Kevés ilyen nagy múltú verseny létezik napjainkban. Az 1992-től évente megrendezésre kerülő hagyomány célja, hogy hozzájáruljunk népmesekincsünk megőrzéséhez, továbbadásához a jövendő nemzedékeknek, valamint hogy a gyerekek napjainkban is szeressék a népmeséket. „A mese a lélek tápláléka.” (Goethe)

A több mint 30 év alatt nagyon sokan részt vettek ezen a megmérettetésen versenyzőként, amelyet 2005-ig Szalai Béláné, majd Nagy Emilné könyvtárosok szerveztek. A zsűri tagjai munkájukkal évről évre hozzájárultak a színvonal fenntartásához, elnökük évtizedeken át Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes és Magyar Örökség-díjas tanár volt, aki sajnos nemrég örökre itt hagyta e földi világot.

Az idei versenyen először dr. Laczkovits-Takács Tímea önkormányzati képviselő köszöntötte a kedves vendégeket, majd Galambos Krisztina, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának olvasószolgálati osztályvezetője beszélt a népmesék jelentőségéről. A Marcal Néptáncegyüttes két Petőfi-iskolás táncosa – Kelemen Rege Zselyke és Kelemen Álmos – nyírségi tánccal színesítette a rendezvényt (felkészítőjük Klauz Balázs).

A zsűri tagjai Horváth Ildikó Ady-Radnóti-Magiszter díjas versmondó, tanár, egyben a zsűri elnöke; Ihász Anna mesterpedagógus és drámapedagógus; valamint Pusztainé Perczel Petronella gyermekkönyvtáros voltak, ők értékelték a kis mesemondókat. A népmesemondó versenyen ezúttal is győri (Apor-, Gárdonyi-, Gyakorló-, Kodály-, Kölcsey- és a Ménfőcsanaki Petőfi-iskola) és Győr környéki települések (Abda, Bezi, Enese, Győrszemere, Győrújbarát, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Rábacsécsény és Tényő) kisdiákjai vettek részt 1‒6. osztályos korig – idén még többen, mint tavaly, összesen 27-en jelentkeztek.

Az előző évekhez hasonlóan három kategóriát állítottunk fel: az 1‒2. osztályos, a 3‒4. osztályos és az 5‒6. osztályos tanulók számára, akik nagyon felkészülten és ügyesen mondták el a meséket. A diákok pedagógusaikkal vagy szüleikkel érkeztek, akik szívügyüknek tekintik ezt a versenyt, ezúton is köszönjük lelkes felkészítő munkájukat! A tehetséges kis mesemondók a magyar népmesekincs gyöngyszemeiből választották meséiket, a közönség pedig nagy érdeklődéssel hallgatta őket.

Az eredményhirdetés előtt az érdeklődő vendégek megtekinthették a Bezerédj-kastély nevezetességeit (Galgóczi Erzsébet emlékszoba, Sulyok Vince Emlékhely), illetve minden mesemondó kapott ajándékot és oklevelet, a helyezettek pedig egy-egy értékes könyvvel gazdagabban térhettek haza.

A gyerekek örömöt szereztek mindenkinek, hiszen a mese örömforrás is. Rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából, mivel gazdagodik fantáziája, képzelőereje, szókincse, kommunikációs készsége. A kisgyermekkor egyik legszebb mozzanata a szülővel történő esti mesehallgatás. A kisgyermekkorban kezdődő rendszeres mesélés, majd a meseolvasás nagyon jó hatású a gyermekek készség- és személyiségfejlődésére. Az olvasásnak, a meséknek számos előnye van, így érdemes már kis korban elkezdeni, és fokozatosan elültetni a magocskát, mely a könyv szeretetével ajándékozza meg a kicsiket és nagyobbakat is. Nagyon fontos, hogy a gyerekek gyakran halljanak szép történeteket. Az olvasás a fantáziát is nagymértékben fejleszti. A mindennap ugyanakkor történő meseolvasás rendszerességet teremt, ami kedvezően hat a gyerekek biztonságérzetére is. Kincset érő útravalót kapunk a népmesék által, a népmese nemzeti kincsünk is egyben.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl” népmesemondó verseny ebben az évben is nagy élményt nyújtott mindenki számára. Reméljük, hogy felejthetetlen marad, és megőrződik a gyermekek és felnőttek lelkében. A hagyományoknak megfelelően pedig a következő években is szeretnénk megrendezni ezt a vetélkedőt.

Gratulálunk minden versenyzőnek!

Sulyok Attiláné könyvtáros, a verseny szervezője
Fotók: Horváth Gábor, Sulyok Attiláné

Fotógaléria: 32. „Hegyalján innen, Sokorón túl” – Népmesemondó verseny Ménfőcsanakon

Horváth Gábor és Sulyok Attiláné fotói

44 kép