Az „akciót” azzal a szándékkal kezdeményezték, hogy pénzt gyűjtsenek a szenvedőknek, a háborúban elesett hősök özvegyeinek és árváinak. A tudósításból kiderül, hogy a kezdeményezést az uralkodó jóváhagyta, a díszelnöki tisztséget pedig Tisza István miniszterelnök, Csernoch János esztergomi érsek, bíboros–hercegprímás és Hazai Samu honvédelmi miniszter vállalták el.

Az akció több hazai városban követőkre talált. Nem kellett sokat várni, hogy Győrött is elkezdődjenek a munkálatok. 1915. augusztus 27-én már arról olvashatunk, hogy „a győri jótékonyság vashonvédje is készül már”.

Mint kiderült, a szobrot egy kilenc métermázsás fatörzsből faragják ki életnagyságban. A hozzávaló anyagot pedig a Vagyongyár ajándékozta. A tervek szerint a szoborba verhető szegek egyenként 1-1 koronát fognak jelképezni – és ezektől válik majd igazán „Vashonvéddá”.

A szobor leleplezésére – még Fahonvédként hivatkozva rá – 1916. január 23-án, vasárnap került sor ünnepélyes keretek között. A Vashonvédot Nacsa Illés szobrász alkotta, a kupolát a hadba vonult Stolczer Imre műépítész tervei szerint Déri József vezetése mellett készítették.

Az átadás napján 1841 korona gyűlt össze. A Vashonvéd legnagyobb adományozója ekkor Fetser Antal megyéspüspök volt, aki 500 koronát adományozott, a szobor 1934-ig rendületlenül állt a helyén.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Friss Újság 1915. május 27-i lapszáma megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

A képen a szobor és alkotója, Nacsa Illés látható (Győri Friss Újság, 1916. február 13.)

Borbély Tamás

Forrás: Győri Friss Újság, 1915. május 27. 2. o.