Specializált baleseti- és ortopédsebészet

Mohay Gábor interjúja dr. Nyőgér Zoltánnal

nyoger-zoltan

A média ontja a híreket a közlekedési balesetekről, a következmények sajnos bőven adnak munkát a gyógyítást végző szakembereknek. Győr városa sosem szenvedett hiányt neves orvosokból, és érvényes ez a baleseti sebészetre is.

Napjainkban a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházon belül a Traumatológiai, Ortopédiai és Kézsebészeti Szakmacsoport kitűnően felkészült gárdája látja el ezt a nehéz, felelősségteljes, sokszor zsúfolt munkaidőt megkívánó tevékenységet: tapasztalt, fiatal, valamint a múltat és a jelent ötvöző, a jövőt is tervező, még éppen a középúton lévő szakorvosok a tagjai. Utóbbira legjobb példa a Veszprém megyei származású, tizenhetedik éve Győrben dolgozó dr. Nyőgér Zoltán.

Az egyetem pécsi elvégzését követően másfél évig az ottani Megyei Kórházban hasi sebészettel foglalkoztam – kezdi történetét a 42 éves traumatológus. – Már ekkor az ortopédiai és a traumatológiai vonal vonzott, de művelésére csak 2008 után, a győri kórházban vállalt munkával került sor, 2012-ben szakvizsgáztam ortopéd-traumatológiából. Baleseti sebészként abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy dr. Balogh Péter főorvos felfigyelt az érdeklődésemre; olyan vezetőm volt, akitől egyaránt tanulhattam sportsebészetet, traumatológiai alapokat és módszereket, illetve a gyógyítás iránti elkötelezettséget. Nagy áldás egy fiatal sebésznek, ha mentort talál magának ezen a nehéz úton. Nekem Balogh Péter főorvos volt a mentorom. Neki a térdsebészet az egyik fő területe, kaptam tőle ebben is útravalót. Később pedig szép lassan elindulhattam az engem leginkább foglalkoztató specializáció, a vállsebészet felé. Ez már az ortopédián, dr. Gunther Tibor irányítása alatt teljesedett ki.

Miért éppen a vállsebészet lett a célpont?

A választást nem kis mértékben befolyásolta az én akkori banális sportbalesetem miatti vállsérülésem, lényegében a saját példámon keresztül kezdtem specializálódni. Ahogy egyre többet láttam és tanultam a vállsebészetről a nemzetközi szakmai világból, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy specializálódnom kell. A tanulás során feltűnt, hogy sok helyen a vállsebészet és a könyöksebészet együtt működik. Így az érdeklődésem kiterjedt a könyöksebészet irányába is. Dr. Gunther Tibor főorvos pedig megadta a lehetőséget a tanulási folyamatra, a technikai háttérre. Elkezdtem új, eddig a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban nem létező műtéti technikákat meghonosítani, használni. Sokat jártam a vezető magyar vállsebészekhez tanulni, illetve rendszeresen megyek külföldi váll- és könyöksebészeti kongresszusokra és képzésekre. Elindítottam egy tudományos kutatómunkát is vállsebészeti témakörben.

Van már ennek a gyakorlatban hasznosítható hozadéka?

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ortopéd Klinikájával és a Budapesti Műszaki Egyetem kollégáival közösen biomechanikai válltáji mérések témakörben végeztem kutatásokat, az eredmények megjelenése folyamatban van, angol nyelvű nemzetközi szaklapban. Amikor pedig a 2021-es összevonás megteremtette a kórház Traumatológiai, Ortopédiai és Kézsebészeti Szakmacsoportját, megint szerencsés helyzetbe kerültem, mert mind a két szakterületemen ‒ traumatológia és ortopédia – szerzett tudást és tapasztalatot itt tudom alkalmazni.

Ma milyen elemekből tevődik össze a szakorvosi munkája?

A kórházi munka olyan hivatás, amely egész embert kíván. Balesetsebészeti ügyeletvezető is vagyok, feladatom ilyenkor az aznapi balesetek rangsorolása, időbeni beosztásuk, a műtéteket végző orvosok kijelölése, valamint a fiatalok műtéti képzését is feladatom segíteni. Ez annyit jelent, hogy a még nem szakorvosok operációinál asszisztálok. Igyekszem folyamatosan képezni magam a saját szakterületeimen a váll-, könyök- és térdsebészet területén. Amikor bonyolultabb esetekkel találkozunk, jelentkezem az adott beteg megoperálására, vagy asszisztálok benne fiatalabb kollégáknak. Sokszor napokig készül az ember egy bonyolultabb eset ellátására.

nyoger-zoltan

Hogyan tud eleget tenni e szerteágazó feladatkörnek?

A gyógyító munkánk fizikai és szellemi állóképességet követel meg, hiszen nemegyszer a sokadik munkaórában is operálni kell, mégpedig jól. De ahogy az imént említettem, a komplex készültségért tenni kell, és nem is keveset. A mai napig készülök a nehezebb esetekre. De fizikailag is fittnek kell maradni, hogy bírjuk a műtéti megterheléseket. A pályám elején fociztam, ma inkább futással és kerékpározással tudom karban tartani magamat. Valamint rengeteget számít a család, a legjelentősebb feltöltődést a feleségemtől és a három gyermekemtől kapom. Illetve ehhez járul még hozzá a szüleimtől és a feleségem családjától kapott támogatás.

Mi a cél a spcializációval?

Szeretnék egy váll- és könyöksebészeti munkacsoportot létrehozni az eddigi térdsebészeti profil mellett, akikkel együtt, európai színvonalon tudjuk ellátni a rászorulókat. Valamint cél még a fejlődés és az innováció állandó fenntartása és az ehhez szükséges háttér biztosítása.

Dr. Nyőgér Zoltán szerint mi várható el egy 42 éves ortopéd-traumatológustól?

Nagyon fontos a szakmai tapasztalat, amelyet megszerzett a rang- és a szamárlétrát végigjárva. De legyen meg benne a fiatalos lendület is, amivel motiválni, és ha kell, képezni tudja fiatalabb kollégáit.

Mohay Gábor

2025.01.17