Az 1896-os évben Arany és családja Győrből Budapestre költözött, azonban soha nem felejtette el szeretett városát, és továbbra is győrinek vallotta magát. Ugyanebben az évben, Budapestre érkezésével párhuzamosan alapító tagja lett a Győri Körnek, amelynek célja az volt, hogy közösségi otthont biztosítson a Győrből elszármazott értelmiség számára, akik így továbbra is megőrizhették „hazai” kapcsolataikat.

Arany Dániel az egyesületben kezdetben alelnökként látta el feladatait. 1899-től a Győri Kör házelnöki tisztségét töltötte be, majd 1900-tól pénztárnoki szerepet vállalt. Ezen pozíciókban a fővárosban élő győri közösséggel tartotta a kapcsolatot, így továbbra is aktívan hozzájárult a pesti győri értelmiségi közösség összetartásához és fejlődéséhez. Ehhez meg kívánta nyerni a Győrhöz kötődő parlamenti képviselőket is.

A kör vezetősége a képviselőházban felkereste Lévay Lajos országgyűlési képviselőt, és felkérte, hogy vállalja el az elnöki tisztséget. Lévay elfogadta a meghívást, és részt vett a Plasticon étteremben tartott közgyűlésen és vacsorán. Ezen az eseményen döntés született arról, hogy „…a kör Vassary Kolos herczegprimást és Batthyány Lajos gróf országgyűlési képviselőt fölkéri a védnöki, illetve a díszelnöki tisztség elfogadására”, a felkérést mindketten elfogadták.

Arany sokat dolgozott, szervezte a kör életét, egyre többen megismerték és bíztak benne. Népszerűségét jól mutatja, hogy egyhangúlag és hatalmas lelkesedéssel választották meg alelnöknek. A társaságnak több mint száz tagja volt, köztük tiszteletbeli tagként olyan neves személyiségek, mint Erdély Sándor igazságügy-miniszter, Vörösmarty Béla államtitkár, kisteleki Lévay Henrik főrendiházi tag, gróf Laszberg Rezső főispán, Fehér Ipoly főapát, Goda Béla alispán és más kiemelkedő közéleti szereplők.

A pesti Győri Kör találkozóhelye, a Helvécia Kávéház az 1900-as években (forrás Magyar Nemzeti Digitális Archívum):

A kör összejöveteleit a VII. kerületben, az Andrássy út 24. szám alatti első emeleten tartották, míg közgyűléseiket a Helvetia kávéházban, a VII. kerületben, az Andrássy út 35. szám alatt rendezték.

Négy évvel Győrből való távozása után egy gyűlésen volt tanítványai köszönték meg Arany Dánielnek és két győri tanártársának a szép éveket, kifejezve irántuk érzett ragaszkodásukat és nagyrabecsülésüket. Ez is mutatja, hogy Arany Győrben eredményes nevelőmunkát végzett, és diákjai szerették.

A kör tagjai között volt a győri születésű Riesz Frigyes is (a lenti képen). Amikor 1901-ben csatlakozott az egyesülethez, még fiatal volt, de később világhírű matematikussá vált. Szakmai kapcsolatuk ekkor kezdődhetett, bár az sem kizárható, hogy már korábbról ismerték egymást. Riesz Frigyes a győri Szent Benedek-rendi Főgimnázium tanulójaként 1896 és 1899 között aktív résztvevője volt a KöMaL feladatmegoldó versenyeinek, majd később maga is több feladatot tűzött ki a lapban.

Nem volt véletlen, hogy az 1900-as évek elején egyre több fiatal egyetemista kapcsolódott be a körbe. Segélyalapot hoztak létre a rászorulók támogatására. Egy ilyen jótékonysági rendezvényüket az Opera kávéház különtermében tartották, amelyen hangversenyt és táncestet szerveztek. Arany kezdeményezte, hogy vegyék fel a kapcsolatot a győri Iskolatársak Szövetkezetével, és segítsék őket szociális és emberbaráti céljaik elérésében. A fiatalok bevonására ismét táncmulatságot szerveztek, amelyen egyre több győri egyetemista vett részt.

