelkedett. A bányászat során a vulkáni pajzs jelentős részét lefejtették, csak a peremeken, és az egykori kürtő környékén maradtak meg magasabb részek. Az így keletkezett hatalmas kráter falain feltárul előttünk a több millió éves múlt, tanulmányozhatjuk a suvadásokat, a megmaradt lávapadokat, a kürtőkitöltéseket és kijárt mélyutakat.

Ha arrafelé kirándulunk, egy szépen megszerkesztett táblákkal ellátott geológiai tanösvény segíti utunkat, amely az egykori bazaltbánya sziklafalai között vezet végig bennünket, megismertetve a hegy kialakulásával, kőzettani felépítésével. A turistaház közelében pedig madártani tanösvény segít felfedezni a terület madárvilágát. Mindezeken túl már messziről is feltűnik a hegy tetején álló, a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, az ország megcsonkítására emlékeztető Trianoni Kereszt.

Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása a környékbeli polgárok adakozásából épült, amelyhez az itteni községek és a Sághegy Bazaltbánya Rt. is segítséget nyújtottak. Az 5x5x8 méter magas bazaltkőalapzatból kiemelkedő 19 és fél méter magas, fehérre meszelt, Halászy Jenő és Berzsenyi Janosits Miklós építészek által tervezett keresztet 14 évvel a trianoni szerződés után, 1934. szeptember 23-án avatták fel.

A kommunizmus idején a kereszten lévő eredeti felirat („Nagymagyarországért Kemenesalja népe MCMXXXIV.”) miatt le akarták rombolni az emlékművet, de a kőtáblát megfordították, és a „Szabadság” szót vésték rá, így a helyén maradhatott. A rendszerváltás után kezdték szervezni a renoválását, visszakerült helyére az eredeti felirat, 2000-ben megtörtént az újraavatás, ma pedig már díszkivilágítás teszi még látványosabbá. A Ság hegy napjainkban is ünnepi műsorok, megemlékezések helyszíne.

A fizikus-feltaláló Eötvös Loránd 1891-ben, az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával – amelynek egy eredeti példánya látható a Kemenes Vulkán Park vulkanológiai kiállításán ‒ méréseket végzett a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze. A magaslat akkor még bányászattal nem torzított alakja ugyanis lehetővé tette, hogy az eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel. Ezekre a mérésekre emlékeztet a hegyen 1971-ben felállított bazalt emlékoszlop, mely Antal Károly alkotása. Felső részén egy Eötvös-inga képe és az 1891-es évszám látható, a talapzaton lévő fehér márványtáblán pedig a következő szöveg olvasható: „Eötvös Loránd sághegyi kutatásai emlékére. Eötvös Loránd, Tangl Károly, Kövesligethy Radó, Bodola Lajos 1971.”

Szilvási Krisztián
Fotók: Szilvási Krisztián