Akik gyufát árultak

Megyeri Edit Tünde a győri Ünnepi Könyvhéten – Szilvási Krisztián írása

megyeri-edit-tunde

Első regényével érkezett 2025. június 14-én Győrbe, a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapokra Megyeri Edit Tünde: a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében bemutatott Akik gyufát árultak című kötet egyszerre felnövéstörténet és tűpontos korrajz egy olyan éra változásairól, amelyet rettenetes módon megszenvedtek a kárpátaljaiak.

Megyeri Edit Tünde regénye olyan, mint egy rózsa, elkezd kinyílni millió bimbóval, és a végén gyönyörű virág lesz belőle” ‒ vezette fel a kötetbemutatót a szerző beszélgetőtársa, Pió Márta arról a történetről, amely a Szovjetunióban kezdődik, és az újonnan létrejött Ukrajnában ér véget ‒ az pedig már egyáltalán nem ugyanaz a hatalom, mint korábban volt.

Megyeri Edit Tünde a kárpátaljai Nagyszőlősön született, gyerekként egyfajta csodavilágként, mesebirodalomként képzelte el Magyarországot – 8 éves korában járt először Budapesten. Tiszaújhely – ahonnan végül 22 évesen költözött át hazánkba – tehetős falu volt Kárpátalján, és könnyebben lehetett akkor ott magyarnak lenni, mint manapság. Negyvenen jártak az iskolában egy osztályba, melyből huszonöten teljesen magyarok voltak, a többség pedig nagyrészt félig, szóval csakhamar „győzött” mindig a „magyar szó”.

megyeri-edit-tunde

Gyerekkorától megszokta a kisebbségi létet a láthatatlan, despota hatalommal szemben, ahogyan elmondta, „ebbe beleszülettünk, és soha nem vitattuk”. 1994-ben költözött Magyarországra, azóta kisebb megszakításokkal pedagógusként dolgozik, és immár szinte tősgyökeres dunántúlinak érzi magát, rengeteg szép emlékkel a háta mögött. Arról, hogyan tette meg kezdeti lépéseit az írás és az irodalom területén, illetve hogyan vált végül ténylegesen íróvá, az Ünnepi Könyvhét előtt vele készített interjúnkban részletesen beszélt nekünk.

Az Akik gyufát árultak lapjain az említett kárpátaljai lét bontakozik ki, egy színes, többféle vallás (református, görögkatolikus, pravoszláv) által is kontúrozott világ, ahol az ott élők akkoriban teljesen megszokott módon viszonyultak a sokféle nemzetiséghez (muszlim, zsidó… stb.). Kirekesztésről, nyílt viszályról egyáltalán nem lehetett beszélni, sokkal inkább a másik szokásainak tiszteletéről, az elfogadásról – ami közös volt a soknyelvű és -tradíciójú népek között, az az ellenségkép: a szovjet hatalom.

A regényben három női főszereplő, három fiatal lány történetét meséli el narrálva egy negyedik – létező személyekről formálta őket Megyeri Edit Tünde. A három sors a rendszerváltással változik meg gyökeresen: megszűnik a szociális háló, szétzilálódnak a családok, hirtelen a mindennapok elemi küzdelmei (lesz-e egyáltalán mit enni) kerülnek a középpontba. „Az Isten által ránk rakott megpróbáltatások bizonyosan okkal történnek – vallja a szerző. – Akikre nem ró ilyen nehézségeket, ők vannak az Isten háta mögött.

megyeri-edit-tunde

Amíg zárva volt a határ, addig Megyeri Edit Tündéék számára nagyon idealizált világ volt Magyarország, csak azok jöhettek át, akiknek bizonyítottan élt itt rokona. Ő maga idekerülésekor nehezen birkózott meg a honvággyal, a Szovjetunió széthullásának borzasztó traumáját az ottaniak számára, valamint a szomorú következményeket (a megtakarítások elvételét, a területek szétszabdalását, a munka- és fizetésnélküliséget) már innen „nézhette végig”. A szervezett bűnözés, a maffia is rendkívül rövid idő alatt jelent meg ott ezután.

Mennyire maradt megtartó a kárpátaljai lét?” ‒ tette fel a kérdést Pió Márta, mire Megyeri Edit Tünde – aki még mindig nagyon kötődik oda, és örök tragédiája, hogy eljött onnan – így válaszolt: „A hazátlanság az, amikor minden kézzelfogható emléket kiradírozunk az életünkből, és már csak a fejünkben léteznek.” Célja a regénnyel pontosan az volt, hogy mindezeket valahogy megőrizze és átadhassa.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

2025.06.16