A Jelképek és jelentések a Bibliában című, csaknem 1400 oldalas, háromkötetes művén Jankovics Marcell 2021 májusában bekövetkezett haláláig dolgozott. Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint Jankovics Marcell célja az ösztönösség kutatása volt, a Bibliától az irodalmi művekig mindenben az összefüggéseket kereste: a kozmikus titkot, az emelkedett gondolatokat. „Mindazt, ami közös pont a vallásban és a népművészetben, a természeti népek tudásában és földművelő ember tapasztalatában” ‒ tette hozzá, kiemelve: a Biblia Jankovics Marcell számára mindvégig kiapadhatatlan forrás volt, és életének utolsó nagy munkája lett, amelybe még belevágott.

„Jankovics Marcell rajzai, rajzfilmjei vagy a szimbólumokról, szokásokról írott könyvei segítenek minket, hogy felélesztve magunkban az ösztönös készséget, ne csak nézzünk, lássunk is! Tudjuk olvasni a jeleket és értelmezni a képeket, hogy értsük a Fehér ló fiát és Az ember tragédiáját” ‒ hangsúlyozta a volt köztársasági elnök. Áder János szerint Jankovics Marcell úgy közvetít értéket, hogy igazából mesél: kompromisszumok nélkül, magával ragadóan. „Művészetében az ösztönösség tökéletes harmóniában volt a tudatos alkotóval, az ősi közösségélmény az egyedi kreativitással, a nemzeti összetartozás az egyetemes joggal, a történelmi a kortárssal, a vallás a mitológiával, a mese a valósággal, a magasztos a derűvel” ‒ hangsúlyozta.

Áder János felidézte: Jankovics Marcell a „hőskorban” kezdett el alkotni, amikor egy animációs film még emberi kézzel készült. Harmincévesen készítette a magyar filmtörténet első, egész estés animációs filmjét, a költői János vitézt, és irányításával formanyelvteremtő alkotás született ‒ mutatott rá. Hozzátette: Jankovics Marcell alkotásaival újabb és újabb generációt hív párbeszédre és gondolkodásra, és közben olyan nyelven szól, amit a külföldiek is megérthetnek, ugyanúgy, ahogy a Bibliát, amely nemcsak Istenről, hanem az emberről is szól. „Jankovics Marcell öröksége arra tanít minket, hogy csak azzal érdemes foglalkozni, ami harcos és kihívásokkal teli: a hittel, a reménnyel és a szeretettel. Jankovics Marcell hitte, hogy az emberi elme, a tehetség és a két kezünk csodákra képes” ‒ hangoztatta Áder János.

Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója szerint Jankovics Marcell a magyar kulturális élet elmúlt fél évszázadának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Népszerűségét rajzfilmjei mellett közösségépítő szerepének is köszönhette, meghatározó, korszakalkotó személyiség volt, aki valódi kulturális örökséget hagyott maga után.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet videóüzenetében kiemelte: Jankovics Marcell alkotásai révén képes volt arra, hogy a magyar nemzet örökségét összekapcsolja az egyetemes keresztény kultúrkinccsel. Emlékeztetett arra, hogy a Jankovics Marcell élete és munkássága előtt tisztelegve rendezték meg Rómában a Hit, remény, rajzfilm című kiállítást.

Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye, a Biblia-kötetek szerkesztője elmondta: férje az 1970-es években kezdett el rendszeresen foglalkozni a Biblia történeteinek és jelképeinek vizsgálatával, de először egy rajzfilmet tervezett. Ez a film ugyan torzó formában maradt fenn, de látható volt a januári római kiállításon.

Ravasz Ákos László, a könyv szaklektora elmondta: Jankovics Marcell művelődéstörténészként évtizedek óta tanulmányozta a Szentírást, hatvanöt évig foglalkozott a Bibliával. A csaknem 1400 oldalas műben a szerző alaptézise, hogy a jelképes tudás bennünk van, és hogy a Biblia szóképek gyűjteménye. Jankovics Marcell „léleklátással” közelít a Bibliához, egy nagy alkotóművész alázatával – tette hozzá. Ravasz Ákos szerint Jankovics Marcell olyan referenciaművet írt, amely elemzi a Szentírásban előforduló jelképeket, szóképeket, metaforákat és szimbólumokat. A Jelképek és jelentések a Bibliában című kötet Mózes első könyvének első mondatától kezdve idézi és értelmezi, magyarázza a Szentírás szövegét.

MTI Fotó: Hegedüs Róbert
Forrás: MTI