A program Tóth Zsófia, a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete elnökének részletes beszámolójával indult, amelyben az elmúlt évi szakmai tanácskozások, a Kisalföldi Könyvtáros-díj átadása, a megemlékezéssel egybekötött emléktábla avatás (id. Szinnyei József), a kirándulások, a vándorgyűlés, a Könyvtárak éjszakája élményteli pillanatainak felidézése mellett a résztvevők megemlékeztek azokról a kollégáikról is, akik már nem lehetnek jelen.

Ezt követően Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója tartotta meg előadását Könyvtári trendek a statisztikák tükrében címmel. A szakember adatokkal igazolta állítását: az ország legnagyobb kulturális intézményrendszere a könyvtárak hálózata, amely 1,5 millió könyvtárhasználóval, vagyis „könyves állampolgárral”, és közel 17 millió kölcsönzéssel büszkélkedhet. Az adatokat tovább finomítva az is jól látszik, hogy az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések is kiveszik a részüket ebből az aktivitásból. Ráadásul a növekvő tendenciát sem a járványhelyzet, sem az energiaválság nem tudta megtörni. Rózsa Dávid leszögezte: fontos tudatosítani, hogy közel négyezer (köz-, szak-, iskolai) könyvtár működik az országban, ami azt is jelenti, hogy a magyar könyvtári rendszer minden településen jelen van (épület vagy könyvtárbusz formájában). Ezek után jogos-e a kérdés: könyvtárba senki sem jár? A válasz egyértelműen kiolvasható a statisztikai adatokból.

Rózsa Dávid tovább sorjázta az elképesztő statisztikai adatokat: a világ könyvpiaca 93 milliárd dollár összértékű forgalma 2027-ig előreláthatólag meghaladja majd a 100 milliárd dollárt, amelyben számottevő szerep jut az USA, Kína forgalma mellett az EU-nak is. Bármilyen meglepő, ez nem kizárólag az e-könyvek iránti érdeklődést tükrözi, mert a hagyományos könyvek továbbra is tarolnak, az irántuk való érdeklődés töretlen. Összegezve: a Gutenberg-galaxis nem zsugorodik!

A továbbiakban a nemzeti könyvtár küldetése, alapfeladatai, jogszabályi környezete, működési keretei, gazdálkodása kerültek megvilágításra, ami azért is érdekes, mert az elmúlt években több szempontból is történtek változások. Csak egy példa, ami kevésbé érzékelhető, mégis jelentős fejlesztés, hogy a MOKKA és az ODR felhőalapú szolgáltatásokká váltak. A szakember természetesen a további fejlesztési terveket is vázolta. Az egyik legjelentősebb – Széchényi Ferenc akaratához igazodva – nemcsak gyűjteni, őrizni a nemzeti irodalmat, hanem hozzáférhetővé is tenni. A ma már oly népszerű digitális gyűjtemény mellett a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből, ezért fontos felszabadítani és kölcsönözhetővé, vagyis bárki számára elérhetővé tenni az OSZK hagyományos állományának egy részét. A további terveket illetően olyan kulcsszavak hangzottak el, mint webarchiválás, kutatás-fejlesztés támogatása, nemzetközi kapcsolatok szélesítése, erre jó például a korvina „újraegyesítési” program (45 intézmény vesz részt benne), könyvtár- és olvasásnépszerűsítés (1100 éve Európában, 20 éve az Unióban, Petőfi Kulturális Program), ez utóbbit szolgálja a jelenleg is futó Könyvtári Kihívás. Ezen túl kiemelte a folyamatosan megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket, a válságtűrő szolgáltatásokat, a zöldkönyvtári mozgalmakat, a digitalizálással kapcsolatosan pedig annak két fő funkcióját, a konvertálható megőrzést és a közcélú szolgáltatást. Érdekes példaként említette meg a Haydneum – Magyar Régizene Központ kéziratos kottagyűjteményének digitalizálását (50 ezer oldal, 800 mű), amelynek eredményeként a megőrzött anyag élő, gyönyörű zenévé és egy év ráhagyással közkinccsé válik majd a Copia Digitalizált Kéziratok adatbázisában.

Egy eddig megoldatlan problémára is sikerült megoldást találni: a jogvédett művek zárt láncon keresztül, ingyenesen válnak elérhetővé, egyelőre helyben használattal. Szóba került a hazai szakmai folyóiratok helyzete, hogyan lehet korszerű tartalmat közölni, nemzetközi láthatóságot is biztosítani.

A szakmai nap második felében Tamásné Kovács Adrienn, a MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója a MEK+ elnevezésű szoftveres szolgáltatást mutatta be. Ez a könyvtárak számára elérhető törvényes és etikus szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a jogvédett műveket a bibliotékák a saját intézményük helyiségeiben tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára hozzáférhetővé és böngészhetővé tegyék. A fejlesztésnek köszönhetően a nemzeti könyvtár a magyar írott kulturális örökséget az ország valamennyi könyvtárában elérhetővé tudja tenni. Az előadó a jogi háttér buktatóiról, a szolgáltatás feltételeiről, előnyeiről, a megvalósított technológiai újdonságokról is beszélt.

A biztató statisztikai adatok, a jövőbe mutató fejlesztések, eredmények kapcsán talán nem csupán a kisalföldi könyvtárosok lehetnek bizakodók a távlatokat illetően.

SzaSzi
Fotók: Márné Tóth Krisztina