Miután a lovagi szellemű Szent László király 1095. július 29-én elhunyt, királyi pompával a nagyváradi székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A nagy műveltségű és mélyen vallásos III. Béla király 1191-ben kérelmezte a pápánál az ország által tisztelt és népszerű László király szentté avatását. III. Béla közbenjárásának eredményeképpen a magyarok szeretett királyát 1192-ben III. Celesztin pápa a szentek közé iktatta.

A szentté avatása után a régi sírjából kiemelték, hogy a testét egy új, szenthez méltó sírba helyezzék el. Az avatás befejező részeként az egyes testrészeket elválasztották a többitől, hogy azokat a síron kívül a köztiszteletnek átadni és kitenni lehessen. Szent László király esetében is ez történt: mielőtt az új koporsóba zárták volna a testet, a fejet kivették, és mint drága ereklyét külön helyezték el az erre a célra készült mellszobor alakú ezüst ereklyetartóba.

A 16. század második feléig a nagyváradi székesegyház őrizte ezt a szent ereklyét, a 17. század elejétől pedig a győri székesegyház legfőbb kincsévé vált. A hermát 1606-ban Naprághy Demeter győri püspök hozta Erdélyből Győrbe. A Szent László herma a Szent Jobb és a Szent Korona mellett az ország harmadik legjelentősebb szakrális emléke, amelyet a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őriznek.

A Szent László király körüli tisztelet az 1763. évi nagy földrengés után vált jelentőssé Győrben. A földrengés, amely Győr környékén pusztított, legfőképpen Komáromban okozott nagy károkat, Győrt a súlyos pusztítástól megkímélte. A város lakói a hermához imádkoztak, hogy megmeneküljenek a földrengés okozta súlyos katasztrófától, és fogadalmat tettek, hogy ha a város megmenekül, akkor minden évben Szent László fejereklyéjét körmenetben végig hordozzák az utcákon. Az imádság meghallgatásra talált, így Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben a szent ereklyét körmenetben hordozzák körül a belvárosban.

A szokás 1950 és 1989 között szünetelt, de azóta ismételten megtartják ünnepélyes keretek között.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Nemzeti Hírlap 1938. június 12-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Győri Nemzeti Hírlap, 1938. június 12.
Dr. Balics Lajos: Szent László király fejereklyéjének története, Győr, 1892. 3‒23. o.
Dunántúli Hírlap, 23. évf., 150. sz. (1915. június 27.) 1. o.
Fábián István: Szent László magyar király ereklyéje, Pest, 1868. 3‒14. o.
Orbánné dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006. 158. o.

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Uj Nemzedék napilap.