A magyar kultúra napja Győrben

Ünnepi műsor keretében adták át a város kulturális díjait

magyar-kultura-napja-gyor

2025. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.

1989 óta január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és emlékezünk meg arról, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból került sor idén is az ünnepségre, amelynek keretében a város vezetése a két nívós díj mellett – immár hagyományosan – a kulturális életben kimagasló tevékenységet folytató dolgozók munkáját is elismerte. A kiírás szerint a Győr Művészetéért Díj azon egyéni alkotónak vagy alkotó közösségnek adományozható, aki vagy amely a város művészeti életében végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez, vagy Győr város hírnevét gyarapítja; a Győr Közművelődéséért Díj pedig annak a személynek vagy annak a közművelődési feladatot ellátó közösségnek adományozható, aki vagy amely Győrben a közművelődés vagy a kultúra területén végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez. A magyar kultúra napján átadandó díjak évente együttesen legfeljebb három elismerésre javasolt részére adományozhatók, akik díszes oklevelet, emléktárgyat kapnak, valamint pénzjutalomban részesülnek.

magyar-kultura-napja-gyor

Az ünnepélyen megjelent vendégeket – Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményének elhangzása után, amelyet Herczegh Péter színművész adott elő – elsőként Pintér Bence köszöntötte. „Nemzeti imádságunk születése olyan ünnep, amelyet mindenki magáénak érezhet: nem rombol, hanem épít; nem szétválaszt, hanem összeköt ‒ kezdte beszédét Győr polgármestere. ‒ Magyar kultúránk az a kincs, amelyben minden dal, vers, történet, képzőművészeti alkotás és hagyomány arról mesél, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és mit adhatunk át az utánunk következő generációknak.” Hangsúlyozta mindazokat a hatásokat, eredményeket és lehetőségeket, amelyeket csakis közös kultúránk adhat nekünk, valamint kiemelte ennek a kincsegyüttesnek életben tartó, óvó és gazdagító dolgozóit, szakembereit, művészeit. Elismerését fejezte ki azok iránt, akik ezen cél elérése érdekében a háttérben tevékenykednek, továbbá kiemelten említette a város kulturális intézményeit. „Nekik köszönhetően büszkén mondhatjuk: magyar vagyok és győri!

magyar-kultura-napja-gyor

Dr. Laczkovits-Takács Tímea, a humánszolgáltatási bizottság elnöke beszédét egy Csoóri Sándor idézettel kezdte, mely szerint „A múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk”. Ezzel az üzenettel utalt arra, hogy csakis „ezen mélyen átélt, belső tudás birtokában adhatunk választ arra, hogy miként definiálhatjuk magunkat az emberi létben, a kultúrában és magyarként e hazában, és szerte a földkerekségen”. Említést tett a Himnusz megjelenésén túl arról az országos pályázatról is, melyet elnyerve Erkel Ferenc megzenésíthette a verset, amely nyilvános bemutatása után nemzeti imádságunkká vált. „Bár sokszor megpróbálták elvenni tőlünk magasztos fohászunkat, senkinek nem sikerült, mert ami szívekbe íródott, az eltörölhetetlen.” Dr. Laczkovits-Takács Tímea beszélt a magyarság kultúrájának tekintetében Győr kiemelkedő szerepéről személyeink, intézményeink és rendezvényeink által, amelyek „újra- és újrateremtik azt a miliőt, ami városunkat különlegessé és szerethetővé teszi”. Végezetül hangsúlyozta a kultúra‒hagyomány‒nemzet hármas védjegyét, ami folytonosan megtarthatja ezt a létet.

magyar-kultura-napja-gyor

Ezt követően került sor az elismerések – díszoklevelek és a díjakkal járó, Hefter László és Hefter Brúnó üvegművészek alkotta emléktárgyak – átadására, amelyeket Pintér Bence polgármester és dr. Laczkovits-Takács Tímea, a humánszolgáltatási bizottság elnöke nyújtott át az idei kiválasztottaknak. Győr Művészetéért Díjban részesült Csizmadia István tanár‒festőművész. 1969 óta foglalkozik festészettel, 1975 óta rendszeresen szerepel kiállításokon. Szegeden a Tanárképző Főiskolán, majd az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Győri polgárként, tanárként, festőművészként immár 50 éve szolgálja a város és térsége művészeti‒kulturális életének gazdagítását rajz és képzőművész tanárként, a fiatal generációk készségeinek és képességeinek fejlesztése révén. Összesen több mint 70 önálló kiállítása volt hazai és külföldi közintézményekben, magángalériákban, továbbá közel 50 csoportos kiállítás résztvevőjeként mutatta be alkotásait a világ különböző pontjain, ezzel is erősítve a város képzőművészeti hírnevét és láthatóságát. Számos megújuláson ment át festőművészi életútja során, jelenleg a plexi felhasználási lehetőségei foglalkoztatják a festészet és a szobrászat határfelületeinek kitágításával. Csizmadia István Győr város kulturális életében végzett kimagasló művészeti tevékenysége elismeréséül részesült a díjban.

