Ezen az estén kettős minőségében volt jelen Szabó Béla. Egyrészt mint a TIT Pannon Egyesület elnöke köszöntötte a hallgatóságot, másrészt pedig mint meghívott előadó osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel. Tavaly indult útjára a Tudomány és művészet című előadás-sorozatuk, amely olyan alkotókat mutat be, akiknek a munkájában a tudomány és a művészet találkozik. A tavalyi év első vendége Farkas Attila fotográfus volt, aki az általa művelt gömbpanoráma és gigapixel eljárással készült felvételek kivetítésével, azok készítésével kapcsolatban tartott egy érdekes prezentációt. Ezt követte Kustán Melinda textiltervező iparművész előadása a Nemzeti Színház díszfüggönyéről, valamint Tatai Lajos tartott egy izgalmas beszámolót az épületszobrászatról. Meghívott vendégünk elárulta, ebben az évben is folytatódik a programsorozat, amely kivétel nélkül az alkotási folyamatokba enged majd bepillantást. Az idei év első beszámolója is ilyen volt, amely a Miként születik a fotóskönyv? címet kapta.

Szabó Béla széles körben ismert, neve összefonódott a fényképészettel, sőt most már a könyvkészítéssel is, hiszen – mint mondta – hamarosan megjelenik a 40. kötete. Számára a fényképezés életforma, ehhez nem fér kétség: elhivatottsága az előadáson keresztül is áthatott. Az esemény egy rövid kisfilmmel indult, amely segítette a hallgatóságot még jobban ráhangolódni a témára. Nyomon követhettük az alkotómunka lépéseit, mint a fotóválogatás, szerkesztés, tördelés és nyomdai munkálatok. A pár perces videó alatt Juhász Attila versekkel tűzdelt narrációja kísért végig bennünket.

Juhász Attilának és Szabó Bélának 2 közös munkájuk van. 2023-ban már dolgoztak együtt a Tenger csend című kötetükön, amelyben különleges légkört próbáltak megteremteni az olvasó számára. Színek – Világok című, versekkel illusztrált fotókönyvük pedig 2024-ben jelent meg, melyet a 22. Győri könyvszalonon mutattak be. Ezen az estén a fotóművész négy fontos munkáját ismertette, amelyek mindegyike más és más kihívásokat tartogatott számára.

Az első könyv, amelyről hallhattunk, Szabó Béla A Bakony című műve volt, amely Rómer Flóris munkásságát követve született meg. A Bakony első tudományos leírása 1860-ban jelent meg Rómer tollából. A fotográfus ‒ mint mondta ‒ a 150 éves évforduló előtt 3 évvel kezdte el Rómer művét olvasni. Kulisszatitokként megtudhattuk, hogy háromszor is félretette a könyvet, mivel a korabeli nyelvezet tele volt német és latin jövevényszavakkal, amelyek számára nehezen olvashatók voltak. Szerencsére végül aztán ráérzett a könyv stílusára, és az évforduló alkalmából úgy döntött, hogy Rómer Flóris nyomába ered a Bakonyba. Természetesen nem csupán két lábon, hanem a teljes fényképezőgép felszerelésével együtt.

Annak idején Rómer nyáron 1 hónap alatt járta végig a Bakonyt. Szabó Bélának viszont más koncepció született meg a fejében. Mind a 4 évszakban szerette volna megörökíteni, ezért olyan helyszíneket és szemszögeket keresett, amelyek nem szokványosak. Ilyen volt például a Cseszneki vár is. Egy-egy kép elkészítése kapcsán nem riadt vissza attól sem, hogy órákat várjon a tökéletes pillanat elkapására. Ugyanaz a helyszín, különböző napszakokban és szemszögekből teljesen más arcát mutatta meg. Egy könyvbe készülő anyag akkor jó, ha sokszínű – fejtette ki az előadó. Mint mondta, turistatérképpel és GPS segítségével járta végig a helyszínt. És hogy mi szükséges egy jó kép elkészültéhez? A fotós, ha kell, létrát cipel, esőt csinál, felveszi a harcot a természeti elemekkel, viszi magával a fényt mindenhová, és ahogy fogalmazott, legyártja a napot. A fotográfia igazából semmi másról nem szól, mint az ötletről. Ha tudjuk, mit akarunk elkészíteni, meg kell találnunk a megvalósításához az utat. Szükség esetén órákon keresztül hasalni, gumicsizmát vagy éppenséggel melles csizmát húzni – mondta el. A könyv végül négy év munkájának eredményeként született meg.

