A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott – fogalmaztak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közleményében. Kifejtették, hogy az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat védő szerzői jog a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.

Kitértek arra is, hogy egy mű felhasználási engedély nélkül is felhasználhatóvá válik, ha letelik a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő. Ez Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év, amelynek eltelte után a mű közkincsnek minősül, azaz bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani. 2025. január 1-től tehát azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet készített, amelyek közül A milicista halála a legismertebb.

Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével, Louis Jean Lumiere-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre. Frida Kahlo mexikói festőművész szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban szabad felhasználás alá esnek.

Szabadon felhasználhatóvá váltak Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró alkotásai is, akinek egyik legismertebb műve Az élet kapuja című regénye. Szintén 1954-ben hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területének kutatója is 70 éve hunyt el, így január elsejétől az ő alkotásai is szabadon felhasználhatók.

A tájékoztatóban hangsúlyozták, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.