Közben az Iparos Dalkör Fodor Kálmán vezetésével két Amadé László szerzeményt adott elő: az Imádlak nagy Istenség című egyházi éneket és A szép fényes katonának arany, gyöngy élete című vitézi éneket.

Az ülés végeztével a részvevők átvonultak az Erzsébet tér 11. szám elé (ma Bécsi kapu tér 11.), ahol nagyszámú érdeklődő előtt leleplezték az emléktáblát, melynek elkészültét Gálos Rezső kezdeményezte és a Kisfaludy Irodalmi Kör, illetve a győri ifjúság áldozatkészségével létesítették. Az avatóbeszédet Jakab Ferenc címzetes kanonok, a Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke mondta.

Az avatás érdekessége, hogy az Amade-ház nem a Bécsi kapu téren állt, hanem a Szabadsajtó utca 16. szám alatt volt (a lenti képen), tehát az emléktáblát nem a megfelelő épületre helyezték el. Ennek ellenére napjainkban is ugyanott találhatjuk, a következő felirattal: „A XVIII. század első felében a várkonyi báró Amade-család háza. Itt halt meg 1737. április 8. báró Amade Antal és itt élt diákkorában 1716–1721. az apánál is nagyobb fiú báró Amade László a jeles lírikus. Emléküknek a Kisfaludy Irodalmi Kör, 1934.”

Várkonyi báró Amadé Antal Héderváron született 1676. augusztus 1-én. Iskoláit a jezsuitáknál végezte. 1688‒1696 között Pozsonyban, majd a nagyszombati egyetemen tanult. (Neve a szakirodalmi utalás ellenére a nagyszombati egyetem 1635‒1701 közötti tanulóinak kiadott matrikulájában nem található.) Pozsony megye táblabírája és királyi tanácsos, aranysarkantyús vitéz volt. 1702-ben feleségül vette Horvat-Simoncsics Rozáliát, házasságukból született Amadé László. A Rákóczi-szabadságharc idején felbári birtokán élt. Rendezetlen birtokviszonyai, a folytonos perlekedés, zűrzavaros családi élete elkeseredett emberré tették. Szerelmes és vallásos tárgyú költeményeket írt. Kéziratos formába szerkesztett istenes verseit Saighó Benedek pannonhalmi főapátnak ajánlotta (1736). Győrött a mai Szabadsajtó utca 16. szám alatti ház tulajdonosa az 1700-as évek elejétől. A stílust és formát Balassitól, Zrínyitől és Gyöngyösitől tanulta. Hol bonyolultabb, hol könnyedebb szószerkezeteivel a rokokó verselés egyik előkészítője volt. Az emléktábla a halál helyében is tévedett, ugyanis Felbáron hunyt el 1737. április 8-án.

Fia, Amadé László 1703. július 26-án született Bősön. Iskoláit a győri jezsuitáknál kezdte, 1721-től Nagyszombatban folytatta, majd a grazi egyetemen tanult 1724‒25-ben, ahol magiszteri fokozatot szerzett filozófiából. 1727-től Esterházy Imre esztergomi érsek apródja lett Pozsonyban. 1729-ben megszökött az érseki udvarból, s még ebben az évben megnősült. Felesége, Orczy Zsuzsanna korai halála után 1730-ban katonai pályára lépett. Mint huszárkapitány részt vett a lombardiai hadjáratban 1734‒1736-ban. 1736-ban újra megnősült, második felesége, a gazdag Weltzl Paulina 1746-ban elhagyta. Közben 1742-ben ezredessé, 1744-ben generális adjutánssá nevezték ki. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban. 1750-ben otthagyta a katonai pályát, és a pozsonyi magyar királyi udvari kamara tanácsosa, 1751-től aranykulcsos kamarás lett. Arany János szerint ő az első igazi dalköltő. „A szép fényes katonának arany, gyöngy élete...” kezdetű katonadalát ma is éneklik. A vershez Arany János írt dallamot, Kodály Zoltán e dal szövegével egészítette ki az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga (Zsére, 1911) kezdetű magyar népdalt Háry János című daljátéka számára. 1759-ben Győrben adta ki Enthusiasmus affectuosus (Érzelmes fellángolás) című költeményét.

Győr város közgyűlése 1948-ban az akkori Lövőkért utcát Amadé László utcára változtatta. Jelenleg is ezen a néven szerepel.

A folyóirat és a két könyv a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1934. június 5-i lapszáma, valamint a Dictio [...] Antonii Amade de Várkony habita… és a Méltóságos várkonyi gróff Amade Antal úrnak... kötetek megtekinthetők és letölthetők a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Felhasznált irodalom:
Grábics Frigyes ‒ Horváth Sándor Domonkos ‒ Kucska Ferenc (Szerk.): Győri életrajzi lexikon. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 2. átd. kiad. 13‒14. o.
Orbánné Horváth Márta ‒ Galambos Krisztina ‒ Szabó Béla: Győri képeskönyv. Emlékművek, köztéri képzőművészeti alkotások, táblák. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Győr, 2021. 60. o.