magyar-kultura-napja-gyor

Győr Közművelődéséért Díjat érdemelt ki az Arrabona Diákszínpad, amelyet 1965-ben Benkő József alapított. Az amatőr csoport kezdetben felnőtt társulatként indult, később gyermekszínjátszó csoportként folytatta tevékenységét. 1996-ban Tóth Szilvia és Pálfi Erika vezetésével kezdődött az a folyamat, amely a korosztályi bontásra vonatkozóan a mai napig érvényes. A diákszínpad célja az életre nevelés, az egyéni kompetenciák fejlesztése, hogy elsősorban ne színészeket, színházi embereket neveljenek, hanem olyan felnőtteket engedjenek ki az életbe, akik a kreativitást, a problémamegoldást és a konfliktuskezelést az élet minden területén hasznosítani tudják. A megyei, regionális találkozókon Győr hírnevét viszik és öregbítik. 2019-ben Bácskai Mihály-díjban részesültek, amelyet olyan szervezetek, műhelyek kaphatnak meg, akik az elmúlt években vagy évtizedekben sokat tettek a magyarországi diákszínjátszásért. Az Arrabona Diákszínpad Győr város kulturális életében végzett kimagaslóan eredményes közművelődési tevékenysége elismeréséül részesült a díjban. A díjat Balla Richárd vette át.

magyar-kultura-napja-gyor

Szintén Győr Közművelődéséért Díjban részesült Pongrácz Balázs művészeti vezető, Győr filmes életének elismert alakja. Tizenöt éve a város filmszínházas életének kiemelkedő személyisége, a mozit mint élményt minden körülmények között, minden formátumban igyekszik és képes átadni. Pongrácz Balázs, felismerve a mozi közösségi jellegét, a filmvetítésekhez kapcsolódó, egyszeri és megismételhetetlen kísérőprogramokat szervez, ahol a film készítőivel, színészeivel, producerekkel vagy szakértőkkel beszélgethetnek a látottakról a vendégek. Mindezt sokszor olyan Győr környéki kisfalvakban, ahol évtizedek óta nem volt példa arra, hogy mozit látogathatott a helyi lakosság. A mozgókép szeretete élteti és az a vállalás, hogy ezt a csodát minél többen élhessék át városunkban és környékén. Filmvetítéseivel főként a Rómer Házban találkozhatnak a filmbarátok, de számos filmfesztivál, filmes válogatás Győrbe érkezése is neki köszönhető. Pongrácz Balázs Győr város kulturális életében végzett kimagaslóan eredményes közművelődési tevékenysége elismeréséül részesült a díjban.

Győr kultúrájának híre van, egész évben rendezvények sokasága várja a városba látogatókat, és a vendégek, érdeklődők szép számmal meg is töltik köztereinket, kulturális intézményeinket. Ez természetesen azon szakemberek érdeme, akik hivatástudatukkal nap mint nap azért dolgoznak, hogy életünk részévé tegyék a művészetet, az egyéni, a közösségi alkotás örömét, segítsék örökségünk megismerését, megőrzését és megújítását. A győri önkormányzat így az idén is elismerésben részesítette azokat a munkatársakat, akik a város kulturális intézményeiben kiemelkedő színvonalú munkát végeznek:

magyar-kultura-napja-gyor

Benyik András, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér közművelődési csoportvezetője, a szabadhegyi József Attila Művelődési Ház vezetője (a fenti képen). Kiváló szervező, empatikus, nagy munkabírású kolléga, végtelen lelkiismeretességgel látja el feladatát, mellyel kivívta nemcsak kollégáinak, hanem a munkájával érintett közösségnek is a tiszteletét. Bognár-Tóth Petra, a Generációk Művelődési Háza ügyviteli alkalmazottja 2018 óta dolgozik az intézményben, az ő és kollégái munkáját dicséri, hogy a Generációk Házába belépők mindenre kiterjedő információkat kapnak a programokról, foglalkozásokról. Kerámia szakkört vezet, részt vesz minden nagyrendezvényen, valamint táborokat is szervez. Bódis Gyula Lajos, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum műszaki szakalkalmazottja 2017 óta dolgozik az intézményben, ahol a kiállítások megtervezésében, felépítésében, műszaki feladatainak ellátásában lát el fontos szerepet. Fegyelmezett munkavégzése, munkabírása különösen értékessé teszi személyét a múzeumi kollektíván belül. Munkáját pontosan, odaadással, elkötelezettséggel végzi nap mint nap. Jófejű Anita, a Kulturális Pénzügyi-Gazdasági Szolgáltató Központ gazdasági főelőadója 2015 óta dolgozik az intézménynél, ahol a napi könyvelési feladatokon túl ellátja az ÁFA bevallások benyújtásával összefüggő könyvelési feladatokat is. Szakmai felkészültségét jellemzi, hogy a számviteli változásokat naprakészen nyomon követi és alkalmazza, munkáját megbízhatóan, precízen végzi, kollégáival mindig segítőkész, közvetlen és türelmes.

