A Halászbástya

Remekművek világszerte 108. rész – tmoni írása

halaszbastya

A budai várban található neoromán stílusú Halászbástya fővárosunk egyik legismertebb műemléke, valamint jelentős idegenforgalmi látványossága, mely a páratlan panorámának köszönhető. Romantikája tagadhatatlan.

A Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült a kilátóterasz 1899 és 1902 között. Nevét vagy arról kapta, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte (Halászok bástyája), vagy pedig az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról. Az épület a 2. világháborúban megrongálódott, és az 1953-ig tartó helyreállítási munkálatokat az építész fia, Schulek János vezette haláláig, majd Bors László folytatta. A műemlék – a Budai Várnegyeddel együtt – 1987 óta az UNESCO világörökség része. Sajnos közben nyilvánvalóvá vált, hogy felújításra szorul, de a hatalmas költségek miatt csak több lépcsőben valósulhatott meg (1984‒2003).

halaszbastya

A Halászbástya építése

A mai Halászbástya a hajdani várhegyi építmény Híradás toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő szakaszának alapfalaira épült, követve az eredeti elrendezést. A neoromán gyönyörűség megvalósulását a Mátyás-templom 1874–1896 közötti helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően az ezeréves évfordulóra kellett volna elkészülnie, és bár a terveket Schulek Frigyes idejében benyújtotta, sőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1894-ben véleményezésre is előterjesztették, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték, és több részletben hajtották végre. 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az egész Halászbástyát csak 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. A projekt teljes költsége 1 millió 165.000 forint volt.

halaszbastya

A Halászbástya 1900-ban

A műemléknek több része van, melyek együtt alkotnak egy egységes egészet. A három szakaszból álló lépcsőzet alsó kapuja hangsúlyos díszítést és stílusos oromzatot kapott, és elhelyezték benne a földmunkák során feltárt román kori templomból származó kőoroszlán domborművet. A gránitkőből készült lépcsők egyszerűek, csak a korlátok díszesek. A lépcsőfeljárat mindkét oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrát helyezték el.

halaszbastya

Az északi és déli bástyákat, valamint a bástyaudvart képező folyosókat lent a Bástyafokok között kétfelől csatlakozó lépcsőzet, fent, az udvarok szintjén pedig mellvédfal köti össze. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakítottak ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal. A Dunával párhuzamos főhomlokzat 140 méter hosszú, amelyből a déli folyosószárny mintegy 40, az északi 65, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló törzset vagy vezért szimbolizálják. Az árkádszerűen áttört korlátfalat a középső lépcsőzet tengelyében erkély díszíti. Északon többszintes, egymás fölé tagozódó főtorony magasodik (a Híradás torony helyén), az alatta elhelyezkedő teraszon Előd és Álmos vezérek szobrai, mellettük címerpajzsot tartó oroszlán, valamint egy tátott szájú sárkány látható. A várfalak teljesen új burkolatot kaptak.

halaszbastya

A műemlékegyüttes harmadik egységét a három oldalról folyosókkal zárt déli bástyaudvar és annak mértani közepén felállított, Stróbl Alajos által készített Szent István lovasszobor alkotja, melyet 1906-ban lepleztek le. A szobor neoromán alapzatát és a köré épített ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot Schulek Frigyes tervezte. Az alapzat felépítményét államalapító királyunk uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát megörökítő domborművek díszítik. Efölött gazdagon dekorált párkány húzódik, melyet hat díszes oszlopnyaláb tart, és ezen áll a bronzszobor.

halaszbastya

A Halászbástya szerves része Tóth István szobrászművész Hunyadi János szobra is, melyet 1903-ban avattak fel, és neogótikus alapzata – rajta a családi címerrel – szintén Schulek Frigyes tervei alapján készült. A mű a törökverőt páncélban ábrázolja, lábánál a legyőzött ellenség hadijelvényei. A Hunyadi-szobor közelében helyezték el a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent Györgyének (1373) bronz másolatát, melynek eredetije a prágai várban található. A neoromán kilátóterasz emlékműveihez tartozik Antal Károly műve, a Julianust és kísérőjét, Gellértet (Gerhardust) ábrázoló szobor, akik II. Endre király parancsára útra keltek, hogy felkutassák az őshazában maradt magyarokat. 1937-ben készült el a neoklasszicista, 2 méter magas emlékmű, mely eredetileg az észak-nyugati torony mellett állt, de 1976-ban, a Hilton szálló építésekor, annak patkó alakú kertjébe, az egykori domonkos-rendi templom apszisára került.

Az építész nagy figyelmet szentelt a részleteknek: a toronysisakok, az oszlopfők, az ülőpadok, a vízköpők, az ablakok és burkolatok különbözőségük mellett is összhangban állnak egymással – mindez a kor historizáló ízlésében.

Schulek Frigyes egyik legnagyobb érdeme, hogy a Várhegynek ezt az eredendően hadi célokat szolgáló területét békés kilátó objektummá alakította át, mely a magyar eklektika legékesebb építményeinek sorába tartozik – az Operaház és az Országház mellett.

tmoni