Eredményei és emberséges hozzáállása miatt John F. Szabot, a Los Angeles Public Library (LAPL) főigazgatóját széles körben elismerik és szeretik. A Los Angeles-i közkönyvtárat a 21. századi könyvtári szolgáltatások mintájává tette. A Library Journal a 2025-ös Év Könyvtárosának választotta. Kisvárosi vezetőként kezdte pályáját, sikeresen emelte át tapasztalatait és szenvedélyét a közszolgálat iránt egy közel négymilliós városi közösség szolgálatába. Vezetése alatt az LAPL számos társadalmi kihívást kezelt, például a hajléktalanságot, az írástudatlanságot, támogatta a bevándorlókat, miközben kreatív kezdeményezéseket indított el, mint a L. A. Libros Fesztivál és az Online Karrier Középiskola (Career Online High School).

Mikulás Gábor a bevezetőben kiemelte John F. Szabo stratégiai gondolkodását, azt a figyelmet, hogy a könyvtáron belüli menedzsment döntései hogyan befolyásolnak más területeket. A beszélgetés fő témája a társadalmi ügyek kezelése és mérése volt. A könyvtárigazgató véleménye szerint ahhoz, hogy a könyvtár a közösség igényeire reagáljon, rugalmasnak kell lennie és fejlődnie kell. A LAPL 73 könyvtárból áll, de nem akarta, hogy sablonosan működjenek – azt szeretné, ha a fiókkönyvtárak tükröznék a szervezet értékeit és küldetését, ugyanakkor elég rugalmasak maradjanak ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a közösség egyedi igényeihez, és felismerjék, amikor ezek az igények megváltoznak. Ezért elvárás a kollégáktól, hogy jól ismerjék a közösségeket, azok nyelvét és kulturális szükségleteit. A könyvtár nem elavult intézmény, hanem korszerű, dinamikus és releváns hely, amelyet a közösség vezetői és választott képviselői is büszkén képviselhetnek, és amelynek innovatív, kreatív munkájáról büszkén beszélhetnek. A közkönyvtárak küldetése átfogó, a közösség minden tagját szolgálják, ami azt is jelenti, hogy sokféle dolgot csinálnak. Ezeknek a mérése rendkívül nehéz feladat, mert minden területet máshogy kell értékelni.

Többféle módon gyűjtenek visszajelzéseket, felméréseket végeznek, személyes találkozások alkalmával akkumulálják a közönség javaslatait és visszajelzéseit. Vannak kommunikációs szakembereik, akiken keresztül terjesztik a könyvtár üzenetét, ez napi szintű kreatív munkát jelent. Folyamatosan új módokat kell keresniük arra, hogyan mondják el, mit csinál egy könyvtár. Fontos, hogy megértsék, miért jelentős a közkönyvtár a város egészsége és sikere szempontjából. Mérik, hány embert érnek el a médián keresztül a hirdetésekkel és egyebekkel. Adatelemzésekre is támaszkodnak, azt vizsgálják, hogyan teljesítenek és mennyire hatékonyan érik el az általuk szolgált lakosságot.

Rendkívül erős a digitális jelenlétük, jelentős összegeket fektetnek az elektronikus szolgáltatásokba. Szerinte a könyvtáraknak többet kellene foglalkozniuk azzal, hogyan mutassák be a digitális szolgáltatásaikat azoknak, akik „fizikailag” bejárnak az épületekbe. Rugalmasnak és kísérletezőnek kell lenniük. Például náluk elérhető egy mini-támogatási program, egy ötletpályázat. Bármelyik könyvtáros munkatárs pályázhat egy kis összegre, a támogatás lehetőséget ad az ötlet megvalósítására egy fiókkönyvtárban. Többször is előfordult, hogy az ötlet annyira sikeres lett, hogy bevezették az összes fiókkönyvtárban.

Szabo beépítette a közösségi-szociális munkát a könyvtári szolgáltatásokba, és együttműködéseket támogat pl. a Dodgers rögbicsapattal, kórházakkal, állatkerttel és kulturális intézményekkel. Elkötelezett a közösségi tervezésben, és olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek bevonják a lakosságot és a könyvtári dolgozókat is, hogy közösen formálják a könyvtár jövőjét.

Az előadás visszanézhető a Magyar Könyvtárosok Egyesülete YouTube-csatornáján.

Írás és fotó: Márné Tóth Krisztina