A gazdasági és a társadalmi elmaradottság maga után vonta a munkásság műveltségének alacsony színvonalát. Ezért hamarosan napirendre kerültek a munkások és az alkalmazottak követelményei a képzések és a kultúra terén.

Az iparosodási hullám, az iparfejlesztés gyorsan elérte Győr városát is. A győri munkásmozgalom szempontjából nagy jelentősége volt a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. megindulásának. A gyár alapító okirata már rögzítette a képzések és a kulturális igények megfelelő feltételek melletti megteremtését, az igazgatóság ennek érdekében szorosabb kapcsolatot alakított ki az üzemek vezetői és a dolgozók képviselői között. Így megkezdődhetett gyári támogatással a képzés, a művelődési feltételek folyamatos megteremtése.

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitális könyvtára):

Győr legnagyobb és legjelentősebb szakszervezeti csoportja a Vasas Szakszervezet volt, mely a Vagongyár, az Ágyúgyár és néhány kisebb üzem munkásait szervezte. 1897-ben a Vagongyárban sztrájk alakult ki, melynek elindító oka az volt, hogy a különböző vidékekről (Arad, Ausztria, Győr környéke) idecsábított munkásság nem kapta meg azt, amit a toborzásuk idején ígértek nekik. A sztrájk után már tömegeket képviseltek a vasasok, és összetartozásukkal a győri munkásmozgalom élére kerültek.

Erről az eseményről a Kisalföld 1963. április 19-i száma emlékezett meg:

A szakszervezet a gyűléseit különböző, alkalmilag kibérelt helyiségekben tartotta. Az első Vasas Otthon a Magyar Vagon- és Gépgyár közelében, az Andrássy út 84. szám alatti házban működött (a mai Bajcsy-Zsilinszky u. – Tarcsay V. u. sarkon). A politikai célzatú gyűlések mellett természetesen voltak kulturális összejövetelek is: itt kapott otthont az Egyetértés Dal- és Társaskör, a Fotó és Bábszakkör, az Önképző kör, a Könyvtár, valamint különféle sport szakosztályok.

A Vasas Otthon (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitális könyvtára):

1925-ben már kezdtek megmutatkozni a gazdasági válság jelei. Nagy volt a munkanélküliség, ezért sok segélyt kellett kifizetni. A Vasas Szakszervezet megszüntette a kultúrelőadásokat, a táncmulatságokat, mert a helyiségek bérleti díját már nem tudták kifizetni.

A Győri Hírlap 1930. április 3-i cikke arról tudósított, hogy a Vasas Szakszervezet munkásotthon építését kezdeményezi:

Az új Vasas Otthont a Teleki utca 38. szám alatt 1930. november 9-én avatták fel és adták át a városi lakosság rendelkezésére. Létrehozása példátlan társadalmi összefogásnak az eredménye volt. A munkások áldozatvállalása, téglajegyek vásárlása, társadalmi munka vállalása és az akkori városvezetés támogatása vezetett az épület megépítéséhez, melynek kivitelezését Tauszig és Róth építészek, továbbá Chalupka Károly építőmester végezte.

A létesítmény a vasasok mellett a kisebb üzemekben szervezkedő szakszervezetek számára is nyitott házként kezdte meg működését (bőrmunkások, textilesek, nyomdászok stb.). A rendőri felügyelet mellett megtartott munkásgyűlések politikai irányt is vettek, így az otthon egyben a „politikai szervezkedés” fellegvárává is vált. A működtetési jogot a Vagongyár és annak szakszervezeti bizottsága, akkori nevén a Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezetének győri csoportja kapta meg.

A Népszava 1930. november 11-i száma így írt az otthon átadásáról (részlet):

A Vasas Otthon felavató ünnepsége (a képet Szigethy Pál készítette):

A háború éveiben az otthon helyzete egyre nehezebbé vált. A politikai jellegű találkozók miatt egymást érték a rendőrség razziái, a rendezvényeket sorra betiltották. Végül 1944 tavaszán, amikor a szomszédos laktanya már nem volt képes befogadni a hadsereg egységeit, az egész épületet katonai célokra foglalták le. Ettől kezdve a felszabadulásig az épület katonai célokat szolgált.

