A város rendkívüli kisgyűlése 1937 novemberében foglalkozott először a hősi emlékmű felállításának gondolatával. Győr az éves költségvetésből már régebben tartalékolt erre a beruházásra. Späth Gyula polgármester 1937 folyamán többirányú társadalmi akciót indított meg annak érdekében, hogy a hősi emlékművet a lehetőségekhez mérten a leghamarabb felállíttassa. A város pénztárában 31.452 pengő állt rendelkezésre erre a célra. A polgármester előterjesztést tett, hogy a belügyminiszter az emlékmű felállítását minél előbb fogadja el és hagyja jóvá, hogy az emlékmű a sétatéri szigeten, a régi lebontott színház helyén épülhessen fel. A minisztert kérte, hogy a szobor létesítésére jelöljön ki 30.000 pengős hitelt, és az azzal kapcsolatos egyéb építészeti és rendezési munkára pedig 5000 pengőt. Továbbá a polgármester a felterjesztésben arra kérte még, hogy a szobrot a város által bemutatott vázlati terveknek megfelelően Horvay János szobrászművész készítse el. A belügyminiszer leiratban közölte, hogy „a kisgyűlésnek ezt a határozatát hivatalból felülvizsgálta és jóváhagyja”.

Horvay János 1938. június 9-én érkezett Győrbe, és Späth Gyula polgármesterrel, valamint Farkas Imre műszaki tanácsossal megtekintették a hősi emlékmű munkálatait. A betonalapzat és az impozáns vízmedence ekkor már a befejezéshez közeledett. A Győri Nemzeti Hírlap a hősi emlékműről kérdezte a művészt, aki a következő választ adta: „Teljesen elkészültem az emlékmű szobrász munkájával. A rózsaszínű ruskicai márványból készült szobor Budapesten készen áll az elszállításra. Készen van már Dunaalmáson a mintegy 9 méteres obeliszk és az alapkő is. A jövő hét elején a szobrot és az alapkövet is Győrbe szállítjuk, úgyhogy az alapozás és egyéb munkák elvégzésével reméljük, június végén megtarthatja a város a felavatási ünnepséget.”

A szobor egy párducot átölelő katonát ábrázol, mely egy óriáskígyót tapos el. A párduc a bátorságot jelképezi. Az emelvény két oldalán relief, amely a magára maradt gyászoló családokat és a harcoló katonákat ábrázolja. A 9 méter magas oszlop csúcsán örökmécsest helyeztek el.

Végül a fényes ünnepségre 1938. július 3-án került sor, amelyen Albrecht királyi herceg mondott beszédet. Győr városa méltóképpen szerette volna megünnepelni az emlékmű leleplezését, a szervező bizottság komoly munkával készítette elő az ünnepséget. Külön ülőjegyeket bocsátottak ki a közönségnek és a sajtónak. A hidakat este 8 óra előtt lezárták a járműforgalom elől, hogy a rendezvényt semmi se zavarja meg.

Az ünnepségre igyekvők már jóval 8 óra előtt elindultak, hogy elfoglalhassák a helyeiket. Az emlékmű mellett díszsátort állítottak fel, szemközt a medence két oldalán a hölgy és férfi közönségnek biztosítottak ülőhelyet. A katonai, bajtársi és társadalmi egyesületek testületileg vettek részt az ünnepségen, amely este fél 9-kor ötperces harangzúgással kezdődött. A Kaszinó teraszán az Iparos Dalkör elénekelte a nemzeti Hiszekegyet, majd dr. Valló István tanácsos röviden ismertette az emlékmű létrejöttének történetét, végül felkérte Albrecht királyi herceget ünnepi beszéde megtartására, amely után leleplezte az emlékművet, és megkezdték az előre megállapított sorrend szerint a koszorúk elhelyezését. A katonazenekar a Himnuszt játszotta, majd Späth Gyula polgármester beszéde kíséretében átvette a város nevében az emlékművet. A 19-esek utolsó ezredkürtöse megfújta a díszjelet, ezután felhangzott a Püspökvár tornyából a tárogatószó. A szervezők gondoskodtak azokról is, akik távolabbról voltak kénytelenek az ünnepséget végignézni, mert az ünnepi beszédeket és az ünnepség egyes mozzanatait megafonok segítségével közvetítették. A pompás ünnepséget a Szózat és a díszfelvonulás zárta le.

A Radó-szigeti Hősök emlékműnél évente megemlékezést és koszorúzást tartottak 1939-től 1946-ig, azonban 1947-ben megszakították ezt a hagyományt. A 2001. évi LXIII. sz. törvény rendelkezett a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A Hősök Napján, május utolsó vasárnapján itt emlékeznek és tisztelegnek. 

A képeslapok és a folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Dunántúli Hírlap 1938. június 26-i lapszáma, valamint a Hősök emlékműve képeslap, illetve az emlékmű részlete a Kioszkkal képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri Képeskönyv. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021. 128‒129. o.
Győri Nemzeti Hírlap, 3. évf., 30. sz. (1938. február. 08.) 1. o.
Győri Nemzeti Hírlap, 3. évf., 128. sz. (1938. június 10.) 3. o.
Dunántúli Hírlap, 46. évf., 27. sz. (1938. július 3.) 2. o.