Mekkora a baj?

Nem volt még Magyarországon ilyen méretű, historikus állományt érintő fertőzés. A nemzeti szellemi vagyon része a 400 ezer kötetet őrző könyvtár, amely a legrégebbi magyarországi gyűjtemény. Jelenleg a tét nem az, hogy beléphet-e akárki a 200 éves épületbe, hanem az, hogy megmarad-e a könyvtár, ahova beléphet? A következő 200 évben is lesz-e olyan könyvállomány, amit meg lehet mutatni? A második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény a bencés közösség hagyatéka és öröksége, amelyet eddig is gondosan őriztek és megmutatták a nagyközönségnek. A főapátság feladata és felelőssége, hogy a jövő nemzedékek számára megőrizze ezt az értéket. Jelen helyzetben az az elsődleges feladat, hogy a szakmai partnerekkel együttműködve megmentsék a muzeális állományt, megszüntetve a fertőzést és a további károsodást.

A főapátság a megfelelő szakemberek megszólításával haladéktalanul megkezdte a kármentesítési és átfogó állományvédelmi feladatok előkészítését. Megfeszített munka és szervezés eredményeként az elhárítás eszközei már rendelkezésre állnak. A főapátság hálás, hogy a Miniszterelnökség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja a fertőzésmentesítéshez szükséges anyagi forrásokat. A következő, második lépésben a prevenciós, könyvtárgépészeti és klímaadaptációs fejlesztéseket kell megvalósítani. Illetve az esetlegesen sérült állomány restaurálását, ez utóbbi forrásait még keresik, és számítanak benne minden jó szándékú ember segítségére is.

Mit tudunk a kártevőről?

A beazonosított fertőző ágens a kenyérbogár (Stegobium paniceum). Ahogyan a neve is mutatja, elsősorban élelmiszerekben okoz kárt, a konyhákban, raktárakban gyakran előforduló kártevő. Joggal adódik a kérdés, hogy mit keres egy történelmi könyvtárban ez a rovar? A válasz egyszerű: táplálékot és védett szaporodási helyet. A kenyérbogár ugyanis a könyvtárakban is gyakori kártevő, mert kedveli a háborítatlan, sötét helyeket és a meleg környezetet. Rendkívül szapora fajta, kedvező körülmények között egy év alatt akár négy nemzedék is felnő. Az egyetlen gátló tényező, a hőmérséklet: a szaporodás csak akkor indul el, ha az átlaghőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot.

A rovarok a nyílászárókon keresztül és az emberi ruházaton megkapaszkodva juthattak be a pannonhalmi főkönyvtárba, és ott táplálékot kerestek maguknak. A régi könyvekben ugyanis több helyen, jellemzően a könyvtest gerincén, a borítóanyag alatt található állati eredetű enyv és növényi eredetű keményítő. Mindkettő kiváló táplálék számukra. Az, hogy a könyvgerinceken jól látható kis kerek lyukak vannak, jelzi a röpnyílásokat, amelyeken át a lárvákból kifejlődött egyedek távoznak. A legnagyobb károsodást sajnos a lárvák okozzák a könyveken belül, a táplálkozási szakaszokban. A kifejlett rovar már kevésbé kártékony.

Több szakértői csapat is vizsgálódott az ügyben, és nagy bizonyossággal elmondható, hogy ez a gyakran előforduló ízeltlábú a hőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed. A klímaváltozás hatását mutatja, hogy a teremkönyvtár átlaghőmérséklete és páratartalma is emelkedett az elmúlt években, ami kedvez ezeknek a bogaraknak, mert gyorsabban szaporodnak. Ezért kiemelten fontos a mielőbbi, szakszerű beavatkozás.

Mekkora veszélyben van a különleges szellemi és kulturális hagyaték?

A szakértői vizsgálatok és felmérések azt mutatták ki, hogy a fertőzés sajnos kiterjedt méretű, ezért van szükség drasztikus védelmi intézkedésekre. A teremkönyvtárban különböző korú könyvek találhatók, és a kor nagymértékben befolyásolja azt, hogy milyen értéket képviselnek. Minél régebbi egy könyv, annál értékesebb. Szerencsére a könyvtár legértékesebb gyűjteményi részeit nem a fertőzésnek kitett teremkönyvtárban őrzik, így azokat nem érinti a fertőzés. Az elsődleges feladat most nem a károsodás mértékének felmérése, hanem az állomány megmentése, azaz a fertőzés megszüntetése a rovarok elpusztításával. A károsodás pontos mértéke az állományvédelmi munkálatok elvégzése után mérhető fel.