A Vasas Otthonon belül különféle kulturális társulatok, közösségek segítették a munkások művelődését: szakkörök, művészeti csoportok, könyvtárak, amatőr együttesek, tánccsoportok, dalkörök, zenekarok jöttek létre, mint például a RÁBA Dal- és Társaskör, a RÁBA Fúvószenekar, a RÁBA Néptáncegyüttes, Néprajz kör, Horgász és Vadász kör…, és ezek a közösségek bekapcsolódtak Győr kulturális életébe. Majd sorra alakultak meg a különféle klubok: érem- és bélyeggyűjtők, fotósok, bábosok, hímzők, csillagászok, bűvészek. Ezt a sokrétű tevékenységet a felsőbb szakszervezeti szervek is elismerték, és 1977-ben Kiváló Művelődési Otthon címmel tüntették ki a létesítményt, melynek ekkor már Ady Endre Művelődési Ház lett a neve.

A RÁBA Néptáncegyüttes jutalomműsort ad a Vagongyár acél- és vasöntödei dolgozóinak 1974. december 14-én (forrás: a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Osztályának képgyűjteménye):

Vasas Fúvószenekarok fesztiválja. Térzene a Szabadság téren 1971. augusztus 22-én, közös számot vezényel Vincze Emil karnagy (a felvételt Z. Szabó László készítette, forrás: a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Osztályának képgyűjteménye):

A Vasas Otthonnak 80 éves működése alatt állandó harcot kellett vívnia fennmaradásáért. A munkások alig vették birtokba az intézményt, a működést illetően máris anyagi gondokkal kellett megküzdeniük. Az épület javításokra, átalakításokra szorult. Ezért már 1932-ben eladási kísérlet történt, melyet a szakszervezetek tiltakozásai meghiúsítottak. Továbbá 1987-ben tulajdonosi jogbizonytalanság is felmerült, és kiderült, hogy a Vasas Otthon jogviszonya megváltozott. A rendszerváltást követően a helyzet ismét rosszra fordult, újra anyagi gondok léptek fel, ezért a Vasas Szakszervezet 1997-ben az épület eladásáról döntött. A tiltakozó akciók hatására az ügylet ismét meghiúsult.

A Kisalföld 1997. szeptember 26-i cikkében olvashatunk a tiltakozásról:

Az épület nagyobb volumenű átalakítását 1997-ben tervezte a Rába gyár gazdasági vezetése, azonban a Vasas Szakszervezet halogató magatartása miatt a felújítás elmaradt. 2003-ban azonban az épület felújítását már nem lehetett tovább halogatni, viszont a szakszervezet anyagi helyzete miatt nem akart költeni az épületre, így az ingatlan értékesítését ismét napirendre tűzték.

Kisalföld, 2003. augusztus 5.:

Az eladás végül 2010-ben megtörtént, az intézmény Győr város önkormányzatának tulajdonába került. Az adásvételi szerződés tartalmazta, hogy az épületben működő egyesületek, művészeti csoportok elhelyezéséről a vevő gondoskodik.

Kisalföld, 2010. október 7.:

Az önkormányzat végül az épület lebontása mellett döntött, és 2016 októberében megkezdték a munkálatokat.

Kisalföld, 2016. október 21.:

A Vasas Otthon lebontása (a fotót H. Baranyai Edina készítette):

Laki Árpád, az Ady Endre Közművelődési Egyesület elnökhelyettese, a Vasas Otthon volt igazgatójának nyilatkozata a Vasas Otthon sorsáról a Kisalföld 2016. szeptember 22-i számában olvasható:

A Vasas Otthon helyére épült (jobb oldali) társasház napjainkban (a fotót Vas Balázs készítette):

A címlapképen a Vasas Otthon látható 1960 körül.

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom: 80 éves a győri Vasas Otthon 1930-2010 (szerkesztette és összeállította Laki Árpád).

Az újságcikkek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtár-, és az Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteményéből származnak.

Az 1. képet Kozma Endre (Régi Győr) engedélyével tesszük közzé.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.