1364

Út az üdvösséghez: Istennel vagy nélküle?

Gnoszticizmus, kathar eretnekség és az egyházi reakció a feudális Európában

A kathar eretnekséget választotta előadása témájául Dr. Szabó Péter, az NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar dékánja március 12-én a megyei könyvtár Központi Könyvtárnak klubjában lezajlott előadása során. A feudális társadalom a trón és az oltár frigyén alapult, amely az egyház rögzítette sarkalatos nézeteket tűzzel-vassal védte.

A hivatalos katolikus vallási tanításoknak azonban veszélyes opponensei támadtak, amelyek éles kritikával illették a hivatalos tanokat és az arra épülő gyakorlatot. Bonyolította a képet, hogy a vallási dogmák sokszor csak fügefalevének bizonyultak, nagyon is nem keresztény, hanem hatalmi-politikai törekvések álcázásául szolgáltak.

Ha az eretnekség gyökeréig ásunk, eljutunk a gnoszticizmushoz. A gnózis tudást jelent. A gnoszticizmusra jellemző az elitizmus, hogy az úgynevezett tudás csak a kiválasztott beavatottak számára elérhető. Ez az út vezet a megváltáshoz, szükségtelen bárminemű isteni szándék, beavatkozás az adott személy maga eredményezheti üdvözülését. És ez vezet el a kathar eretnekséghez.

A beavatottság misztérium a II. században élte virágkorát Alexandriában. Az Újperzsa Birodalomban is felbukkant, de rögvest konfrontálódott a perzsa államhatalommal, ugyanis szembement a zoroasztrizmussal mint államvallással, ezért követői a vérpadon végezték. Az irányzat paulikánusként, majd bogumilként élte túl ezen időszakot: szerintük a test bűnös, a lélek támadhat fel, akadtak, akik a kötelező aszkézis hívei voltak, de voltak pártfogói épp az ellenkezőjének is. A balkánon megjelenő bogumilok pápai intencióra üldözésnek voltak kitéve, Árpád-házi királyaink egyre másra vezettek irtó-büntető hadjáratokat, s pusztították ezen tan követőit.

A bogumilok az üldözések elől a Francia Királyságig menekültek: Dél-Franciaországba fészkelték be magukat, sőt a régió hercegének támogatását is elnyerték, aki eszközként használta ezt a helyzetet partikuláris törekvésének érvényesítése céljából, az eretnekek vallási tanításaival szuverénnek tarthatta magát mind a pápa, mind pedig a Capeting-családbeli királyokkal szemben.

A pápasággal a katharok akkor égettek fel minden hidat, amikor a pápai küldötteket legyilkolták. Ekkortól az események már a csatatéren zajlottak. Szabályos keresztes háború indult a katharok ellen, amelyben herceg patrónusuk már a kezdetekkor halálos sebet kapott. 1209 és 1244 között sikerült alapjaiban leszámolni a katharokkal, a várak bevétele megpecsételte a mozgalom további sorsát, 1308-ban az utolsó kathar falu lakosságát is felkoncolták. Aki nem a harctéren, az az inkvizíció máglyáján végezte. Ma Carcassonne erődítménye, mint épen maradt mementó, emlékeztet erre az időszakra.

Jellemző volt a támadók kegyetlenségére, hogy egész védősereget megégettek; a hivatalos egyházi álláspont azt tartotta, hogy a város leigázott lakosságát az utolsó emberig le kell öldösni, az Úr majd kiválasztja közülük az övéit. A katharok eszmevilága a kutatók számára homályos, tekintettel arra, hogy az inkvizíciós jegyzőkönyveket – egy kivétellel – megsemmisítették. Ez a kivétel a Vatikán birtokában van, az akkori pápa vitette Rómába. A katharok lakta vidék egyik városa, Albi kölcsönözte a katharok másik nevét, a történelembe így került be az albigens elnevezés.

Ez az időszak egyébként a Francia Királyság számára sikeres volt, tekintve, hogy II. Fülöp Ágost 1214-ben legyőzte hűbéresét, az angol I. Földnélküli János királyt, így annak apja, II. (Plantagenet „Rekettyeág”) Henrik – felesége, Aquitániai Eleonóra révén – birtokába került területek visszakerültek francia fennhatóság alá. 1305-től a pápák francia ellenőrzés alá kerültek (avignoni fogság), Fülöp Ágost és VIII. Lajos alatt erősödött és korszerűsödött a Francia Királyság, IV. (Szép) Fülöp a templomosok rovására töltötte meg a kincstárát, s eretnekként égettetett meg számtalan lovagot.

Dr. Szabó Péter számos személyes élményét osztotta meg hallgatóságával, több középkori épületben, így az Avignoni Pápai Palotában, főúri lakótoronyban, egykori katharok lakta faluban gyönyörködhettünk. Itt még – feltehetően – parázslik némi kathar szellem. A középkori családi névjegyzék, mely az egyetlen inkvizíciós jegyzőkönyvből maradt fent, tökéletesen egybevág a mai temetői sírfeliratokkal. Statisztikailag egykor túlnyomórészt katharok otthona volt, de akadt néhány katolikus illetve vegyes család is. Belterjes házasodási szokásuk minden bizonnyal rombolta genetikai állományuk minőségét.

Az előadás zárófejezetében egy kézirat került górcső alá, amely kalandos úton Angliából Prágába került. Egy híres, úgymond angol „varázsló” vitte Prágába II. Rudolf német-római császár udvarába, aki tudósokkal, csillagjósokkal vette körül magát, nála vendégeskedett Kepler, a híres csillagász is. Az angol szerint a kézirat Roger Bacon munkája. Prágából aztán Rómába került, két árverést ért meg: előbb egy gazdag magángyűjtő, majd a Yale Egyetem birtokába került.

Nyelvezete, írásképe a mai napig fejtörést okoz történészeknek, nyelvtudományt művelőknek egyaránt. Az íráskép mellett a növényi ábrák is meghökkentők: napraforgót idéznek, de több száz évvel Amerika felfedezése előtt nincs magyarázat arra, hogyan születhetett ilyen ábra. Az íráskép tüzetes elemzésének eredménye eddig minden szabályt, törvényszerűséget felülírt, amit a nyelvek szerkezetéről, morfológiai jellemzőiről a lingvisztika megállapított. Egy tudós ugyan beazonosítani vélt tíz lexikai egységet, s feltárta jelentésüket, de az eredmény még inkább ellentmond eddigi tudásunknak, így a jövő tudósainak kell majd a rejtély nyitját megfejteni.

Egészében véve egy nagyon színvonalas, sok érdekes eredeti szempontot felvető, s arra rávilágító előadás részesei lehettünk. A középkorba kalauzoló előadássorozatnak ezzel még nem szakadt vége, a következő hét témája az Athosz-hegyi ortodox kolostorok világa lesz, ahol a bizánci kereszténységet hirdető és valló szerzetesek leltek otthonra.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2015.03.16