Craxis – ''valós művészeti tér'' a Rómer Múzeumban
Szabadság és bátorság, meditáció és önelfogadás, új nézőpontok és a közös gondolkodás összefogó ereje – mindez tükröződik a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos, tehetséges festő, grafikus és szobrász növendékeinek az alkotásaiból. Craxis című kiállításuk április 27-ig tekinthető meg a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben (9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.).
A megnyitón a címmel kapcsolatban Pápai Miklós elmondta, hogy egy leleményes növendéke talált rá A homályos bánatok szótárára, és már a harmadik kiállítás címét kölcsönzik belőle. John Koenig 2006-ban, egyetemistaként, diákkori barátaival alkotta meg a könyvet, amely az egzisztencializmus érzés- és gondolatköréhez közelít. Lexikális és nyelvi kiegészítést biztosít a mindennapi kommunikációinkban megjelenő hézagokhoz.
A craxis jelentése: az a nyugtalanság, amikor tudod, milyen gyorsan változhatnak meg a dolgok körülötted. Hogy bármilyen gondosan alakítod az életed olyánná, amilyenné szeretnéd, az egész egy pillanat alatt felborulhat. Elég egyetlen szó vagy lépés, egyetlen váratlan telefon, és a jövő hét végén már úgy tekinthetsz vissza erre a reggelre, mintha egymillió évvel ezelőtt lett volna, hogy az életed normális volt.
A kiállítás kapcsán először Pápai Miklós festőművész, művésztanárt kérdeztük.
Milyen új erőt lát a mostani fiatalokban?
Sokkal előbbre járnak az alkotási folyamatban, mint a mi generációnk. Nem elégszenek meg azzal, hogy jól megtanuljanak rajzolni, festeni, már akár 11. évfolyamon önálló gondolatokat fogalmaznak meg, és valós problémákat feszegetnek, és keresik a megoldást. Ez már a „valós képzőművészeti tér”. Ebben igyekszünk segíteni őket, ezért hoztuk létre 5 éve a Tehetséggondozó Műhelyt. Így igyekszünk plusz lehetőségeket biztosítani azoknak, akik hajlandóak plusz munkát beletenni. Ennek az erőfeszítésnek meg is van az eredménye. A növendékeimet a Bécsi Akadémiára, a Képzőművészeti Egyetemre, a METU-ra nagyon sokszor maximális pontszámmal veszik fel.
Borbély Virág Fruzsina és Boda Viktória
Mi lehet az oka ennek a tudatosságnak? Vajon mi erről a fiatalok véleménye?
Boda Viktória: Előbb jutunk lehetőségekhez, mint a korábbi generációk, és talán a lazább szabályrendszer is bátorságot ad, hogy merjünk előrelépni. Kipróbálhatunk új dolgokat. Az is nagyon jó, hogy átjárás van a különböző szakok között, így könnyebben megtalálhatjuk a saját utunkat.
Borbély Virág Fruzsina: Nagyon fontos szerintem, hogy adottak a lehetőségek, van az elképzeléseinkhez alapanyag. Aki pedig él vele, és jól csinálja, az a saját lelkében turkál. Ez akár egy terápiás, építő jellegű dolog is lehet. A művészeten keresztül oldom meg, amit máshogyan nem tudnék feldolgozni. Bennünk van a tudatosság a saját lelki állapotunkról és a megoldási vágy.
Gaál-Balogh Júlia: A több lehetőség több inspirációval jár. Egyre jobban kinyílik a világ, és új ötleteket, motivációkat hoz számunkra. Az alkotáson keresztül pedig más, új nézőpontokat adhatunk a világ dolgaira.
Szabó Dorka: Én is fontosnak tartom, hogy merjünk tapasztalni, kipróbálni dolgokat és nyitottnak maradni. A sokoldalú megközelítésben rejlik szerintem a titok. Számomra most a természetművészet nyújtja a visszatérés lehetőségét – akár önmagunkhoz is.
Boda Viktória: A globális problémák nagyon érdekelnek bennünket, és fel merünk szólalni, ha valamit nem találunk helyénvalónak. Van bennünk bátorság elképzelni egy jobb jövőt, és tenni is érte.
Borbély Virág Fruzsina: Igen. Kezd felnőni a Z-generáció, és nem hagyja szó nélkül azt, ami zavarja.
Pápai Miklós: Hamarosan, május elején újra találkozhatunk a fiatalok munkáival Győrben több helyszínen, úgyhogy érdemes lesz figyelni az eseményeket.
Gaál-Balogh Júlia és Szabó Dorka
Craxis: a kiállító alkotók munkáiról egy-egy gondolat ABC rendbe szedve
F, mint festők:
• Boda Viktória motívumaival sajátos szimbolikát képez az érzelmi térben, anyaghasználatát is ennek rendeli alá.
• Borbély Virág Fruzsina alkotásai mélyre ható önarcképsorozatok, konkrét, zárt formai megfogalmazásba öntött önfeltárás.
• Kovács Eszter szűkebb környezetét és a társadalom szőttesét boncolja, róluk alkot véleményt.
• Mózes Mónika Alexandra a nagy egészben megtalált sok apró elemhez kapcsolódik, formaképzése, anyaghasználata sok meglepetést tartogat.
• Schwendtner Luca környezetének személyeit és tárgyait új, sajátos gondolati tartalommal ruházza fel és kapcsolja össze.
G, mint grafikusok:
Korunknak, a XXI. század követelményeinek megfelelő, igényes alkalmazott grafikai és képgrafikai munkákat láthatunk.
• Benkő Jázmin kimért, megbízható magatartása alkotásaiból is kiolvasható.
• Gaál-Balogh Júlia a szigorúan szerkesztett látványt absztrahálja egy szabadon változtatható világképpé.
• Kiss Rebeka a sokszorosító grafikai technikák alkalmazásával élhető miliőt hoz létre.
• Sebestyén Zsófia Petra a világot saját, belső absztrakcióján keresztül képezi le, egy zárt, önálló világot teremt magának.
• Szabó Nelli Veronika a mindennapi életből, közvetlen környezetéből választja témáinak motívumait
Sz, mint szobrászok:
• Avino Mátyás szoboralakjai továbbviszik a képzőművészet klasszikus értékeit.
• Sári Emese formahordozása tükröt mutat, olyan tükröt, amelybe nem biztos, hogy mindenki szívesen néz bele.
• Szabó Dorka mind anyaghasználatában, mind motívumkincsében a természetes ember megtalálásán dolgozik.
• Szalai Balázs munkafolyamatának célja a tökéletes megtalálása.
Szabados Éva