A beszélgetés annak ellenére Király Gábor pályafutásának legfontosabb eseményeinek felidézésével indult, hogy ő maga úgy véli, nem a múlttal, hanem „a jelennel és a jövővel kell foglalkozni, előre kell tekinteni és továbbra is motiváltnak kell maradni”. Szerepelni sem szeret, nem akar különböző tévéműsorokban részt venni, még szakértőként sem. Csak „csendben dolgozik”, mivel véleménye szerint „a munkának mindig meglesz az eredménye”.

A szombathelyi születésű kapus számára nem volt kérdéses, hogy labdarúgó lesz belőle, mivel édesapja is ezt a sportot űzte. Pályafutását sem kezdhette volna máshol, mint abban a Haladásban, ahol apukája is játszott. Ráadásul mind lakásuk, mind általános iskolája nagyon-nagyon közel volt a klub pályájához. Miért pont kapus lett? Az 1980-as évek Haladásának kapusa az a Hegedűs Péter volt, aki a pályán, még a mérkőzések alatt is sokat bohóckodott és viccesen viselkedett. Király Gábort annyira megfogta a személyisége, hogy olyanná akart válni, mint ő. Ezenfelül egy kapusnak akkoriban nem kellett annyit futnia.

1993-ban kötött profi szerződést a Haladással. Karrierje első jelentős mérföldkövének éppen azt tartja, hogy már nagyon fiatalon a klub első számú kapusává vált. 21 éves korában, 1997-ben a Bundesligában, azaz a német első osztályú bajnokságban szereplő berlini Hertha BSC szerződtette. A 80 ezer lakosú Szombathely után óriási váltást, egyben változást jelentett a 4,5 milliós, rendkívül színes német főváros. Fontos volt számára azonban mind a német kultúra, mind a klub történetének és identitásának megismerése, valamint a nyelv elsajátítása. Berlinben 75 ezer ember járt a mérkőzéseikre, a stadionban körbenézve olyan érzése volt, mintha ott „lett volna egész Szombathely”. 1999-ben a német bajnokság harmadik helyezésének köszönhetően a Herthával a legrangosabb európai kupasorozatba, a Bajnokok Ligájába is bejutottak.

A magyar válogatottban 1998 márciusában debütált, rögtön első meccsén, egy Ausztria elleni barátságos találkozón már a hetedik percben büntetőt védett. 2004-ben, miután lejárt a szerződése Berlinben, régi álmát valósította meg azzal, hogy egy Premier League csapathoz ment, a londoni Crystal Palace-hoz szerződött. Az első szezon végén az angol bajnokság második legjobb kapusának választották. Később tagja volt a West Ham United, az Aston Villa, a Burnley, a Bayer Leverkusen, az 1860 München, a Fulham csapatainak, egyaránt pályára lépett a Bundesligában, a Premier League-ben, az angol és a német másodosztályban, végül 18 külföldön töltött év után, 2015-ben visszatért Szombathelyre, és újra a Haladás játékosa lett.

Válogatott karrierje legemlékezetesebb momentumának a 2016-ban, Franciaországban megrendezett Európa-bajnokságot tartja, a magyarok mind a négy meccsén védett. Úgy gondolja, „nagy büszkeség a címeres mezt felvenni, küzdeni a magyar nemzetért, a kontinenstorna örök emlék, szavakkal nem is lehet visszaadni az ott átélt pillanatokat”. Az EB-t követően lemondta a válogatottságot, 2019-ben vonult vissza végleg. Hosszú pályafutása során klubjaiban és a válogatottban is mindig a legjobb akart lenni. Legfontosabb az önbizalom, „a saját teljesítményben, felkészültségben való hit”. Az elmúlt évtizedekben rengeteg változáson ment át a labdarúgás, sokkal céltudatosabbá váltak az edzések, rengeteg mérés, statisztika stb. segíti az edzők munkáját. Habár a játék célja egyáltalán nem változott, mivel továbbra is „két kapura kell játszani, gólt kell rúgni, a kapus feladata a gólszerzés megakadályozása”. Hosszú pályafutása során „ahogy a labdarúgás fejlődött, úgy kellett neki is fejlődnie”.

Király Gábor szerint a sportolók, a focisták pályafutásuk során egyfajta burokban élnek, azonban még aktív játékosként fontos átgondolni, mivel foglalkoznak majd karrierjük lezárását követően. Számára soha nem volt kérdéses, hogy külföldről Szombathelyre fog visszatérni, mivel „a világban bárhol jól érzi magát, de otthona csak egy van, a szülővárosa”. Szombathely Újperint városrészében, amelyhez a Király család évszázadok óta kötődik, héthektárnyi területen található a Király Sportlétesítmény, ahol többek között élő és műfüves focipálya, szálloda, wellness részleg is található. Külföldi csapatainál az egyesületek működésére is rálátott, minden terület képviselőivel jóban volt, az így megszerzett tapasztalatok és tudás birtokában a sport területén képzelte el a jövőjét. Ezen álmok mentén 2003-ban, Szombathelyen nyílt meg a Király Sportlétesítmény, 2006-ban pedig megalapították a Király Szabadidősport Egyesületet.

Napjainkban a tehetségközpontban edzőkkel együtt 56 alkalmazott dolgozik, 13 különböző korosztályban mintegy 250 gyerek jár ide, mellettük 150 óvodás vesz részt a foglalkozásokon. Az egyesületre jellemző családias hangulatot tükrözi a választott szlogenük, Egy csapat, egy család is. A napi edzéseket nem Király Gábor irányítja, azonban minden nap ott van a sportkomplexumban, figyel arra, ha valakinek segítségre vagy tanácsra van szüksége, hogy rendelkezésre álljon. A Király Gábor Nemzetközi Kapusiskola elindításával gyermekkori álma vált valóra. Az általuk szervezett kapustáborokban azonban maga is aktívan részt vesz. Véleménye szerint mindenki ahhoz a poszthoz ért a legjobban, amelyen maga is játszott, „a tapasztalatot semmi sem pótolhatja”. A pályafutása 882 mérkőzése révén olyan tudással és szakértelemmel rendelkezik, mint kevesen.

oszem
Fotók: Márné Tóth Krisztina