Botticelli: Pallasz Athéné és a kentaur
Sandro Botticelli 1482 körül született Pallasz Athéné és a kentaur című képén a görög mitológia szimbolikus üzenetet hordozó alakjait láthatjuk. A világhírű festmény, amely 2008-ban Magyarországon is járt, annak az értékes sorozatnak a része, amely visszaadta a művész évszázadokig visszaszorult elismertségét.
Botticelli festménye életnagyságban mutatja meg azt a mitikus eseményt, amikor Athéné istennő üstökön ragadja a kentaurt. Az allegória mélyebb megértéséhez érdemes megvizsgálni, kik is pontosan a szereplők: Athéné istennő, a kultúra virágzásának pártfogója, akit atyja, Zeusz hozott a világra. Miután egy jóslattól félve lenyelte várandós feleségét, Métiszt, leánya a fejéből pattant ki, méghozzá teljes fegyverzetben. Az istennő egyik legfontosabb szerepe az igazságos harc, az erényesség pártfogolása. Nevezik bagolyszeműnek is, ami arra a képességére utal, hogy túllát a dolgok felszínén. Az emberek számára Athéné ereje a bölcs belátásban, a józan gondolatokban tükröződik, és az olyan életmódban, amelyet a tiszta értelem irányít.
A kentaurok félig ember, félig ló alakú teremtmények, akikben meg is nyilvánul a kétféle természet. Az állatias, meg nem szelídített oldalukat mutatja be a lapithákkal vívott csata története. De a mítoszok mesélnek megfontolt és bölcs kentaurokról is, mint például Kheirón, aki több hősnek (pl. Achilleusz és Iaszón) a nevelője volt, és gyógyító képességgel is rendelkezett.
A képen Pallasz Athéné éppen hajánál fogva tartja a kentaurt, aki valószínűleg épp nimfákra akart vadászni íjával. Érdekes megnézni, mi tükröződik a jelenet szereplőinek arcán. Athéné szelíden, könyörülettel néz, nem a kentaurra, hanem mintha arra a tisztaságra tekintene, amit e helyzetben képvisel. A félig állati lény pedig mintha könyörögne, alárendelődik az őt visszatartó erőnek, de szenved is a korlátozástól.
A kentaur szimbolizálhatja az ember vad ösztöneit, amelyet csak azok az isteni természetű erények képesek kordában tartani, amelyeket Athéné képvisel bennünk. Győzelme csupán belső harc árán lehetséges, amely azonban együtt kell, hogy járjon azzal a bölcs szeretettel és magasztos eszmények iránti odaadással, amelyet az istennő arcán látunk fényleni.
Botticelli ezzel az alkotásával is a reneszánsz filozófia tanításait jeleníti meg, amely szerint az emberben megnyilvánul a világ összetettsége. Ég és föld, szellem és anyag közé vagyunk kifeszítve. Ahhoz pedig, hogy a szellem áthathassa az anyagot, az embernek meg kell harcolnia állati természetével, amely egyben az emberiség múltját is jelenti.
Sandro Botticelli mitológiai festménysorozata, amely a művész mai népszerűségének alapját jelenti, a világ legértékesebb képzőművészeti alkotásai közé tartozik.
Szabados Éva
Forrás: italian-renaissance-art.com, Wikipédia 1, Wikipédia 2, uffizi.it, ujakropolisz.hu, szepmuveszeti.hu
A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune
98. rész: Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma
99. rész: Hüpnosz – az álom istene
100. rész: Székely Bertalan: Egri nők
101. rész: Claude Monet: Japán híd, tavirózsák
102. rész: Alfons Mucha: Költészet
103. rész: Jahangir sírja
104. rész: Raffaello Santi: Az athéni iskola
105. rész: Louis Sussmann-Hellborn: Dornröschen
106. rész: Mefisztó és Margit kettős szobra
107. rész: Porcelán kávégépek Herendről
108. rész: A Halászbástya
109. rész: Charles de Sainte-Maure márvány nyakkendője