A Magyar Nyelvőr folyóirat megalapítása
Napjainkban rendkívül ritkaságnak számít, ha egy folyóirat hosszú évfolyamokat ér meg: a még mindig létező Magyar Nyelvőr első száma 1872. január 15-én jelent meg, címlapján pedig ezt olvashattuk: A Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi bizottságának megbízásából szerkeszti és kiadja Szarvas Gábor.
Az 1870-es években egymás után alakultak meg a tudományos társulatok, és ezzel együtt a tudományos folyóiratok. A Magyar Nyelvőr indulását az tette szükségessé, hogy 1849 után erőteljes németesítés indult: a német lett a közigazgatás nyelve, és a gimnáziumokban, egyetemeken is németül oktattak. Nyelvünkben megjelentek a németségek, az idegen szavak – a Magyar Nyelvőr fő célja így a magyar irodalmi nyelv megújítása lett.
Az első füzet vezető cikke – Mit akarunk? ‒ határozottan és világosan megszabta a folyóirat feladatát: „Akarjuk ott, a hol az ingadozó alapra fektetett s rögtönözve létesített nyelvújítás szabályellenes szóalkotásokat hozott forgalomba, a helyesség visszaállítását; a hol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett, a tisztaság elémozdítását; akarjuk a követelményeknek teljesen megfelelő tudományos magyar nyelvtannak összeállítását megkönnyíteni s részben elékészíteni, az által hogy anyagot gyűjtünk s a függőben levő kérdéseket tüzetes megvitatás által tisztázzuk; mind ezt pedig a magyar nyelv életéből merített eszközök segítségével akarjuk megvalósítani. E végből kutatni fogjuk 1. a történeti; 2. a népnyelvet; 3. kiváló figyelmünk tárgyát fogja képezni az újabb irodalom, különösen pedig a forgalomban levő hibás szóalakok és idegenszerűségek.” A Magyar Nyelvőrnek jelmondatot is választottak, bár csak egyszer írták le a lapban: „Együttesen működve tanítani s tanítva tanulni”.
Szarvas Gábor halála után Simonyi Zsigmond lett a főszerkesztő, aki ekkor a budapesti egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja volt, az első évfolyamtól kezdve a lap munkatársa, és Szarvas Gábor betegsége alatt is ő szerkesztette a periodikát. A Magyar Nyelvőr 1905-ig maradt az Akadémia tulajdonában, de a támogatása nélkül is fennmaradt. 1919-ben meghalt Simonyi Zsigmond, és Balassa József lett a főszerkesztő: az Országos Néptanulmányi Egyesület alapítója és fenntartója az egyesület hivatalos lapjaként jelentette meg a Nyelvőrt két évtizeden keresztül.
1940-ben ‒ papírhiányra hivatkozva ‒ felfüggesztették a kiadását, 1945-ig szünetelt a megjelenés. A második világháború után (hat év kimaradásával) a Magyar Nyelvőr a 70. évfolyammal folytatódott újra, továbbra is az Országos Néptanulmányi Egyesület hivatalos lapjaként. Szerkesztője Beke Ödön lett, megjelenését a párt kiadója, a Szikra tevékenyen támogatta. 1950-et három szempontból is fontos évnek tarthatjuk a Nyelvőr szempontjából: a lap tulajdonosa ekkor a Magyar Nyelvtudományi Társaság lett; a Nyelvőr terjedelme normálisra, évi 30 ívre emelkedett; az MTA ebben az évben határozta el a magyar nyelvművelés hatékonyabbá tételét.
A Magyar Nyelvőrt 1954-től, kereken ötven év után visszavette az Akadémia, és Nyelvművelő Bizottságának gondozásába adta. Szerkesztésével Lőrincze Lajost bízta meg, aki a folyóirat egyik fő feladatának tekintette a nyelvművelést – először még inkább nyelvi kérdésekről szóltak a cikkek. Majd az 1970-es évektől kezdődően megjelentek az újabb nyelvészeti ágak, illetve a magyar nyelv tanításával kapcsolatos cikkek és az anyanyelvi nevelés is nagy hangsúlyt kapott. Lőrincze Lajos 1993-ig szerkesztette a lapot.
1994-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem adta ki a folyóiratot, egészen 2020-ig. Lőrincze Lajos után Keszler Borbála lett a folyóirat felelős szerkesztője, a szerkesztőbizottság elnöke 1994-től 2008-ig pedig Fábián Pál. A Magyar Nyelvőr internetes változata 1999-ben indult. A lap élére 2021-ben új felelős szerkesztőt neveztek ki Balázs Géza személyében. A folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához került.
1872-től 2023-ig a Magyar Nyelvőr valamennyi évfolyama megtalálható az Arcanum adatbázisában.
Nagy Mária
Felhasznált irodalom:
wikipédia
Balassa József: A Magyar Nyelvőr meginduása.= In. Magyar Nyelvőr, 68. évf. 1939. 1-3. füzet. 5-9. p.
Fábián Pál: A Magyar Tudomány centenáriumára.= In.Magyar Tudomány, 1972.7-8.sz. 407-413. p.
Balázs Géza: Százötven éves a Magyar Nyelvőr.= In. Várad, 2023. XXII. évf. 1. sz. 3–7. p.
A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.