Másik fontos kiadványa Radnóti Miklós halálának 75. évfordulójára készült el. Szabó Béla gyermekkorától fogva hallott Radnótiról szülőfalujában, Öttevényen. A költő utolsó két hónapjának útvonalát követte végig fényképezőgépével, a szerbiai Bor városától a megyénkben található Abda községéig. A bori notesz nyomán haladva 850 kilométert tett meg, hogy megörökítse az út állomásait, sajátos művészi látásmódjával. A kötet elkészítése során számos kihívással kellett szembenézniük: például a világítást folyamatosan magukkal kellett cipelniük, és voltak területek, ahova csak a Vaskapu Nemzeti Park engedélyével juthattak be. A könyv végül Szabó Béla saját tervezésében készült el.

A közelmúlt nagy projektje a győri Székesegyház volt. Szabó Bélában már 20 éve megfogalmazódott a gondolat, hogy szeretne könyvet készíteni az épületről. Végül a Székesegyház felújítása kapcsán adódott erre lehetősége. Mint mondta, az épületnek korábban még soha nem volt ilyen jellegű felújítása, ezért ez valódi kuriózumnak számított. A mű elkészítése során a fotós célja az volt, hogy minél izgalmasabb és sokszínűbb képeket alkosson. Ennek eredményeképpen végül egy olyan képeskönyv született meg, amely pontosan tükrözte az elképzeléseit.

A háttérmunkálatok kapcsán megtudtuk, hogy a művész három héten keresztül minden napját 8-tól 4-ig itt töltötte, várva a megfelelő fényviszonyokra. Ugyanazt a képet 8‒10 alkalommal is megörökítette különböző napszakokban és időpontokban, így igazán izgalmas felvételek születtek. A hallgatóságnak kifejtette, nem dokumentumot akart készíteni a Bazilikáról, hanem hangulatot szeretett volna átadni felvételein.

Utolsó projektjében Balassi Bálint kalandos életét követhettük végig. Ehhez kapcsolódóan a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében A múlt idő nyomában címmel egy kiállítás is látható volt. És hogy miért éppen Balassi? Erre válaszul kifejtette a fényképész, hogy mindig is szeretett utazni, a történelmi események helyszíneit felfedezni. Balassi Bálint nagy világcsavargó volt, lóháton járta be Közép-Európát: Észak-Magyarországot, a mai Szlovákiát, Erdélyt, Lengyelország jelentős részét, de eljutott Nürnbergbe, megfordult Ausztriában és Csehországban is. Ez volt az, ami megragadta a képzeletét, és Balassi nyomába eredt. Immáron több mint 2 és fél éve foglalkozik Balassi életével. Tervei szerint a költő csavargásait felidéző könyv a 24. Győri Könyvszalonra jelenik majd meg.

Az előadás végére mindenki számára világossá vált, hogy mi kell egy jó fotóskönyv elkészítéséhez: türelem, kitartás, elhivatottság, kreativitás és alázat. Szabó Béla egyiknek sincs híján, aki nemcsak fényképez, hanem történeteket mesél el – képekkel.

A TIT Pannon Egyesület következő ismeretterjesztő előadását 2025. április 10-én (csütörtök), 17 órakor hallhatják a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross Gábor út 4.) Mitől áll meg egy szobor? címmel. Az előadó Lebó Ferenc szobrászművész, Magyarország Érdemes Művésze lesz. A rendezvényre a belépés díjtalan.

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina (címlapkép), Szabó Béla

Fotógaléria: Miként születik a fotóskönyv? – Szabó Béla előadása a győri könyvtárban

Szabó Béla fotói

16 kép

 

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.