Néhány hete már a kedves Olvasó figyelmébe ajánlottuk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér szervezésében, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával megvalósuló, háromnapos rendezvény programjait. Az ajánló megjelenése után kicsiny szerkesztőségünk is felbuzdult, szorgosan készítettük az interjúkat, hogy közelebb hozzuk, kedvet kerekítsünk Önöknek az eseményen szereplő vendégekhez, könyvekhez.

A könyvünnepen Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész mond köszöntőt, majd az Imola végre szóba áll velem című kiállításával is bemutatkozik a győrieknek. Nekünk már azt is elárulta a vele készült interjúban, hogyan tud egymásra hatni a költészet és a „kép-írás”, el lehet-e kerülni, hogy az irodalomban ne képzőművésznek, a képzőművészetben ne költőnek könyveljék el az embert, illetve miért jó, ha a különböző művészeti területek hatnak egymásra. A kiállításmegnyitót követő portrébeszélgetésben talán az is kiderül, hogy kicsoda Imola és miért nem állt szóba eddig az alkotóval.

A győriek – különösen a lokálpatrióták és a város régmúltja iránt érdeklődők – számára mindig a legizgalmasabb, amikor helytörténeti kötetek mutatkoznak be. A 96. Ünnepi Könyvhéten két nagyon várt munkának is örülhetünk, amelyek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér kiadásában jelentek meg. Végre kézbe vehetjük a 2022 februárjában bemutatott, ötkötetesre tervezett Győr városmonográfia első része után – Győr története 1. – A kezdetektől 1447-ig – a másodikat, a Győr története 2. ‒ 1447-től 1743-ig címűt is. A 2018-ban megkezdett, óriási volumenű, tudományos kutatómunkával készülő, olvasmányos, jól felépített, illusztrációkban gazdag, mutatókkal és hatalmas jegyzetapparátussal ellátott, hiánypótló kötet sorozatszerkesztőjével, dr. Horváth Józseffel már a megjelenés előtt beszélgettünk például arról, hogy a korábbi várostörténeti munkákhoz képest milyen újdonságokkal szolgál majd a monográfiának ez a része, mennyiben írják felül az új kutatások eredményei a régieket, egyáltalán mit jelez, milyen jelentőséggel bír a címben szereplő két évszám Győr történetében. A kérdések sorát június 14-én, szombaton, 17 órakor dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény igazgatója folytatja majd a könyvről a szerkesztővel.

Újabb helytörténeti kötettel jelentkezik Torma Attila is, a Küzdelmes korszak és virágzó kereskedelem ‒ Győr társadalma 1850‒1867 között című kiadvánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy bár a Bach-korszakról szomorú, tragikus kép él bennünk, Győr esetében azonban számos előremutató, biztató, fejlődést generáló tendencia is jelentkezik. Természetesen nem csak a fejlődésre koncentrál a szerző, mert úgy hamis képet kapnánk. A negatív sztereotípiák mellett a fejlődés bemutatása viszont jól mutatja, hogy mennyire ambivalens ez a korszak. (A kötet szintén a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gondozásában jelent meg.)

1956 győri hősének, Büki Lajosnak a története most jelenik meg először könyv alakban. Szeghalmi Balázst, a Kisalföld újságíróját, a kötet ötletgazdáját és szerkesztőjét a közös munkáról, az indíttatásról kérdeztük. A rendkívüli visszaemlékezésből nemcsak az világlik ki, hogy mi történt ott és akkor a történelemformáló eseményeken, amiről azután évtizedekig nem lehetett beszélni, hanem Lajos bácsi fantasztikusan pozitív személyisége is, amellyel viszonyul az élethez, és ahogyan emlékezik, tisztáz „Gyűlölet nélkül”.

