A TIT Pannon Egyesület idei második előadását hallhatták mindazok, akik ellátogattak a győri könyvtárba. Lebó Ferenc neve sokak számára ismerős, hiszen a Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt a helyiek „Győr szobrászaként” tartják számon, aki ezen az estén egy vetítettképes ismeretterjesztő előadással örvendeztetett meg bennünket Mitől áll meg egy szobor? címmel, amely során más témák is szóba kerültek.

Miután Szabó Béla köszöntötte a közönséget, megtudhattuk, hogy idén is folytatódik a tavaly megkezdett Tudomány és művészet elnevezésű előadás-sorozat, amely kivétel nélkül olyan alkotókat mutat be, akiknek munkájában a tudomány és a művészet összhangban áll egymással. A TIT Pannon Egyesület első előadásán Szabó Béla beszélt arról, Miként készül el egy fotóskönyv?

Lebó Ferenc az elmúlt 40 évben számtalan köztéri alkotást, domborművet, díjat, érmet, pénzérmét tervezett és készített Győr városának. Nevét többek között a Káptalandombon megtalálható Mindenki Krisztusa, a Püspökvár tornya előtt Apor Vilmos szobra, avagy a bazilika szentélye mögött található Szent László alakja jegyzi.

Mitől áll meg egy szobor? ‒ tette fel a kérdést Szabó Béla rögtön az előadás elején. „Ha egy szóval kellene válaszolnom, a szoborváztól” ‒ felelte a szobrász. „Ez a legkisebb makettben és az 1:1 méretarányú vázlatban is megtalálható. A szobrásznak előre kell látnia azt, hogy egy szobor miként fog kinézni, hogyan terjed ki a térben” – fejtette ki.

Az 1900-as években a szoboröntvények darabjait még szerelőfalakkal illesztették össze, mivel a hegesztés akkor még nem volt elterjedt. Ezeket csavarokkal rögzítették, melyeket később elkalapáltak. A cizellálás (azaz a felület simítása és finomítása) adja meg egy bronzszobor vagy emlékmű végső felületét – magyarázta a művész, aki példaként említette az aradi vértanúk emléktábláját, amely szintén ezzel a technikával készült.

Arra a kérdésre, hogy a szobrász önt vagy csak elkészíti az öntőformát, Lebó Ferenc azt válaszolta, ugyan van öntőműhelye és vannak formaszekrényei, manapság inkább szakemberre bízza ezt. Háttérinformációként megtudhattuk, hogy egy szobor több darabból készül el. A megrendelőnek mindig készül egy méretarányos makett, 1:10 vagy 1:5 méretben. Az ügyfél ez alapján bólint rá a tervre, amely után készül el a műalkotás.

Lebó Ferenc 1960-ban, Szarvason született. Családja a kitelepített magyar családok közé tartozik. Élete első 14 évét Csabacsűdön töltötte. Már kisgyerekként is szobrász szeretett volna lenni? ‒ tette fel a kérdést Szabó Béla. Művészi tehetségére az általános iskolában rajzórán figyeltek fel, ennek hatására Szegeden, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait. 1980 és 1982 között a szegedi Juhász Gyula Főiskolán tanult, majd 1987-ben Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett szobrászként és restaurátorként. Tanulmányai végeztével 1983-ban Győrben telepedett le, és itt alapított családot. Fiatal alkotóként hogyan élte azt meg, hogy a győri művészek esetleg konkurenciaként tekintenek rá? – hangzott el a kérdés. Igazából szobrász és restaurátor nem nagyon volt Győrben, és ez manapság is elmondható – válaszolta a vendég. Ezt is bizonyítja az, hogy a mai napig őt bízzák meg ezekkel a munkákkal. Restaurátorként mennyire fontos számára más alkotók műveit tiszteletben tartva megújítani azokat? Győr hihetetlenül gazdag város alkotásokban. A korabeli alkotók bőrébe, egyéniségébe, szellemébe kell bújni, és így kell ezeket az alkotásokat megvédeni – derült ki a válaszból.