A klasszicista stílusú teremkönyvtár 1834-től szolgálja a szerzetesközösséget, alapvetően ez egy szerzetesi könyvtárnak épült. Hatalmas a légtere, de nincs se fűtése, se hűtése, még vízvezeték sincs benne. Ha csak a bejáratának méreteit tekintjük, abból is az látszik, hogy ezt a teret nem egy fokozott igénybevételre tervezték. Idővel azonban felmerült annak igénye, hogy a kulturális hagyatékot a szélesebb közönséggel is megismertesse a bencés közösség. A nagyobb – elsősorban turisztikai ‒ leterheltség magával hozta azt a kockázatot is, hogy bármilyen kórokozó a ruhákon keresztül könnyebben bejuthatott. A korábban említett klímaváltozás hatásai (a hőmérséklet növekedése és a páratartalom emelkedése) is a rovaroknak kedveztek.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem klimatizálták már a könyvtárat? Egyrészt az eddigi, rendszeres állományvédelmi intézkedések elegendőnek bizonyultak a fertőzések kivédésére. Másrészt egy ekkora légterű, kétszáz évvel ezelőtt épített, műemlék épületet klimatizálni hatalmas kihívás és óriási költség.

Milyen eljárással rovarmentesítik a könyvtárat?

A megfelelő technológia kiválasztása során kiemelt figyelmet kellett fordítani arra, hogy a muzeális értékű állomány mellett a könyvtárban található műtárgyak, festmények és a műemléki épület védelme egyaránt fontos. Olyan megoldás jöhetett csak szóba, amely hatékony a fertőzéssel szemben, de semmi mást nem károsít (a könyvtár díszítéseit, a freskókat, az aranyfestéket). Figyelembe kellett venni azt is, hogy rengeteg, mintegy 100.000 darab könyvről van szó, amelyeket egyrészt a mennyisége, másrészt a sérülések elkerülése miatt a helyszínről nem lehet elszállítani, minden munkafázist helyben kell elvégezni.

Szakértők bevonásával egy olyan eljárás mellett döntöttek, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak, ami egy teljesen vegyszermentes technológia. A könyveket egyesével mentesítik, és minden felületet megtisztítanak. Nagyon időigényes feladat, amely a könyvtár teljes lezárását kívánja meg. Az előzetes felmérések szerint várhatóan a jövő év elején nyithat újra a könyvtár. Fontos megjegyezni, hogy az eljárást csak akkor lehet elkezdeni, ha a teremkönyvtár átlaghőmérséklete eléri a legalább 20 fokot.

A fertőzés jeleit egy rutintakarítás közben észlelték. Finom, ismeretlen eredetű por jelent meg a polcokon, amiről kiderült, hogy rovarürülék. Az észlelést követően azonnal egyeztettek szakemberekkel, és a vizsgálatok kenyérbogárfertőzést állapítottak meg. További felmérésekkel derítették ki, hogy sporadikus jellegű vagy kiterjedt fertőzésről van-e szó. Sajnos kiderült, hogy a teremkönyvtár egészét érinti az infekció, és sürgős beavatkozás szükséges. A megfelelő cég felkutatása után kezdődhetett el a szóba jöhető rovarmentesítési eljárások megvizsgálása.

Hogyan érinti a vendégfogadást a könyvtár teljes lezárása?

Most nem az a legfontosabb kérdés, hogy a következő 7 hónapra be kell-e zárni a főkönyvtárat, hanem az, hogy a következő 200 évben lesz-e könyvállomány, amit meg lehet mutatni? Most ekkora a tét, amit mindenkinek meg kell érteni és el kell fogadni. A Pannonhalmi Főapátság épített és természeti környezete az Unesco Világörökség része, kiemelt Nemzeti Emlékhely, amit évente 140 ezer látogató keres fel.

A főapátság munkatársai a mentési folyamat mellett azon is dolgoznak, hogy a vendégeknek minél változatosabb programokat és helyszíneket kínáljanak, részben a turistaforgalomból kieső könyvtár pótlására. A könyvtáron kívül még hat, különleges helyszín látogatható a szabadtéri, ingyenes programlehetőségek és attrakciók mellett: Szent Márton-bazilika, Mátyás korabeli kerengő, főmonostori kiállítótér, arborétum és gyógynövénykert, Illatmúzeum.

Készül egy könyvtárat és kincseit bemutató film, amelyet a látogatási útvonal kezdetén terveznek majd vetíteni a turistáknak. Nem maradnak igazi könyvek nélkül sem az idelátogatók, ennek megoldásán is dolgoznak. A szerzetesközösség akkor jár el felelősen, ha az azonnali rovarmentesítés mellett a megelőzésről is gondoskodik, hogy a jövőben meg lehessen akadályozni egy újbóli fertőzés kialakulását, az esélyét a minimálisra csökkentve.

A Pannonhalmi Főapátság ezen az oldalon folyamatosan közli a legfrissebb információkat, válaszokat adva a gyakran ismételt kérdésekre is.

Pannonhalmi Főapátság

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.