Craxis – ''valós művészeti tér'' a Rómer Múzeumban

Szabados Éva interjúja Pápai Miklóssal és a fiatal alkotókkal

craxis-romer-muzeum

Szabadság és bátorság, meditáció és önelfogadás, új nézőpontok és a közös gondolkodás összefogó ereje – mindez tükröződik a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos, tehetséges festő, grafikus és szobrász növendékeinek az alkotásaiból. Craxis című kiállításuk április 27-ig tekinthető meg a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben (9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.).

A megnyitón a címmel kapcsolatban Pápai Miklós elmondta, hogy egy leleményes növendéke talált rá A homályos bánatok szótárára, és már a harmadik kiállítás címét kölcsönzik belőle. John Koenig 2006-ban, egyetemistaként, diákkori barátaival alkotta meg a könyvet, amely az egzisztencializmus érzés- és gondolatköréhez közelít. Lexikális és nyelvi kiegészítést biztosít a mindennapi kommunikációinkban megjelenő hézagokhoz.

A craxis jelentése: az a nyugtalanság, amikor tudod, milyen gyorsan változhatnak meg a dolgok körülötted. Hogy bármilyen gondosan alakítod az életed olyánná, amilyenné szeretnéd, az egész egy pillanat alatt felborulhat. Elég egyetlen szó vagy lépés, egyetlen váratlan telefon, és a jövő hét végén már úgy tekinthetsz vissza erre a reggelre, mintha egymillió évvel ezelőtt lett volna, hogy az életed normális volt.

A kiállítás kapcsán először Pápai Miklós festőművész, művésztanárt kérdeztük.

Milyen új erőt lát a mostani fiatalokban?

Sokkal előbbre járnak az alkotási folyamatban, mint a mi generációnk. Nem elégszenek meg azzal, hogy jól megtanuljanak rajzolni, festeni, már akár 11. évfolyamon önálló gondolatokat fogalmaznak meg, és valós problémákat feszegetnek, és keresik a megoldást. Ez már a „valós képzőművészeti tér”. Ebben igyekszünk segíteni őket, ezért hoztuk létre 5 éve a Tehetséggondozó Műhelyt. Így igyekszünk plusz lehetőségeket biztosítani azoknak, akik hajlandóak plusz munkát beletenni. Ennek az erőfeszítésnek meg is van az eredménye. A növendékeimet a Bécsi Akadémiára, a Képzőművészeti Egyetemre, a METU-ra nagyon sokszor maximális pontszámmal veszik fel.

boda-viktoria-borbely-virag-fruzsina

 Borbély Virág Fruzsina és Boda Viktória

Mi lehet az oka ennek a tudatosságnak? Vajon mi erről a fiatalok véleménye?

Boda Viktória: Előbb jutunk lehetőségekhez, mint a korábbi generációk, és talán a lazább szabályrendszer is bátorságot ad, hogy merjünk előrelépni. Kipróbálhatunk új dolgokat. Az is nagyon jó, hogy átjárás van a különböző szakok között, így könnyebben megtalálhatjuk a saját utunkat.

Borbély Virág Fruzsina: Nagyon fontos szerintem, hogy adottak a lehetőségek, van az elképzeléseinkhez alapanyag. Aki pedig él vele, és jól csinálja, az a saját lelkében turkál. Ez akár egy terápiás, építő jellegű dolog is lehet. A művészeten keresztül oldom meg, amit máshogyan nem tudnék feldolgozni. Bennünk van a tudatosság a saját lelki állapotunkról és a megoldási vágy.

Gaál-Balogh Júlia: A több lehetőség több inspirációval jár. Egyre jobban kinyílik a világ, és új ötleteket, motivációkat hoz számunkra. Az alkotáson keresztül pedig más, új nézőpontokat adhatunk a világ dolgaira.

Szabó Dorka: Én is fontosnak tartom, hogy merjünk tapasztalni, kipróbálni dolgokat és nyitottnak maradni. A sokoldalú megközelítésben rejlik szerintem a titok. Számomra most a természetművészet nyújtja a visszatérés lehetőségét – akár önmagunkhoz is.

Boda Viktória: A globális problémák nagyon érdekelnek bennünket, és fel merünk szólalni, ha valamit nem találunk helyénvalónak. Van bennünk bátorság elképzelni egy jobb jövőt, és tenni is érte.

Borbély Virág Fruzsina: Igen. Kezd felnőni a Z-generáció, és nem hagyja szó nélkül azt, ami zavarja.

Pápai Miklós: Hamarosan, május elején újra találkozhatunk a fiatalok munkáival Győrben több helyszínen, úgyhogy érdemes lesz figyelni az eseményeket.

gaal-balogh-julia-szabo-dorka

Gaál-Balogh Júlia és Szabó Dorka

Craxis: a kiállító alkotók munkáiról egy-egy gondolat ABC rendbe szedve

F, mint festők:

Boda Viktória motívumaival sajátos szimbolikát képez az érzelmi térben, anyaghasználatát is ennek rendeli alá.
Borbély Virág Fruzsina alkotásai mélyre ható önarcképsorozatok, konkrét, zárt formai megfogalmazásba öntött önfeltárás.
Kovács Eszter szűkebb környezetét és a társadalom szőttesét boncolja, róluk alkot véleményt.
Mózes Mónika Alexandra a nagy egészben megtalált sok apró elemhez kapcsolódik, formaképzése, anyaghasználata sok meglepetést tartogat.
Schwendtner Luca környezetének személyeit és tárgyait új, sajátos gondolati tartalommal ruházza fel és kapcsolja össze.

G, mint grafikusok:

Korunknak, a XXI. század követelményeinek megfelelő, igényes alkalmazott grafikai és képgrafikai munkákat láthatunk.

 Benkő Jázmin kimért, megbízható magatartása alkotásaiból is kiolvasható.
• Gaál-Balogh Júlia a szigorúan szerkesztett látványt absztrahálja egy szabadon változtatható világképpé.
• Kiss Rebeka a sokszorosító grafikai technikák alkalmazásával élhető miliőt hoz létre.
• Sebestyén Zsófia Petra a világot saját, belső absztrakcióján keresztül képezi le, egy zárt, önálló világot teremt magának.
• Szabó Nelli Veronika a mindennapi életből, közvetlen környezetéből választja témáinak motívumait

Sz, mint szobrászok:

 Avino Mátyás szoboralakjai továbbviszik a képzőművészet klasszikus értékeit.
• Sári Emese formahordozása tükröt mutat, olyan tükröt, amelybe nem biztos, hogy mindenki szívesen néz bele.
• Szabó Dorka mind anyaghasználatában, mind motívumkincsében a természetes ember megtalálásán dolgozik.
• Szalai Balázs munkafolyamatának célja a tökéletes megtalálása.

Szabados Éva

2025.04.18