A Vers-dal randevú légkörét belengte az ünnep hangulata, a várakozás. A versek, a dalok, a felelevenített népszokások a betlehemi csillagot követve a pásztorok, háromkirályok nyomába indulva készítették elő a Megváltóval, a kisded Jézussal való találkozást.

Adjon az Isten szerencsét… – csendül fel a jól ismert köszöntő Nagy László soraival (Adjon az Isten), majd Farkas Árpád (Dúdoló), József Attila (Betlehemi királyok), Szepesi Attila (Luca-napi kánta), Nagy Gáspár (Egy végtelen ballada közepe), Devecsery László (Világok találkozása) versei szóltak a havazás fehérségéről, Luca-napi kántálásról, az ünnepről. Az énekelt versek mellett népdalok, népénekek hangzottak el a Hangraforgó előadásában (Ó, fényességes szép hajnal…; Betlehem, Betlehem...; Ó, szép Jézus…) – nem egyet közülük a közönség az előadókkal énekelt (Pásztorok, pásztorok…; Mennyből az angyal; Kiskarácsony, Nagykarácsony).

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna pedig mesélt: a karácsonyi ünnepkörhöz számtalan hagyomány kapcsolódik, vidékenként más-más motívumokkal, melyeket személyes élményeivel egészített ki. Régi karácsonyok képsorai peregtek a közönség szeme előtt, fenyő és mézeskalács illatát felidézve. A keresztény hagyományokat sok régi, népi szokás színesíti. December rövid nappalaiban, amikor a leghosszabbak az éjszakák, amikor az emberek a fényre várnak, az ünnepre készülődés mellett megfér a vidámság is. Szó volt lucázásról, a lucaszék faragásáról, jóízű falusi csínyekről – mivel, hogyan tréfálták meg a fukar legényeket, de szólt történet az adventi koszorúról, régi betlehemezésekről, a karácsony méltó megünnepléséről – az elcsendesedésről, a ház díszítéséről, az ünnep étkezési szokásairól is.

Az est az év fordulójához érve egy régi, archaikus moldvai énekkel, az új esztendőre való jókívánságokkal ért véget.

SB
Fotók: v. Bognár Imre Tivadar

Fotógaléria: Havazás lennék, lengőn áldó – Vers-dal randevú a győri könyvtárban

v. Bognár Imre Tivadar fotói

11 kép