Őrzésük a legénységi állományú honvédek, vagy közismert nevükön a „keretlegények” feladata volt, akik közül egyesek gyilkosságokat és egyéb háborús bűnöket követtek el a rájuk bízott emberek ellen. Mi késztethette ezeket az embereket a kegyetlenkedésekre? Hogyan védekeztek a népbíróságokon a kegyetlenkedésekkel vádolt keretlegények? Miben befolyásolta a pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Többek között e kérdésekre is választ ad Veszprémy László Bernátnak, az MCC Corvinák folyóiratának főszerkesztőjének 2024-ben megjelent Piszkos munka – a munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon című könyve, melyet 2025. február 4-én mutattak be az érdeklődők számára a győri MCC-ben.

Veszprémy László Bernát a könyvbemutató-beszélgetés elején kifejtette, azért írta meg a könyvet, mert bár sokat beszélünk a holokauszt történetéről, még mindig vannak olyan fehér foltok, melyek feldolgozottságuk hiányában kevésbé ismertek. Ilyen témakör a keretlegények és az ő számonkérésüknek a feltárása. E munkát a szerző több mint 400 népbírósági ítélet és csaknem 25 ezer oldalnyi anyag tanulmányozásával végezte. Veszprémy László Bernát elmondta, hogy a keretlegények népbírósági ítéleteit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mennyire befolyásolja az emberek gondolkodását egy adott ideológia. A második világháború utáni kaotikus és túlideologizált években gyakran hihetetlen vagy irreálisnak tűnő ítéleteket hoztak a népbíróságok, ahol sok esetben a politikai nyomás következtében nem is tárták fel a teljes igazságot. A perek anyagából kiderül, hogy azok sok esetben nem az igazságszolgáltatásról szóltak, hanem politikai leszámolásként alkalmazták azokat. A szerző kifejtette, hogy a könyv megírásához nem csupán e nagyívű levéltári munkát végezte el, hanem eközben pszichológia, morális és társadalmi kérdéseket is górcső alá vett, annak érdekében, hogy világossá váljon, mi motiválhatta a keretlegényeket a különböző kegyetlenkedések elkövetésében.

A szerző objektíve közelítette meg a kérdést, mivel nem csupán a keretlegények bűneit tárta fel, hanem vizsgálta azt is, hogy a háborús körülmények milyen hatással lehettek viselkedésükre, illetve sok esetben hogyan kényszerítették őket egy kegyetlen rendszer kiszolgálására. A népbírósági perek kapcsán Veszprémy László Bernát elmondta, hogy sok esetben azokat a politikai ideológia teljes mértékben átszőte, hiszen az ítéletek egyes esetekben aránytalanul szigorúak, bizonyos esetekben pedig meglehetősen enyhének számítottak. A szerző elmondta, törekedett arra, hogy e vészterhes és összetett történelmi eseményeket több nézőpontból vizsgálja, és véleménye szerint ezért is fontos – és egyben közérthetőbbé is teszi a témát – a könyvben található személyes történetek és tanúvallomások, hiszen azokban az áldozatok és elkövetők egyaránt megszólalnak. A könyv fontos megalapozó mű a munkaszolgálat történetének további feldolgozásához.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő előadás 2025. február 11-én volt Building Identity: How Architecture can build or deconstruct Communal Identity címmel, mely során Stephen Sholl-al, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kommunikációs vezetőjével történt beszélgetés.