„Kastély-újratervezés” merészen

A bűnügy „felgöngyölítése” előtt közelítsük meg a nagy múltú épületet, fogadjuk be az építészetileg is különleges látványt! Az 1686 óta a Károlyi család birtokában álló vidéki lakhely legjellegzetesebb része a park felé néző keleti főhomlokzat, középen loggiával és egy nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal. A 16. századból származó épületet Csipkerózsika-álmából Károlyi Ede gróf ébresztette fel. Több periódusban, 1846-tól egészen 1877-ig elvégeztette a teljes átalakítását, hogy a kor színvonalára emelje otthonát. Főépítésznek hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét, Ybl Miklóst kérte fel, bár amatőrként maga is belefolyt a tervezésbe, a nyolcszögletű torony az ő ötlete volt. Hogy miért ragaszkodott hozzá, azt nem tudjuk, de hogy a család tagjai ezért állandóan „szekálták”, a magas, keskeny épületrészt piszkavasnak csúfolták, az megmaradt a feljegyezésekben, és ma már a kastély védjegye. A munkálatok nyomán kialakult az új, U alaprajzú, romantikus stílusú, reprezentatív rezidencia, észak felől két gazdasági szárnnyal.

Fia, László és felesége, Apponyi Franciska már a belső terekre koncentrálhatott. Behódolva a kor divatjának, reneszánsz világot varázsoltak otthonukba, gyűjtve a reneszánsz és kora barokk díszítőelemeket, berendezési tárgyakat, valóságos múzeumszerű enteriőröket teremtve, melyek darabjait utazásaik során, főként Firenzében vásárolták. Európai viszonylatban is figyelemre méltó különlegességei a kastélynak a másodlagosan beépített itáliai épületszerkezeti elemek: reneszánsz kandallók, ajtókeretek, faragványok nagy száma, amelyek szinte mozdíthatatlanok, így megmenekültek a fosztogatóktól.

Legyen inkább szálloda!

A következő generáció új szerepet adott a kastélynak, Károlyi Istvánt már „szállodaigazgatóként” emlegették. A kastélyszálló ötlete ekkor kifejezetten újszerű gondolatnak számított, bár szép számmal akadtak példái nyugaton, főleg Angliában. A gróf felesége, Windisch-Graetz Mária Magdolna hercegnő javaslatára, gazdasági megfontolásból fogtak bele a tudatos üzleti tervezésbe. Lehoczky György budapesti építészt fogadták fel, hogy kastélyszállóvá alakítsa az épületet, amely komoly építészeti és műszaki megoldásokat követelt: bevezették az épületbe az áramot, márványfolyosó épült, az értékes tárgyakat is a kastélyban hagyták, melyeket meg lehetett tekinteni, mint valami múzeumban, elegáns lakosztályokat alakítottak ki márványból készült fürdőszobákkal, a kertben pedig további, szállásként szolgáló villaépületek várták a módos vendégeket. Szórakozásként bridzsszalon, bérelhető ebédlő állt rendelkezésre, a hatalmas parkban a kisebbik tavat úszómedencévé alakították át, fürdőházat és sportpályákat építettek, a golfozás, síelés, teniszezés télen-nyáron megfelelő elfoglaltságot biztosított a látogatóknak, főleg a felső tízezer tagjainak.

A szálló 1938. május 8-án nyílt meg 47 szobával, 115 ággyal. Az itt rendezett vadászatok, lovas programok, kirándulások és piknikek is hozzájárultak, hogy hamar sikeres lett, népszerűsége ez időben vetekedett a Lillafüredi Palotaszállóéval (szintén 1938-ban nyílt meg állami beruházásként), 40 százalékos kihasználtsággal üzemelt. Működéséről pontos adatok, leltárak maradtak fenn, mert a gróf közgazdász volt, szerette a pedáns rendet.

A háború elvágta a siker útját. Az államosítást követően az épület szanatóriumként funkcionált. A 90-es évek közepén nagyarányú felújítási, helyreállítási munkákat végeztek, és a déli szárny 2018-ig múzeumként várta a látogatókat. 2016-ban tett látogatásomról főleg a sajnálat maradt meg bennem, egyrészt az omladozó vakolat, a pókhálós ablakok, a porlepte agancsok láttán, másrészt a jobb sorsra érdemes fantasztikus környezet miatt. Látványos megújulás csak ezután következett, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 2018–2021 között komplex műemléki felújítást végeztek, és célul tűzték ki a hely turisztikai vonzerővé fejlesztését is. Csak néhány kulcsszóval: akadálymentes, interaktív, kávézó, ajándékbolt, rendezvények. És már a torony is látogatható!

