A győri Dimenzió Tánc Sport Egyesület elnökeként először is fogalmazzuk meg mindenkinek jól érthetően, mi is az a társastánc?

Kezdete az angol ipari forradalom utáni időszakra tehető, de igazi fejlődésnek a huszadik században indult. Lényegében gyűjtőfogalom, közösség szórakozását szolgáló páros vagy csoportos tánc. Az érthetőség kedvéért azt mondanám, hogy a társastáncot két részre osztanám, az egyik versenytánc céllal, amely az évek folyamán a profizmust is hozza magával, a másik pedig a tánc hobbi oldala, amelyet lehet szeretetből, önmagunk szórakoztatására művelni, így adja a közösségi élményt és a társasági életet. A tánc szeretete a gyakorlások folyamán alakul ki, amelyet a táncos foglalkozásokon történő részvétellel lehet elérni. A kezdő táncos az első lépéseket félve teszi meg, majd észre sem veszi, megkedveli a lépéseket, folyamatosan és rendszeresen igényli a folytatást, a kihívás élteti hétről hétre, és alig várja már, hogy ismét ott legyen a táncos órán. A tánc tanulása új impulzusokat hoz az emberek életébe, a hétvégi kikapcsolódásból a szürke hétköznapokat felváltó, a következő foglalkozást igénylő cselekedetté alakul.

Futó Károly miként kötelezte el magát a tánc mellett?

Már kilencévesen elvittek táncolni, de akkor még nem volt belőle sikerélményem, és pár hónap múlva abbahagytam. Tizenhárom évesen, 1981-ben ismét nekiveselkedtem, újból beírattak a tánciskolába, és akkor már megkedveltem a standard és a latin-amerikai táncokat. A tanfolyamok után versenytáncosként folytattam tovább a tanulást Pusztai Gabriellával, akkori táncpartneremmel, akivel aztán később közösen alakítottuk meg a Dimenzió Táncklubot. A versenyzés által egymás után kerültek elém az elérendő célok, mivel a sikeres versenyeredményeink által meneteltünk felfelé a versenytánc ranglétráján, és 1982-től elmondhattuk magunkról, hogy a megye legjobb táncospárja lettünk, egészen 1989-ig. Itt jegyzem meg, hogy oktatói tapasztalataim szerint tizenkét éves kor alatt nem érdemes elkezdeni a társastáncot, mert a 8-10 évesen indulók közül sokan hamar kiégnek, és otthagyják a táncparkettet, amelyet igazából fiatal koruknál fogva meg sem ismerhettek még. Bizonyos érettségi szint is kell ehhez a műfajhoz, a gyakorlat szerint ezzel a tizenkét évesek már nagyjából rendelkeznek. Persze, huszonöt esztendősen sincs lekésve semmiről egy kezdő táncos, onnan is el lehet jutni akár az oktatói minősítésig is, erre számos példa van a táncsport területén. Azt is meg kell, hogy jegyezzem, az igazi hobbitáncos sohasem akar versenyezni, ő csak önmaga szórakoztatásáért jár táncolni. Én nyolc évig jártam a versenyhelyszíneket, egészen az élvonalba jutottam a standard és a latin-amerikai táncok kategóriájában. A versenyzés befejezése után elvégeztem a táncpedagógus képzőt, és az azt követő, általam és a táncpartnerem által oktatott tanfolyamok tagjaiból született meg 1991-ben a Dimenzió Táncklub, amely 2001-től egyesületi formában működik.

Harminchárom év, több mint egy emberöltő, mit adott és kapott ennyi idő alatt?