„A Győri Kör Budapesten márcz. 7-én este fényesen sikerült hölgyestét rendezett a Saskör termeiben. A gyönyörű hölgykoszorú, mely ez alkalommal összegyűlt, még a legmegátalkodottabb agglegényeket és az elfiliszteresedett férjeket is tánczra csábította és a vidám társaság Oláh Sándor muzsikája mellett fesztelen családiassággal mulatott együtt késő hajnalig. A négyeseket 40 pár tánczolta. A Győri kör ezzel a mulatsággal csak újabb tanujelét adta, hogy humánus irányú munkássága mellett sikerrel szolgálja azt a czélt is, hogy a konnexiókat, melyeket a közös emlékek tartanak fönn a fővárosba került győriek közt, minél szorosabbra fűzze.”

1902-ben Kossuth születésének 100. évfordulóját az egész ország méltó módon ünnepelte. A Győri Körben Arany Dánielt bízták meg a megemlékezés megszervezésével. Egy 25 tagú bizottságot hozott létre, és „Kossuth sírjához testületileg kivonul[tak], a sírra díszes koszorút helyez[tek], szeptember 20-án pedig a terézvárosi kaszinó termében Kossuth-lakomát rendez[tek].” Az eseményen méltató beszédek hangzottak el Kossuthról.

Riesz Frigyes is szívesen vett részt a kör tevékenységeiben, és 1902-ben elfogadta a választmányi tagságot. A győri bencés gimnázium egykori diákjaként örömmel támogatta a kezdeményezést, amelyről a Győri Hírlap is beszámolt. „A kör belépett alapító-tagul a győri benczésgimnázium 100 éves emlék-ünnepére alakított jótékony iskolai szövetségbe, majd dísztaggá megválasztotta gr. Széchenyi Miklós győri püspököt.” Valószínűsíthető, hogy Riesz Frigyes egyik szervezője volt ennek a kezdeményezésnek, amelyhez szoros emlékek fűzték egykori iskolájában.

Diákként nemcsak a matematikában jeleskedett, hanem szépirodalmi tevékenységet is folytatott. Verseivel – a Dél honába, a Rongyszedő és az Őszi napfény című költeményekkel – bekerült az 1895-ös évkönyvbe. Emellett színpadi szereplései is jelentősek voltak: a Bánk bán előadásában Mikhál bán szerepét játszotta, majd nyolcadik osztályosként Simon bán szerepét alakította. Végzős diákként az önképzőkörben is jeleskedett. „Az önképzőkör irodalmi munkásságához tartozott, hogy a nyolcadik osztály minden tanulója egy-egy irodalomtörténeti tanulmányt irt, a melyek közöl leginkább kiválik Riesz Frigyes értekezése Tompa Virágregéiről alapos tartalma- és élvezetes stílusánál fogva.” Vörösmartyról készített emlékbeszédét is jutalmazták. Öccse, aki szintén a bencéseknél tanult, elsősként szavalóversenyt nyert. Később, mint öregdiák, rendszeresen visszatért a gimnáziumba, és részt vett szinte minden érettségi találkozón. Az 1900-as évek elején még élénken éltek emlékei, így érthető az aktív részvétele a Győri Körben Pesten.

Bóra Eszter ‒ Bóra Pál

Felhasznált irodalom:
Budapesti Hírlap, 1987. március 16., 75. szám 11. p.
Budapest Lakcímjegyzék, 1899., 645. p.
Pesti Napló, 1900. március 16., 74. szám 9. p.
Budapest Lakcímjegyzék, 1902., 375. p.
Győri Hírlap, 41. évf. 55. szám, 1897. március 9., 2. p.
Győri Hírlap, 41. évf. 62. szám., 1897. március 17., 2. p.
Győri Hírlap, 41. évf. 64. szám., 1897. március 19., 3. p.
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901‒1902 (13. évfolyam), 369. p.
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1902‒1903 (14. évfolyam), 375. p.
Győri Hírlap, 43. évf. 66. szám, 1899. március 19., 5. p.
Győri Hírlap, 45. évf. 65. szám, 1901. március 19., 2. p.
Győri Hírlap, 44. évf. 27. szám, 1900. február 2., 3. p.
Győri Hírlap, 45. évf. 58. szám, 1901. március 10., 4‒5. p.
Győri Hírlap, 46. évf. 210. szám, 1902. szeptember 14., 5. p.
Győri Hírlap, 46. évf. 65. szám, 1902. március 18., 3. p.
Győri Bencés Gimnázium Értesítője, 1885., 210. p.; 203. p.
Győri Bencés Gimnázium Értesítője, 1886., 147. p.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 3. kép.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.