Vissza az aranykorba!

Az 1930-as, 40-es évek valóban aranykort, nyitottságot és népszerűséget hoztak a kastélynak. Igaz, ami igaz, az igazgató gróf úr mindent meg is tett ennek érdekében: újsághirdetések, szórólapok, képes levelezőlapok vitték a szálló jó hírét, ezekből sok látható a kiállításon. Érdekesség, hogy a rádióban telente rendszeres hójelentés hangzott el, amelyben a füzérradványi sípálya hóhelyzete is szerepelt. A szálló legjobb reklámja azonban a Kísértés című film volt 1942-ből, amelyhez külső kulisszaként szolgált a kastély.

Hogy milyen lehetett egykor a kastély? Egyszerű felidézni, mert a gróf mindent végigfényképeztetett még 1938-ban (ezekből a fotókból is sok látható a kihelyezett sztereoszkópokban, vagyis nézőkékben). Kastélytúránk a szálló portáján kezdődik, és innentől visszarepülünk a 30-as, 40-es évekbe. A vörösmárvány-oszlopos szalonba lépve a végzet asszonya, Karády Katalin búgó hangja tölti be a termet: Mindig az a perc a legszebb perc, mit meg nem ád az élet. Az a legszebb csók, mit el nem csókolunk… a film híres betétdala. A színésznő ekkor még az „épp hogy csak felfedezett” kategóriába tartozott. A játékfilmet Farkas Zoltán rendezte, forgatókönyvírója a kor neves írója, mai szóval „szappanopera-szerzője”, Bónyi Adorján, a zenét a fiatal tehetség, a filmslágerei miatt népszerű Fényes Szabolcs szerezte, és 1941 nyarán forgatták. A bosszúállásról, csábításról és csalódásról szóló történet az ún. film noir stílust képviseli, amely Hollywoodból érkezett, és főleg a II. világháború után vált divatossá. A bonyolult történetvezetésű, ambivalens, „fekete” érzelemvilágú bűnügyi drámáknak, krimiknek jelentős szereplője a femme fatale, vagyis a végzet asszonya. (A történet egy győri vonatkozása: Farkas Zoltánnak egy háború alatt leforgatott szovjetellenes propagandafilm miatt 1945 után bujkálnia kellett, álnéven a győri Hellas harisnyagyárban helyezkedett el munkásként, 1954-ben rahabilitálták.)

A kiállítás létrehozói az impozáns enteriőrök mellett a film noir hangulatából merítettek inspirációt. A vörösmárvány-oszlopos szalonban is jól megfér egymás mellett a 16. századi kandalló, a hatalmas bőrfotel és a modern gramofon, különleges hangulatot kelt, és jól tükrözi, hogy a szállodaalapító Károlyi István a modern megoldások mellett fontosnak tartotta a múlt értékeihez való ragaszkodást. A szálló rajongói éppen ezt az úri eleganciát és fényűzést méltatták, de a bírálók, a baloldali és liberális sajtó is ezt rótta fel, a „pesti snobok” állami pénzen „világra tékozolt mennyországát” látta a hatalmas vállalkozásban.

Kincs, ami nincs?

A háború kirobbanásakor, filmforgatást mímelve, rengeteg műkincset „helyeztek biztonságba”, és persze rengeteg tűnt el. A kastélynak azonban a mai napig akad néhány igazán ritka, figyelemre méltó kincse a beépített kandallókon, kőkeretes ajtókon túl is. Súlyos, mondhatni mozdíthatatlan az a nagy értékű, láncos függesztésű, karos csillár, amely eredeti helyén maradt mindvégig. Tetején karvaly látható, a Károlyi család címerállata. A 17. századi, bronzból készült csillárt 1937-ben alakították át elektromos világításúvá, amely a könyvtárszobát díszíti. Alatta kap helyet a nevezetes szatmári asztal. Ezen írta alá a kastély első tulajdonosának fia, gróf Károlyi Sándor a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. (Tulajdonosa a ma Fóton élő örökös, Károlyi László.) Egy finoman faragott empire hárfa is magára vonja a látogató figyelmét. Ezt a hangszert még István gróf francia dédnagyanyja hozta magával Martinique szigetéről. Róla, a család egzotikus és a hárfa kalandos történetéről is több érdekesség kiderül még itt, a tárlaton.

