A Halászbástya
A budai várban található neoromán stílusú Halászbástya fővárosunk egyik legismertebb műemléke, valamint jelentős idegenforgalmi látványossága, mely a páratlan panorámának köszönhető. Romantikája tagadhatatlan.
A Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült a kilátóterasz 1899 és 1902 között. Nevét vagy arról kapta, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte (Halászok bástyája), vagy pedig az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról. Az épület a 2. világháborúban megrongálódott, és az 1953-ig tartó helyreállítási munkálatokat az építész fia, Schulek János vezette haláláig, majd Bors László folytatta. A műemlék – a Budai Várnegyeddel együtt – 1987 óta az UNESCO világörökség része. Sajnos közben nyilvánvalóvá vált, hogy felújításra szorul, de a hatalmas költségek miatt csak több lépcsőben valósulhatott meg (1984‒2003).
A Halászbástya építése
A mai Halászbástya a hajdani várhegyi építmény Híradás toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő szakaszának alapfalaira épült, követve az eredeti elrendezést. A neoromán gyönyörűség megvalósulását a Mátyás-templom 1874–1896 közötti helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően az ezeréves évfordulóra kellett volna elkészülnie, és bár a terveket Schulek Frigyes idejében benyújtotta, sőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1894-ben véleményezésre is előterjesztették, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték, és több részletben hajtották végre. 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az egész Halászbástyát csak 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. A projekt teljes költsége 1 millió 165.000 forint volt.
A Halászbástya 1900-ban
A műemléknek több része van, melyek együtt alkotnak egy egységes egészet. A három szakaszból álló lépcsőzet alsó kapuja hangsúlyos díszítést és stílusos oromzatot kapott, és elhelyezték benne a földmunkák során feltárt román kori templomból származó kőoroszlán domborművet. A gránitkőből készült lépcsők egyszerűek, csak a korlátok díszesek. A lépcsőfeljárat mindkét oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrát helyezték el.
Az északi és déli bástyákat, valamint a bástyaudvart képező folyosókat lent a Bástyafokok között kétfelől csatlakozó lépcsőzet, fent, az udvarok szintjén pedig mellvédfal köti össze. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakítottak ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal. A Dunával párhuzamos főhomlokzat 140 méter hosszú, amelyből a déli folyosószárny mintegy 40, az északi 65, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló törzset vagy vezért szimbolizálják. Az árkádszerűen áttört korlátfalat a középső lépcsőzet tengelyében erkély díszíti. Északon többszintes, egymás fölé tagozódó főtorony magasodik (a Híradás torony helyén), az alatta elhelyezkedő teraszon Előd és Álmos vezérek szobrai, mellettük címerpajzsot tartó oroszlán, valamint egy tátott szájú sárkány látható. A várfalak teljesen új burkolatot kaptak.
A műemlékegyüttes harmadik egységét a három oldalról folyosókkal zárt déli bástyaudvar és annak mértani közepén felállított, Stróbl Alajos által készített Szent István lovasszobor alkotja, melyet 1906-ban lepleztek le. A szobor neoromán alapzatát és a köré épített ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot Schulek Frigyes tervezte. Az alapzat felépítményét államalapító királyunk uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát megörökítő domborművek díszítik. Efölött gazdagon dekorált párkány húzódik, melyet hat díszes oszlopnyaláb tart, és ezen áll a bronzszobor.
A Halászbástya szerves része Tóth István szobrászművész Hunyadi János szobra is, melyet 1903-ban avattak fel, és neogótikus alapzata – rajta a családi címerrel – szintén Schulek Frigyes tervei alapján készült. A mű a törökverőt páncélban ábrázolja, lábánál a legyőzött ellenség hadijelvényei. A Hunyadi-szobor közelében helyezték el a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent Györgyének (1373) bronz másolatát, melynek eredetije a prágai várban található. A neoromán kilátóterasz emlékműveihez tartozik Antal Károly műve, a Julianust és kísérőjét, Gellértet (Gerhardust) ábrázoló szobor, akik II. Endre király parancsára útra keltek, hogy felkutassák az őshazában maradt magyarokat. 1937-ben készült el a neoklasszicista, 2 méter magas emlékmű, mely eredetileg az észak-nyugati torony mellett állt, de 1976-ban, a Hilton szálló építésekor, annak patkó alakú kertjébe, az egykori domonkos-rendi templom apszisára került.
Az építész nagy figyelmet szentelt a részleteknek: a toronysisakok, az oszlopfők, az ülőpadok, a vízköpők, az ablakok és burkolatok különbözőségük mellett is összhangban állnak egymással – mindez a kor historizáló ízlésében.
Schulek Frigyes egyik legnagyobb érdeme, hogy a Várhegynek ezt az eredendően hadi célokat szolgáló területét békés kilátó objektummá alakította át, mely a magyar eklektika legékesebb építményeinek sorába tartozik – az Operaház és az Országház mellett.
tmoni
Forrás: Wikipédia, csodasmagyarorszag.hu, Országjáró, Funiq, A budai vár, Múlt-kor, Csodálatos Budapest, Természetjáró, Lighthouse
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép. A 4. kép a Fortepan.hu gyűjteményéből származik, pontos lelőhelye itt található: FORTEPAN / Adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune
98. rész: Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma
99. rész: Hüpnosz – az álom istene
100. rész: Székely Bertalan: Egri nők
101. rész: Claude Monet: Japán híd, tavirózsák
102. rész: Alfons Mucha: Költészet
103. rész: Jahangir sírja
104. rész: Raffaello Santi: Az athéni iskola
105. rész: Louis Sussmann-Hellborn: Dornröschen
106. rész: Mefisztó és Margit kettős szobra
107. rész: Porcelán kávégépek Herendről