Hammurapi, Babilónia hatodik uralkodója és az Óbabiloni Birodalom megteremtője, középső kronológia szerint Kr. e. 1792 és 1750 között kormányzott. Uralkodása alatt élte virágkorát a birodalom: egységesítette Mezopotámia nagy részét, és Babilont központi állammá emelte.

Bár a legrégibb ismert törvénykönyv Ur-Nammu nevéhez fűződik (Kr. e. 2100–2050), Hammurapi törvényoszlopa az első teljes egészében fennmaradt „törvénygyűjtemény”, amely az állam és a társadalmi viszonyok szabályozását mutatja be.

Érdekesség, hogy a kőre felvésett szövegek nem a szó szoros értelmében nevezhetők törvénynek, inkább szabályoknak vagy rendeleteknek tekinthetők. Az ókori Mezopotámiában az uralkodó nem hozhatott törvényeket, ez „csak” az Istenek kiváltsága lehetett. Az oszlop pontos keletkezési éve nem ismert, nagy valószínűséggel Hammurapi uralkodásának 31. éve után készült, halála előtt néhány évvel.

Feltételezések szerint a törvényoszlopot Sippar városának egyik templomában állították fel, hogy nyilvánosan hozzáférhető legyen mindenki számára. Jelenleg a párizsi Louvre múzeumban tekinthető meg, a Richelieu-szárny 227-es termében, a keleti antik gyűjtemény kiemelt darabjaként. A műtárgyat 1901-ben francia régészek találták meg Szúzában, ahová hadi zsákmányként kerülhetett.

Hammurapi törvényoszlopa

Az oszlop anyaga diorit, egy vulkáni mélységű, feketészöld színű magmás kőzet. Magassága mintegy 2,25 méter, alsó részének átmérője kb. 60–65 cm széles, súlya nagyjából 4 tonna. Felületére 4130 vonalnyi ékírásos szöveget véstek fel, hét oszlopba rendezve. Ennek mintegy ötödét a prológus és az epilógus teszi ki, a fennmaradó rész 282 szabályt tartalmaz. A rendelkezések különböző társadalmi és jogi témákat ölelnek fel: lopás, házasság, válás, örökbefogadás, tulajdonjog, ingatlan és kereskedelem. A büntetések különböző formáit is taglalja, mint a megkorbácsolás, a csonkítás, a kivégzés, a vízbe fojtás és más fenyítéseket.

A törvényoszlop felső részén egy dombormű található, amely nemcsak dekoráció, hanem jelentős vallási és politikai szimbólum is. Az ábrán magát Hammurapit láthatjuk, amint tiszteletteljes pózban állva imádkozik Samas, a Nap és igazság istene előtt. Samas szarvakkal díszített koronát és hosszú, redőzött ruhát visel egy trónon ülve. Egyik kezében pálcát, a másikban egy gyűrűt (mérőzsinórt) tart – előbbi a bírói tekintély, utóbbi a mértékletesség és az igazságosság jelképe. Mindkettőt átnyújtani készül Hammurapinak, ezzel kifejezve, hogy az igazságosság földi képviseletével bízza meg.

A dombormű közelebbről nézve figyelemre méltó: az alakok arányosak, részletgazdag kidolgozásúak. A kompozícióban Samas ülő helyzete ellenére is nagyobbnak tűnik, ezzel sugallva az istenek és az emberek között lévő hierarchiai viszonyt.

Hammurapi törvényoszlopa tehát a jogalkotás és az államhatalom korai példája, amely jól mutatja, hogyan próbálták már az ókorban is rendszerezni és irányítani a társadalmi együttélést. A benne foglalt szabályok pedig hűen tükrözik az emberiség igényét az igazságosságra és a rend fenntartására, ami ma is éppoly érvényes, mint négyezer évvel ezelőtt.

LSzimonetta

Forrás: magyar és angol nyelvű Wikipédia, hellomagyar.hu, ado.hu, kulturbakancslista.blog.hu, britannica.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.