Kisházy Ágnes, a Győri Filharmonikus Zenekar hegedűművésze hivatásában és magánéletében is elköteleződött a várossal, a lokálpatrióta művész 1984 óta hűségesen szolgálja a társulatot és Győr kulturális életét. Mindig felkészülten érkezik a próbákra, zenekari hitvallását az alaposságra, szigorra és az összetartásra építi. Igazi csapatjátékos. Kiss Borbála Krisztina, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa 2019 óta dolgozik az intézményben. Az elmúlt években a mindennapi levéltárosi munka mellett részt vett a Győri Tanulmányok és más kiadványok szerkesztésében, rendezvények szervezésében, miközben folyamatosan publikál, előadásokat tart. Lung Jenőné, a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ üzemviteli munkatársa 2015 óta lelkiismeretes dolgozója az intézménynek, fontos szerepe van a rendezvények előkészületeiben, a közösségi házban zajló mindennapi sporttevékenységek feltételeinek megteremtésében, valamint a művelődési központban zajló programok zökkenőmentes lebonyolításában.

magyar-kultura-napja-gyor

Pelikán Alexandra, a Győri Nemzeti Színház igazgatói asszisztense, projektmenedzsere a színház zavartalan működésén munkálkodik, mindent megtesz a teátrum elismertségéért, a produkciók hazai és nemzetközi lebonyolításának zavartalanságáért. Az egész társulat számíthat segítő támogatására, kreativitása, problémamegoldó képessége ott van a színház minden produkciója mögött. Rigóné Bárdosi Zsuzsanna, a Vaskakas Bábszínház jegypénztárosa, informátora 2019 óta tagja az intézménynek. Az információs csoport vezetőjeként, jegypénztárosként kiválóan végzi a munkáját. A bábművészet rajongója, minden előadást ismer. Ő a Vaskakas arca, hiszen a nézők vele találkoznak először, ezért is megbecsülendő kedvessége, tájékozottsága, nyelvtudása, segítőkészsége. Szalkai Gergő, a Győri Balett hangosítója mindennap töretlen lelkesedéssel és odaadással végzi munkáját. Szakmaisága és embersége évek óta kiemeli, tehetsége pozicionálta, értéket teremtett a társulat szakmai életében. Zalka Zsuzsanna, a Győri Művészeti és Fesztiválközpont igazgatóhelyettese a gazdasági terület feladatain felül mind a humánpolitika, mind a rendezvényszervezés terén jelentős részt vállal az intézmény mindennapos működésében. Elhivatottsága és emberi hozzáállása alapvető fontosságú, mind a Fesztiválközpont, mind a Zichy Palota csapatának nélkülözhetetlen tagja.

magyar-kultura-napja-gyor

Az ünnepséget a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér intézménye által a magyar kultúra napja alkalmából összeállított műsora vonta keretbe. Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze Nagy László Ha döng a föld című versét adta elő. Dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, író, egyetemi tanár A Himnusz öröksége – Kölcsey Ferenc üzenetei korunk magyarságának című előadásában – többek között – beszélt nemzeti énekünk (földrajzi) születéséről, szándékairól, a soraiban, sorai között levont tanulságokról, szívünkbe-lelkünkbe beágyazódásáról csakúgy, mint a történelmi korszakkal összefüggő meghatározottságáról, előretekintéséről, vagy a (nagy)világba szétterjedő erőteljes identitás-hatásáról. Ez a „...lázadásból, a kitörés akaratából verssé kiáltott szintézis” olyan alkotás, amelyből „...mindenki őriz magából egy darabot, egy sort, egy töredéket, egy dallamot vagy akár egyetlen szót”. Jánosi Zoltán említést tett a Himnusz olyan – helyi és nemzeti, akár művészi, tudományos vagy egyházi – „követőiről” is, akik saját területükön a legnagyobbak közé emelkedtek. „Volt-e és van-e ebben az országban a kultúránál igazabb erő? ‒ tette fel végezetül a kérdést az irodalomtörténész. ‒ A válasz kivételes egyértelműséggel adható meg: nincsen.” Hiszen „mi lett volna, mi lenne velünk a magyar kultúra ezeréves alkotói nélkül…, a jelesek és a jeletlenek nélkül?” ‒ se haza, se föld, se magyar nyelv. „Kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem lennénk.

magyar-kultura-napja-gyor

A Napfonat női a capella együttesének öt énekesből álló formációja – Szalay Henriett, Szarka Anita, Tóth Eszter, Tóth Orsolya, Volkova Krisztina (Farkas Krisztina Renáta) – saját szerzeményeket, hazai és más kultúrák népdalait dolgozza fel, polifonikus hangzásba öltöztetve, ahol az énekhangok összefonódása mellett fontos szerep jut az ütőshangszereknek is. Kultúra napi műsorukban ebből hallhatott egy csokorravalót a közönség.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

2025.01.23