Győrben mintegy 40 emléktárgy fűződik Lebó Ferenc nevéhez: emléktáblák, szobrok, különböző kisplasztikák. Az első jelentősebb alkotása a karmelita kolostor falán található bronz emlékmű, amely az aradi vértanúk tiszteletére készült 1988-ban, a Győri Városszépítő Egyesület megbízásából. Kulisszatitokként elárulta, hogy a Hadtörténeti Múzeumtól kellett szakvéleményt kérnie arról, hogy a zászló, amelyre a neveket felvéste, valóban a ’48-as szabadságharc hivatalos zászlaja volt-e.

Szabadidejében saját alkotások készítésében van otthon leginkább. Az irodalom és a történelem iránti érdeklődése megmutatkozik művészetében is. Alkotásain gyakran ezek témái jelennek meg érem vagy kisplasztika formájában. Rengeteg vázlatot készít, ahogy mondta 3‒400 évre elegendő terve van. Arra a kérdésre, hogy melyik érem vagy kisplasztika áll hozzá a legközelebb, a hallgatósággal megosztott egy történetet, amelyből megtudhattuk, hogy 1988-ban a Magyar Nemzeti Bank pénztervező pályázatára 3 tervet készített Szent István halálának 850. évfordulója alkalmából, amely meghozta számára az első helyet. Az 500 Ft-os névértékű nyertes ezüstérme 2 év múlva ráadásként egy numizmatikai szaklap pályázatán a legszebb ezüst emlékpénzdíjat is elnyerte az Egyesült Államokban, amelyre roppant büszke. Mint megtudhattuk, a legtöbb emlékpénzt és érmét a 90-es években készítette el, évente 1‒2 alkotás is napvilágot látott. Ilyen volt például a Mátyás király és a Szent László emlékpénz, a pápa látogatására vagy a labdarúgó-vb alkalmából készített emlékérme is.

A köztéri alkotásairól is szót kell ejtenünk. A legtávolabbi emlékműve az Árpád-emlékmű, amelyet a millecentenárium alkalmából készített São Paulóban. Tokióban, a Musashino Zeneakadémia udvarán áll Liszt Ferenc mellszobra, Rómában, a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában az Apor-domborműve látható. Ugyanakkor Dániában és a londoni British Múzeumban is találkozhatunk munkáival. Magyarországon pedig nem csak Győr ad otthont művészetének. A teljesség igénye nélkül: Kecelen három szobra áll, Nagyatádon, Csurgón, Mosonmagyaróváron két királyszobrot és emléktáblát örökített meg, a Semmelweis Egyetemen Kossuth Zsuzsanna domborműve gazdagítja alkotásai sorát. Pannonhalmán világörökség-tábla, Halásziban millenniumi emlékmű, Kimlén és Tényőn ’56-os emlékmű fűződik nevéhez.

Győrben pedig, a város szívében sétálva szintén láthatjuk a művész alkotásait. Ha a Bécsi kapu téren járunk, érdemes ellátogatni a Múzeumházba, ahol az emeleten egy állandó kamarakiállítás keretében látható Lebó Ferenc munkásságának egy része. A földszinten pedig egy hangulatos kávézó várja a látogatókat, ahol kulturális élmények után megpihenhetünk és felfrissíthetjük magunkat.

Névjegy

Lebó Ferenc Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész (Szarvas, 1960. november 9.)

Díjai:
• Pénzszépségverseny (1990) ‒ Történelmi érem kategória: 1. díj, Amerikai Egyesült Államok
• Szabó Géza ötvösmester díja (1995) ‒ Országos Érembiennálé (Sopron)
• Udvard díszpolgára (1996)
• Győr Város Bisinger József Érme (2005)
• Győr Város Művészeti díja (2007)
• „Batthyány és kora” pályázat – nívódíj (2007)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013)
• Győr Művészetéért Díj (2013)
• Győr‒Moson‒Sopron megye Prima díja (2014)
• Munkácsy Mihály-díj (2020)
• Érdemes művész (2023)

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina