Talán nem is gondolnánk, de az 1900-as években nem volt ritka, hogy léghajók szelték az eget. 1783-ban a Montgolfier testvérek, Joseph és Étienne olyan léggömböt szerkesztettek, amelynek sikerült hosszabb ideig a levegőben maradnia, és megtett 2 kilométert. Szeptember 19-én, Versailles-ban már az első, élőlényeket (egy-egy juhot, tyúkot és kacsát) szállító léghajójuk is megtette első útját, mely több, mint 8 percig tartott. A történelemben első emberi utasként Jean-Francois Pilatre de Rozier végzett mintegy 25 perces sikeres ballonrepülést 1783. november 21-én. 1785. január 7-én pedig Jean-Pierre Blanchard és John Jefries 2 óra alatt átrepülte szabad ballonjával a La Manche csatornát Dover és Calais között.

1874-ben Gyarmathy Sámuel neves nyelvész a pozsonyi piactéren hőlégballont engedett fel. A találmányt március 1-jén Szablik István és Domin József Győrben is bemutatta. 1784. augusztus 15-én Szablik István az Erzsébet híd pesti hídfőjénél mutatott be léggömbkísérletet. Ezek a ballonok még nem szállítottak embert.

A francia háborúk felismerték a léggömb hadi célú felhasználhatóságát, és nincs kizárva, hogy 1796-ban egy katonai léghajó jelent meg a Fertő táján. A Magyar Hírmondó tudósítása szerint a gömbbel némelyek szerint ember, mások szerint viszont bábu repült. Természetesen elterjedt, hogy francia kém utazott hazánk felett, de valószínűbb, hogy csak egy bábu volt.

Egy léghajó 1904-ből

1811. június 3-án került sor az első embert szállító repülésre hazánkban. Két bécsi fizikus, Kraskovits és Männer mutatták be léggömbjüket a mai Városligetben, mellyel Männer fel is emelkedett. 1811. szeptember 15-én dr. Kraskowitz Pozsonyból a Fertő-tó közelébe repült, és Rajka környékén szállt le. 1875-ben Batthyány Elemér Párizsból Pestre utazott a francia Coruth léghajóján.

A magyar származású fakereskedőnek, Schwarcz Dávidnak támadt az a gondolata, hogy egy alumínium léghajót építsen. Ő lett a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. A jármű 1897. november 3-án Berlinben emelkedett fel egyetlen, balszerencsés útjára. A találmányt feltalálója halála után Zeppelin gróf megvásárolta az özvegyétől, és a léghajó révén világszerte ismertté vált, míg Schwarz neve lényegében feledésbe merült.

Az új század első évében, 1900-ban már gyakorta jelentkeztek a megyénk felett a léghajók. Május 18-án Cinfalva és Selegdszántó között esett le egy, az utasoknak nem lett bajuk; maguk csomagolták össze és rakták szekérre a ballont és a köteleket. Június 9-én Vadosfa és Edve népét riasztotta meg egy léghajó leszállása, a rá következő napon pedig Tormafalunál ereszkedett le egy másik. 1902-ben Budapesten megalakult az első magyar aéro-klub Lipót Szalvátor főherceg védnöksége alatt. Szintén 1902-ben a Magyar Aero Club Augsburgban megvásárolta a Turul nevű léggömböt, ami az első ballon volt magyar tulajdonban, amely képes volt embereket is szállítani. Az 1910-es évek első felében már a kormányozható léghajó, a Zeppelin is gyakori látvány volt, de azután kiment a divatból.

Sajnos az nem derült ki, hogy a Süttörön talált gömbbel mi történt, kik voltak, ha voltak utasai, és mi lett a további sorsuk.

A képeslap és a folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Soproni Napló 1905. május 28-i lapszáma, valamint az Üdvözlet Süttörből képeslap megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

Bartha Annamária

Forrás: Soproni Napló, 1905. május 28. 4. o.; Csatkai Endre: Léghajó megyénk felett. Kisalföld, 1961. szeptember 1. 5. o.; Csanádi Norbert ‒ Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1974. 13‒16. o.

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Punka György.