A múzeum őrének Rómer Flóris bencés tanárt nevezték ki, aki 1839-ben került Győrbe. A tervszerű és rendszeres kutatás megindulása az ő nevéhez fűződik. A bencés gimnázium szegényes természetrajzi gyűjteményének rendezése után hozzáfogott az anyag gyűjtéséhez. Munkáját kiterjesztette a régészeti és történelmi emlékekre is, melyhez Ebenhöch Ferenc személyében talált segítőtársat. A szépen indult gyűjtőmunkát beárnyékolta az 1848‒49. évi szabadságharc, mivel „fegyveres zendülésben való részvétel” miatt 8 évi, bilincsben töltendő várfogságra ítélték. Kiszabadulása után, 1857-ben került vissza Győrbe, és friss lendülettel folytatta a gyűjtemény továbbfejlesztését.

Rómer Flóris fáradhatatlan munkájának eredményeképpen a bencés gimnázium tanári kara azzal a kéréssel fordult a császári és királyi kormányhoz, hogy utasítsa a községeket a régiségek bejelentésére. A császári és királyi Helytartóság 1858. december 19-i, 26662. számú leiratában a győri bencés gimnáziumot a régiségek őrzőhelyéül jelölte ki. A következő évben megjelent a rendelet is, amelyben utasítják a községeket, hogy az előkerült régiségeket a győri múzeumba kell szállítani.

A múzeumot a nyilvánosság számára 1860. május 30-án nyitották meg, néhány nap alatt több ezer látogatója volt. Az alapítás évében a múzeum gyűjteménye 2630 db állatból, 1420 db növényből, 1239 db ásványból, 55 db római régiségből és 1757 db pénzből állt.

A folyóirat és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Közlöny 1860. június 28-i lapszáma, illetve a Szent Benedek-rendi Főgimnázium képeslapja megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom: Győri Közlöny, 1860. június 28. 207. o.; Győri Életrajzi Lexikon, szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc, Győr Városi Könyvtár, 1999. 301‒302. o.; Uzsoki András: A győri múzeum rövid története 1859‒1959. In. Arrabona I., Győr, 1959. 27‒28. o.