A gyász szomorúságának megjelenítésére megfáradt, megrokkant egész alakos honvédszobrokat helyeztek el. Győrött 1923-tól állítottak I. világháborús emlékműveket, emléktáblákat. Egy-egy hitközség, iskolai közöség, vagy frontot járt és visszatért katonák kezdeményezték elkészítésüket.

A város vezetése egy központi emlékmű állítását tervezte, 1927-ben Farkas Mátyás polgármester (1915–1928) javasolta, 1936-ban Späth Gyula polgármester (1936–1940) meghirdette a pályázatot.

A cél az volt, hogy olyan emlékművet állítson Győr, amely a városhoz kötődő valamennyi katonai egység győri és Győr környéki elesettjeinek tiszteletére utal. Az 5. sz. utászzászlóalj, a 7. sz. és 17. sz. közös tüzérek, a 9. sz. Nádasdy-huszárok, a 11. sz. vadászok, a 19. sz. gyalogezred, a 26. sz. közös gyalogezred, a 31. sz. honvéd gyalogezred és a 31. sz. népfelkelő gyalogezred katonái emlékére.

Horvay János (1874–1944) alkotását Späth Gyula polgármester javaslatára kiegészítették: az emlékmű a járdától 40 méterrel beljebb került, előtte medencét alakítottak ki. A rózsaszínű ruskicai márványból készült szobor egy párducot átölelő katonát ábrázol, mely egy óriáskígyót tapos el. A párduc a bátorságot jelképezi. Az emelvény két oldalán relief: a magára maradt gyászoló család és a harcoló katonák ábrázolása. Az oszlop 9 méter magas, csúcsán örökmécsest helyeztek el.

1938. július 3-án avatták fel. Späth Gyula polgármester beszéde után a volt győri háziezred, a 19-es gyalogezred Győr városától kapott ezüstkürtje szólalt meg, a Püspökvár tornyából a tárogató hangja válaszolt. Klempa Kálmán tábornok (1868–1940), a 19. gyalogezred utolsó parancsnoka is megjelent az ünnepségen.

A Radó-szigeti Hősök emlékműnél tartották évente a megemlékezést és koszorúzást 1939-től 1946-ig, 1944-ben a bombázások miatt maradt el. 1947-ben megszakították a hagyományt. A 2001. évi LXIII. sz. törvény rendelkezett a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A Hősök Napján, május utolsó vasárnapján itt emlékeznek és tisztelegnek.

A képeslap és a folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Nemzeti Hírlap 1941. május 27-i lapszáma, valamint a Radó-szigeten álló Hősök emlékművét ábrázoló képeslap megtekinthető és letölthető a győri könyvtár Digitális Könyvtárából.

A cikk folytatása ide kattintva érhető el

Bartha Annamária

Forrás: Győri Nemzeti Hírlap, 1941. május 27. 1‒2. o.; Orbánné Horváth Márta ‒ Galambos Krisztina ‒ Szabó Béla: Győri képeskönyv. Emlékművek, köztéri képzőművészeti alkotások, táblák. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Győr, 2021. 128-129. o.