Világutazó Audi ETO-szurkolók

Mohay Gábor interjúja Menyhárt Ferenccel

menyhart-ferenc

A Győri Audi ETO KC mérkőzéseinek állandó szereplői a törzsszurkolók: Győrött a kapu mögül, vezényszóra, dobszó mellett énekelve, rigmusokkal biztatják kedvenceiket, de ezzel nem ér véget a csapathoz tartozásuk kifejezése.

Hosszú évek óta valamennyi jelentős nemzetközi találkozó színhelyén segítik a zöld-fehér színek kézilabdás képviselőit. Így volt miről mesélni a szurkolói egyesület elnökének, Menyhárt Ferencnek

Utoljára merre járt a csoport?

Az Audi ETO november 17-én, Bukarestben 28-25-re megnyert mérkőzésén vettünk részt, nagyjából százan. A szurkolói busz mellett többen gépkocsival vagy repülővel érkeztek a helyszínre. Mi a busszal Sepsiszentgyörgyön eltöltöttünk egy éjszakát, szurkoltunk a helyi kosárlabdacsapatnak. Összesen háromnapos út volt, belekerült fejenként harmincezer forintba úgy, hogy azért a szurkolói egyesület segítsége csökkentette a terheinket.

Történelmet írt utazásaival a Győri ETO Kézilabda Szurkolók Egyesülete. Hogyan kezdődött?

A kezdeti lépéseket követően 2002-ben a szurkolók először szervezték maguk az utazást, kezdetben kiscsoportos formában, kisbusszal, autóval. Aztán ahogy nőtt az érdeklődés, úgy alakult a járművek köre is, előfordultak nagybuszos, hajóval és komppal kiegészített utak, repülővel vagy vonattal leküzdött távolságok. A szervezkedés hozta magával a könnyítés, a rendszeresség igényét, melyhez 2004-ben a szurkolói egyesület megalakulása volt a döntő lépcsőfok, Gellért Tamás elnökletével. Tizennyolc éve, hogy elkezdtem folyamatosan járni a hazai mérkőzésekre, 2008-ban Nürnbergben vettem részt az első külföldi úton, egy évre rá lettem tagja a szurkolói klubnak, 2011-ben titkárának, és áprilisban lesz három éve, hogy elnökének választottak meg.

Miről nevezetesek a csapatot elkísérő utazások?

Elsősorban a kilométerek számáról, 2004 óta csak a Covid-időszak másfél éve maradt ki, egyébként évente nagyjából tizenöt-húszezer kilométert teszünk meg, mondhatni az Audi ETO sikereinek nyomában. Bejártuk szinte egész Európát, hirtelenjében gondolkoznom kellene, hogy mely országok maradtak ki, mert a délvidéki Podgoricától, Ljubljanától, Bukaresttől, Valceától az északi Ikastig, Esbjergig, Larvikig, Storhamarig ott voltunk minden kézilabdás kilométerkőnél, és akkor még nem beszéltem a nyugati célokról, Bécsről, Ludwigsburgról, Leipzigről, Erfurtról vagy a franciaországi Metzről és Brestről. A lista korántsem teljes, és hogy a mérkőzéseken túl se maradjunk élmények nélkül, a lehetőség szerint szállást, városnézést is iktatunk a programba. Önköltséges árakon utazunk, a szurkolói egyesület a tagdíjbevételekből nyújt támogatást, és a szurkolók által felajánlott adó egy százaléka sem elhanyagolható. Sőt, időnként olyan is van, hogy egy-egy utat magánszemély vagy cég támogat.

Mindez feltételezi a jó kapcsolatot a csapattal, a játékosokkal...

Folyamatos velük a találkozás, a beszélgetések témái természetesen a mérkőzések és a mutatott játék. A Bajnokok Ligáját hatszor elnyert csapat tisztában van azzal, hogy a szurkolók a jó játékra vevők, a végén általában közös az ünneplés: leguggol a csapat és a szurkolói szektorban lévők is, együtt énekelve. Ezt a dalt tudják a nem magyar játékosok is, sőt, a csapatkapitány, Kari Brattset Dale magyarul énekli a Bajnokok Ligája győzelem után felhangzó magyar Himnuszt. Úgy látom, a játékosok átérzik, értékelik azt a szeretetet és a küzdelmükhöz kapott plusz energiát, amely a hatvan percig tartó, megállás nélküli bíztatásból kihallatszik. Több mint jelkép az ismert molinó, a „Cél előtted, a tábor mögötted” jelszó feliratával.

Igaz, hogy Menyhárt Ferenc egy másik sportággal is eljegyezte magát?

Győri srácként nagypapám a Verebes-korszakban szerettette meg velem a labdarúgást. Azóta járok focimeccsre, még az NB II-ben és az NB III-ban is bérletes voltam. Jómagam 2005 óta vagyok kapusa a városi kispályás bajnokság második osztályában szereplő OSMA.hu csapatának, amellyel az idei szezonban őszi elsők lettünk. Nagy élmény volt néhány évvel ezelőtt, a Szurkolók éjszakája rendezvényen villanyfényes mérkőzésen szerepelni az ETO-öregfiúk ellen. Gyerekkori barátomnak mondhattam a közel lakó Fehér Miklóst, tragikus halála óta évente megemlékezünk a születésnapjáról, a Fehér Miki Barátai nevű társasággal. Részt veszünk az emlékére megrendezett tornákon is, 2019-ben engem választottak a legjobb kapusnak, és ott leszünk a neves volt NB I-es játékosokkal hamarosan sorra kerülő újabb eseményen is.

Mikor esedékes a legközelebbi utazás?

A jól szereplő női válogatottat sem hagytuk magára az Európa-bajnokságon, majd január 4-én a Népliget, az FTC a következő belföldi állomás, ahol régóta nem nyertünk, ezt követően január 11-én úti cél a dániai Odense, annak reményében, hogy az Audi ETO visszavág majd egyetlen, Győrben hét góllal elveszített idei Bajnokok Ligája vereségéért. Nekem ez a tevékenység, a sport, a barátok és a szervezés teszi ki életem jó részét az OTP-nél éppen negyedszázada végzett munka mellett, melynek során az értékpapír ügyintézéstől eljutottam a régiós mentori beosztásig. Sajnos, a szüleim és a nagyszüleim már nem élnek, a testvéreimmel és azok gyermekeivel nagyon jó viszonyban vagyunk, ők jelentik számomra jelenleg a családot.

Mohay Gábor

2024.12.14