Boldizsár Ildikó József Attila-díjas író, mesekutató, meseterapeutát, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotóját Lovász Andrea író, szerkesztő köszöntötte laudációjával. Az alábbiakban ezt adjuk közre:

„Újraindítani az időt

Mi köze van a varázslásnak a fogyókúrához? Anélkül, hogy kifejteném, annyi biztosan, hogy Boldizsár Ildikó könyvének címében együtt szerepelnek, ez a különös szókapcsolat már 1992 óta ott van, megkerülhetetlenül a hazai mesekutatás szakirodalmában, mintegy sűrítve mindazt, amit mesei hagyományról és a mese transzformációjáról gondolunk. Abban a kötetben a sárkány hét fejének legyőzésére vállalkozott a szerző – most hármasságról, három királyságról, földi, vízi, légi birodalmakról, három csodás helyről, bronz, ezüst és aranyerdőről, három hídról, réz-, ezüst- és aranyhídról szólnék, ha úgy tetszik, az ördög három aranyhajszáláról. Ez utóbbiak megszerzéséért ugyan pokolra kell menni, de közben meg lehet szerezni a tudást.

Tudják, merre van a Hold-mező? És hogy ki lakik a Kancsali utca 3-ban? Igen, a világ legszomorúbb boszorkánya, Amália. Ő kezdte el álmodni Boldizsár Ildikó meséit, sok-sok évvel ezelőtt, s a vén diófa alól indulva a mesemondói hagyományokat felelevenítő, finom lírai részletekben gazdag történetek indultak világgá. Amália és társa, a Fekete Világkerülő Ember igazi vándorutat jártak be. 1991 óta „szoknyák körforgásában, libbenő-lebbenő örömök és bánatok között” hipp-hopp, elrepült az első száz esztendő, s közben generációkat tanítottak az állatok és növények nyelvén is szólni, álmodni. Mert hát mi a boszorkányok dolga a világban? Gyógyítók ők: varázslással, bűbájoskodással, igékkel, (rá)olvasással, de mindenképpen.

Boldizsár Ildikó a saját mesevilágának megteremtésével párhuzamosan kezdett meséket mondani, kórházakban is, gyerekeknek és felnőtteknek. És sok-sok év kutatás, gyakorlati tapasztalat, ismeretszerzés, világnagy barangolások után kidolgozta a Metamorphoses Meseterápiás Módszert. Mert hát mi a mesék dolga a világban? Ha a meséket az „egyetemes szellemi tanítások áthagyományozásának egyik eszközeként” definiáljuk, egy lehet csak a dolguk: gyógyítani. Az elveszett, megbillent rendet helyreállítani, egyéneknek és (ha léteznek még egyáltalán) közösségeknek egyaránt, hogy biztosítsák a változáshoz szükséges lelki, szellemi, testi feltételeket, hogy mindenki „maga tudjon felelni arra, kicsoda ő tulajdonképpen, s mi dolga van a világon”.

A mesék terápiaként való alkalmazása mára nemcsak mozgalommá, de életszemléletté nőtte ki magát, a képzéseire alig, inkább csak várólistára lehet jelentkezni, bár néhány éve online is elérhető Szabadegyetem is működik. Közben tanulmánykötetek, szakkönyvek, mesegyűjtemények egész serege látott napvilágot, s díjak sora is jelzi a munka elismerését.

Boldizsár Ildikó nemcsak saját különleges mesevilágával, nemcsak a világon egyedülálló meseterápiás iskolájával művelt csodát, de a lehető legfontosabb és legértékesebb ajándék, amit tőle kaptunk, az a mesék reneszánsza. Neki köszönhetjük, hogy egyáltalán mesékről beszélünk, írunk, értekezünk, hagy ma mesét mondani, hallgatni, olvasni rangos, fontos életesemény; hogy a mesék visszanyerték az egyén és a (gyerek)közösségek életében is a szerepüket – a 2022-ben újabb hőshöz méltó feladatként indított MESE összművészeti folyóirat ennek a hihetetlenül gazdag és szerteágazó kultúraterrénumnak a lenyomata.

Boldizsár Ildikó újraindította a mesék idejét.

Akárcsak Amália, s minden boszorkány őse, gyógyító. S ha igaza van Árnyéknak, még sokáig számítunk az erejére, tudniillik: „A boszorkányok nem öregszenek”.

Szívből köszönjük neki!”

A 23. Győri Könyvszalon ünnepélyes megnyitóját Bognár Szilvia és zenekarának műsora vonta keretbe.

Fotók: Szabó Béla

Fotógaléria: A 23. Győri Könyvszalon ünnepélyes megnyitója és az Alkotói Díj Boldizsár Ildikónak

Szabó Béla fotói

16 kép