Természetesen a versek, a líra rajongói is csemegézhetnek új kiadványok között és találkozhatnak az alkotókkal. Itthon vagyok, hazatértem – jelenti ki Bence Lajos József Attila-díjas szlovéniai magyar költő legújabb – első Magyarországon megjelent – verseskötetének címe. Mit is jelent pontosan a „hazatérés”? A kisebbségi lét mennyire nyomja rá bélyegét az ottani irodalomra? Hogyan tekint a világra? – ezekről is mesélt nekünk az eseményt megelőzően. Böröndi Lajos költő, szerkesztő, tanár többször volt a győri könyvtár vendége, ezúttal 16. verseskötetével érkezik, amelynek címe Megfeszítve. A borítón szereplő géppisztolyokra feszített Megváltó képéről, történelmi traumák feldolgozásáról és a diákoknak átadott felismerésekről is mesélt lapunknak a 70. életévét betöltött, de nagyon aktív alkotó. Két ifjú, a pályája elején járó költővel érkezik Takács Nándor, a Műhely folyóirat szerkesztője, és a publikum bepillanthat Rostás Mihály és Zsigmond Soma munkáiba, világába, motivációiba.

A regény műfaja iránti érdeklődőknek széles paletta kínálkozik az idei könyvhéten. Többször volt városunk vendége Nádasdy Ádám. Az évek óta kétlaki életet élő író, aki London és Budapest között ingázik, és jól ismeri már mindkettő miliőjét, nemcsak bennfentes mindkét világban, hanem képes rácsodálkozni és összehasonlítani is, így az általa írt levelek, izgalmas tudósítások is.

A további, vendégként érkező szerzők közül Bauer Barbarával a megfojtó vagy éppen felemelő szeretetről szóló új regénye, a Ketten az élet kapcsán beszélgettünk arról, hogy mi ösztönzi az írónőt 26 kötettel a háta mögött az újabb regények megírására, milyen kérdések nyugtalanítják, hogy látja a jövőt. Akik gyufát árultak című első könyvével jelentkezik Megyeri Edit Tünde. Hogyan kezdődött írói pályafutása? A novellák után hogyan fogott regényírásba? Hogyan lett három fiatal lány története felnövekedés és különös korrajz izgalmas ötvözete? Ezekről beszélgettünk az írónővel, aki már a második regényén dolgozik. Rengeteg fotóval és fantasztikus történetekkel invitál időutazásra Gábor László a „Te ismered a házam…” – Híres lakók, beszélő helyek című könyvében, amelyben művészek otthonába és életébe vezet be bennünket. Nem tolakodó, kukkoló, inkább elegánsan vendégeskedő stílusa lehet az oka, hogy már most nagyon sok pozitív visszajelzést tudhat magáénak a szerző, aki azt mondja magáról, hogy időutazásban nagyon jó.

Készíthettünk volna még interjút Benedek Szabolccsal, aki visszatérő vendég, és ezúttal Hídváros című novellafüzérével jelentkezik; vagy Vidra Szabó Ferenccel, aki A tétova gyilkos című abszurditásba, olykor paródiába hajló történetével érkezik; Sági Györggyel, akinek Holnap kitör a Vezúv című könyve az emberi lét alapkérdéseit feszegeti; Bánki Évával, aki Apjalánya című „sorsregényében” a történelem titkokkal és tragédiákkal fonódik össze; Rita Bakerrel, aki azt a kérdést feszegeti Út a belső valóságig – Árnyékszelídítő I. című könyvében, hogy „Te mit kezdesz az életedre vetülő árnyakkal?”; Polonyi Viktorral, aki Elveszett vasútvonalak című, magánkiadásban megjelenő munkájában a Közép- és Nyugat-Dunántúl megszűnt vasútvonalainak kíván emléket állítani.

Ehelyett inkább arra buzdítjuk Önöket, hogy ne üljenek otthon, mert aki lemarad, az kimarad valami jó élményből! Itt mindenki talál magának kedvére valót, hiszen a közel 20 kötetbemutatón túl kiállításmegnyitót és utcazenét is kínálnak az érdeklődőknek, a rajongóknak, a szemezgetőknek, a kíváncsiskodóknak… Tartsanak velünk!

A 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapok részletes programja itt érhető el!

SzaSzi