A Ság tanúhegy a Kemenesháton terül el, 279 méter magasan emelkedik Celldömölk városa fölé, 1975-ben nyilvánították védetté. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma pedig itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet. A (tanú)hegy egy 5 és fél millió éves tűzhányó maradványa: lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

A hegy eredeti alakja nagyjából észak-déli irányban elnyúlt csonkakúp volt, az enyhén egyenetlen, füves-bokros plató legmagasabb pontja 291 méterig emelkedett. A bányászat során a vulkáni pajzs jelentős részét lefejtették, csak a peremeken, és az egykori kürtő környékén maradtak meg magasabb részek. Az így keletkezett hatalmas kráter falain feltárul előttünk a több millió éves múlt, tanulmányozhatjuk a suvadásokat, a megmaradt lávapadokat, a kürtőkitöltéseket és kijárt mélyutakat – ha arrafelé kirándulunk, egy szépen megszerkesztett táblákkal ellátott geológiai tanösvény segíti utunkat, amely az egykori bazaltbánya sziklafalai között vezet végig bennünket.

Majdnem közvetlenül a Ság hegy lábánál található a 2013 áprilisában átadott Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont, melynek épületében egy egyedülállóan látványos, interaktív kiállítás kínál felfedező utat a tűzhányók világába. A Magyarország egyetlen vulkanológiai szakgyűjteményével rendelkező látogatóközpont a vulkánokról átfogó szakmai szempontok alapján rendszerezett képet ad az érdeklődőknek.

A Földes és Társai Építésziroda által tervezett épület külső és belső megjelenésében is kuriózumnak számít. A szürke színű beton és a vörös árnyalatú corten acél már messziről azt súgja a látogatónak, hogy párhuzam vonható az épület kültéri megjelenése és a tűzhányók izgalmas világa között. Az objektum nem alakjában, hanem építőanyagaiban ragadja meg e különleges természeti képződmények mibenlétét. A vulkáni kőzetek és a felszínre tört magma, azaz a láva építőipari kellékekkel történő kifejezése egyedi képet fest a tájban.

Az épületben egy vulkán belső struktúrájának építész szemmel kivitelezett vetülete tárul az érdeklődők elé. Közel tíz, koncepcionálisan berendezett helyiségben ismerhetjük meg a vulkanológia tudományágának legizgalmasabb részeit, helyszíneit, sőt még a világűrbe is kitekinthetünk.

A Tűzhányóterem a vulkánokat felépítő anyagokat mutatja be, kőzeteket és ásványokat, valamint azon jellegzetes formákat, amelyekké a vulkánok válhatnak. A tér közepét Európa legnagyobb és legismertebb működő tűzhányója, az Etna élethű mása foglalja el. A Szimulációs teremben a megszilárdult lávafelszínen járás mellett a legkorszerűbb számítógépes programokkal modellezett lávaöntő- és robbanásos kitöréseket, valamint a vulkánok erózióját láthatjuk.

A leglátványosabb helyiség, a Naprendszer-terem enteriőrje a távoli bolygókra és holdjaikra repít el bennünket, egy űrhajó-szimulátor segítségével ismertetve meg az ott zajló vulkanikus tevékenységekkel. Aki a kabinba belép, a galaxisok rejtélyes világába repülhet, ahol látványos felvételeket tanulmányozhatunk a Naprendszer legvulkanikusabb égitestjeiről, köztük a Jupiter-holdjáról, az Ióról is.

A Moziteremben egy 17 perces kisfilmen a tűzhányók működéséről és pusztító hatásairól láthatunk képsorokat, a helyiségek közötti terekben pedig színes tablók tájékoztatnak részletesebben a vulkánkitörések pusztításairól (forró és hideg halál), illetve a tűzhányók adta javakról. A Kárpát-medence terme a térségünkben csupán a közelmúltban véget ért, meghökkentően színes tűzhányó tevékenységből ad ízelítőt egy vetített 3D-s domborzat segítségével, valamint részletes tablókkal a magyarországi vulkanikus hegységekről.

A legfelső szinten található Ság-hegy terem panoráma ablakából eleven díszletként tárul elénk maga a tanúhegy, hogy testközelből is megszemlélhessük hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának mára megszelídült vonulatait. Körben a falakon információkat olvashatunk a Ság hegy méréseiről, valamint Eötvös Lorándról. A fizikus‒feltaláló 1891-ben, az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával – amelynek egy eredeti példánya is látható az épületben ‒ méréseket végzett a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze: a magaslat akkor még bányászattal nem torzított alakja ugyanis lehetővé tette, hogy a mérési eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel.

Érdemes tehát családostul felkeresni a Kemenes Vulkán Parkot, mert az intézményhez hozzátartozik az előtte elterülő Vasparipa Játszópark a közel hétszáz méter hosszú nyomvonallal rendelkező kerti vasúttal, a hegyen található Sághegyi Múzeum interaktív kiállítással és egy kisebb tanösvény kőparkkal, valamint a borkóstolást nyújtó Szív Pince is.

Szilvási Krisztián
Fotók: Szilvási Krisztián

Fotógaléria: A Kemenes Vulkán Park Celldömölkön

Szilvási Krisztián fotói

57 kép

 

Forrás: Wikipédia, kemenesvulkanpark.hu, sag-hegy.hu