''Édesanyám sok szép szava''
2025. május 8-án a magyar népdaléneklés egyik kiváló képviselőjével, Lovász Irén Kossuth-díjas érdemes művésszel és Mirtse Zsuzsa József Attila-díjas író, költővel találkozhatunk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében. Zenés irodalmi estjük az anyák napja alkalmából hív különleges időutazásra bennünket a női élet különféle állomásai, szakaszai mentén.
A műsor középpontjában a magyar népdalokban és a kortárs költészetben megjelenő édesanya alakja áll. A két művésznő közös színpadi jelenléte a generáción átívelő női folytonosságot és teremtőerőt idézi meg. Az előadók régi magyar népdalok – menyasszony-búcsúztatók, altatók, dalok szerelemről, asszonysorsról, könnyű szülésre mondott népi imádságok – és kortárs versek segítségével idézik meg, járják körbe a nőiség, anyaság megtartó, titokzatos és kiismerhetetlen erejét.
Az előadókról
Lovász Irén külföldön is elismert magyar népdalénekes, előadóművész, a néprajztudomány kandidátusa, egyetemi docens.
Egy interjúban így beszélt arról, hogy számára mit jelent a népdal: „… a lélek költészetté nemesített kiáradása és kommunikációs eszköz. Már diákként is nagyon érzékeny voltam a népköltészetben megjelenő metaforikus kifejezésekre. Már akkor foglakoztatott pl. a »fellegajtó nyitogató« metafora és a népköltészet szürreális képalkotó gazdagsága. A költészet általában arra való, hogy a belsőt külsővé tegyük. Ezen a gyimesi gyűjtőúton értettem meg, hogy a népköltészet, a népdal hogyan válhat anyanyelvünkké, ugyanis érzéseinket tudjuk vele szabadon, kreatívan kifejezni. A kollektív néplélek és az individuum egyaránt megjelenik.”
Énekes előadóként 14 szólóalbuma a német Erdenklang Musicverlag, az amerikai CC’nC Records, a magyar Fono Records és Hungaroton Classics kiadóknál és legújabban saját SIRENVOICES kiadójánál jelentek meg. Közreműködik több nemzetközi világzenei válogatáslemezen is, többek között a Hearts of Space, a Warner Music France, a Minos-EMI, az Enja Records, az Origines és más kiadók world music albumain.
Nemzetközi és hazai elismerések, így az Év Legjobb Énekesnője EMeRTon Díj, a Magyar Művészetért Díj, Bartók Béla Díj vagy a Német Lemezkritikusok Díjának kitüntetettje. Rangos helyszínek fellépője a Művészetek Palotájától a Mátyás-templomon, a zágrábi, az ulmi és a brüsszeli katedrálison át a londoni Covent Gardenig. Tudományos és művészi pályája szintéziseként zene- és vallásantropológiával, hangterápiával és archaeo-akusztikával is foglalkozik.
Műsoraiban, előadásain előnyösen kapcsolódik össze tudományos felkészültsége és énekes előadói tehetsége. 1961. árilis 11-én, Karcagon született. Egy alföldi magyar családban nőtt fel, ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt. Szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjaira a Kárpát‒medence különböző magyarlakta vidékeire. A népdaléneklésről a legtöbbet családjától és terepmunkái során a falusi parasztasszonyoktól tanulta.
Mirtse Zsuzsa sokoldalú szerzőként van jelen a kortárs irodalomban. Író, költő, szerkesztő; versei, esszéi, novellái irodalmi lapokban, magazinokban, antológiákban kapnak helyet, szerkesztőként több könyvet, albumot gondozott.
Nyolc kötete jelent meg eddig: Égforgató csodagyűrű (mesekönyv, 2004); Lovagkór – játék nemekkel és igenekkel (novelláskötet, 2007); Fogadó a négy macskához (regény, 2010); Idő és mérték – szabálytalan versek (2011); Kondenzcsík – főbenjáró versek (2011), Sötétkamra – előhívott versek (2013); Tizenhárom bűvös tükör – Mesék felnőtteknek (Magyar Napló Kiadó, 2019, Békés Rozi illusztrációival); Bölcsőmben magam ringatom (Magyar Napló Kiadó, 2021).
2000-ben MÚOSZ újságírói díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársaság Ezüstkeresztjét vehette át, 2006-ban pedig a Süni ökológiai gyermekmagazin, amelynek 12 évig a főszerkesztője volt (2000‒2012), a Prima Primissima díj Prima fokozatát kapta.
2019-es interjúnkban így mesélt önmagáról: „Most éppen lírai látásmóddal alkotó prózaírónak tartom magam – amikor könyékig vagyok a versekben, akkor pedig nyilván a költői énemet érzem erősebbnek. De nem gondolkozom ezeken, egyszerűen élvezetemet lelem az írásban. A betűk úgy tartoznak a mindennapjaimhoz, mint a fogmosás, az evés. Nélkülük kényelmetlenül érezném magam, és folyamatosan éhes lennék.”
A 2025. május 8-án (csütörtök), 17 órakor, a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr Baross Gábor út 4.) kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
Összeállította: Szabados Éva