A szállónak számos híres vendége is volt, mint például a kormányzó Horthy Miklós. Megtaláljuk azt a rádiókészüléket, amelyen itt tartózkodása alatt hallgatta a német és magyar adók híreit. Megfordult itt Széchenyi Zsigmond, a magyar vadászati kultúra kiemelkedő alakja is, Károlyi gróffal közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A gróf – afrikai becenevén Vízilóúr – vadászszenvedélyének számos, a termeket díszítő trófea a tanúja. A neves vendégek közül Kittenberger Kálmán Afrika-kutató is kiemelkedik, aki szintén szívesen időzött itt.

Nyomozzunk! Légy olyan, mint Miss Marple vagy Hercule Poirot!

A nagy múltú tárgyak között a látogató rögtön egy nyomozójátékba csöppen, amelyhez az 1920-as évek legkedveltebb filmstílusát, a noirt hívták segítségül. A történet a recepcióról indul, és teremről teremre haladva gyűjthetünk információt a „kellemetlen esetről”. Hogyan? Kérdezzük meg a szálloda személyzetét vagy a kastély lakóit! Itt mindenki tud valamit a szobalánytól a filmrendezőn vagy az Afrika-vadászon át a grófig, egy-egy kis monitoron keresztül meg is szólalnak. Igaz, sok a pletyka, de a „beszélő képek” a bűntény megoldásához is szolgáltatnak egy-egy információt. Megoldódik-e a rejtély? Ezt nem árulhatom el, de azt igen, hogy sok más interaktív játék, makettek, sztereoszkópok, érintőképernyők, VR-játékok segítségével utazhatunk még a kastély aranykorában és ismerhetjük meg a legendáit.

Izgalmas volt felfedezni például azt az 1933-ból származó porszívót, amelyet a luxusszálloda takarítása során használtak. Jelentem, még működik, kipróbáltuk, mert ez is lehetséges! Az 1930-as Standard Coventry jobbkormányos automobil arról mesél, hogy az előkelő vendégeket a sátoraljaújhelyi vasútállomásról sofőrök fuvarozták a kastélyba. Remek fotópont lehet! Egy szánon bejárhatjuk a hólepte parkot, persze csak virtuálisan. Az egykori hegyközi kisvasutat Lego kisvonatok mutatják be, de vannak itt kipróbálható társasjátékok, bridzsasztalok is.

Ahol a kert maga a táj

A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú angol parkká alakították, amely a század végére 170 katasztrális holdat tett ki. Ma a mintegy 90 hektáros kastélypark mind mérete, mind az itt található növényritkaságok miatt egyedülálló hazánkban. Az angolkertek legfőbb jellemzője a természetesség, minél inkább belesimulni a természetbe, ameddig a szem ellát: a szabálytalan növénycsoportok, dombok, vizek és útvesztők mind ezt szolgálják. A világháború után sorsára hagyott parkot az utolsó pillanatban sikerült megmenteni, 2015-re újjávarázsolták a gyepek, tavak és erdőfoltok szövevényes rendszerét.

Az évszázados fák között tett séta bármikor egyedi élményt ígér, és akár több órára elkalandozhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. Kiemelkedő a patak partján álló két, gigantikus méretű platánfa, korukkal és méretükkel az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A 19–20. század fordulóján ültették be a park külső részét és készült el a kastély déli homlokzata előtti teraszos franciakert, ahonnan a szemünk fantasztikus távlatokat fedezhet fel. Ha kedvünk kerekedik, a pompás fasor alatt Pálházára is átsétálhatunk kisvasutazni. Csak úgy mondom: piknikezni sem tilos! A mi kirándulásunkat különleges naplemente aranyozta be.

Írás és fotó: SzaSzi

Fotógaléria: Füzérradvány, Károlyi-kastély

SzaSzi fotói

53 kép

 

Forrás: fuzerradvanyikastely.hu