A szépsége a történetnek, hogy 1991-től napjainkig a Dimenzió Táncklubnak végig egy helyszínen voltak a foglalkozásai, az akkori Heszky Erzsébet, mostani nevén Kovács Margit Iskolában. Számos generáció váltotta itt egymást, generációként három-hat év periódusokkal, sokan több nemzedéken keresztül kitartottak. Akik a klub első évtizedében tanultak táncolni vagy készültek a versenyekre, ők ma apukák és anyukák, többen pedig nagypapák és nagymamák, akiknek már a gyerekei vagy az unokái is tanulnak táncolni. Van tagunk, akit már huszonhat éve üdvözölhetünk a körünkben. Jelenleg a Dimenzió TSE-nek a Nádor Irodaközpont, a korábbi Széchenyi Nyomda ad otthont. Megpróbáltam összeszámolni, 1990-től nagyjából huszonnyolc-harmincezer embert tanítottam meg a társastánc vagy a divattáncok alapjaira. Igaz, abban az időben akadt százhúsz tagú tanfolyami csoport is, de ehhez az iskolai keretek is hozzájárultak, mert jártam a megyét is mint táncoktató, szerveztem az iskolákban a kezdő és a haladó tanfolyamokat. A Dimenzió TSE a kezdetektől, 1991-től a mai napig tagja a Magyar Táncsport Szakszövetségnek a nem olimpiai sportágak területén, azóta minden évben igazolt versenyzőkkel is rendelkezünk a táncsport területén.

Vannak-e új dimenziói a társastáncoknak?

Mára nincsenek nagyobb létszámú társastánc órák, mivel az utóbbi két évtizedben teret nyertek a karib-tengeri tánctípusok is, így a social dance, mint például a salsa vagy a bachata, 2006 óta ezekre is szakosodtunk az egyesület részéről, de elmondhatjuk azt is, hogy több mint két évtizede az argentin tangó is bekerült a rendszerünkbe. Tizennégy esztendje jelent meg életünkben a zumba, ez egy közkedvelt, táncos fitness program, amelyet feleségem, Futó Edit azóta is tart heti rendszerességgel. Tizennyolc éve egy egyedi rendszert dolgoztam ki, mondhatom azt is, hogy egy más dimenzióban tartjuk a táncórákat, amely azt jelenti, hogy nem tanfolyamszerűek a foglalkozásaink, hanem alkalmi jelleggel bármikor lehet csatlakozni a csoportokhoz, a tánc tanulásához. Előnye, hogy nincsenek kötött keretek, szükségtelen az állandó elköteleződés, az érdeklődők jöhetnek, ahogy a szabadidejük engedi, akár hetente többször is. A különórák iránt is élénk érdeklődés tapasztalható, sőt, magán és baráti társaságok vagy céges közösségek is kérnek évfordulóikhoz kötve táncos foglalkozásokat. Szinte a hét minden napjára esik programunk…

Visszatekintve a negyvenhárom évre: ha újra kezdhetné…?

Részemről jó döntésnek bizonyult a táncsport rendszerébe, a tánc világába bekerülni, most is így döntenék, mert nagyon jól érzem magam, illetve a feleségemmel közösen jól érezzük magunkat a mindennapos elfoglaltságaiban. Tizenhárom évesen az általános, majd később a középiskolai osztályom nem kis derültségére jelentettem ki a „mi leszel, ha nagy leszel?” tanári kérdésre, hogy én bizony tánctanár akarok lenni! Ma is ez a hivatásom, harmincnégy éve tánctanár vagyok, mellette a Dimenzió TSE egyesületi elnökeként foglalkozom a klub ügyes-bajos dolgaival, az oktatás mellett szervezem a táncos eseményeket és rendezvényeket. Elmondhatom, hogy Győrben a legrégebbi táncklub vagyunk, amely a kezdetektől fogva minden évben aktív, igazolt versenyzőket tud felmutatni a táncsport területén. A városban és a környéken működő többi klubbal és oktatókkal is jó viszonyt ápolok. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy minden pillanatát élveztem az elmúlt negyvenhárom évi pályafutásomnak és a harmincnégy év oktatói tevékenységemnek: olykor nehézségeket hozott, a sikerek mellett kudarcokat is tartogatott, de ezeket mindig is olyan feladatnak tekintettem, amelyeket meg kell oldanunk, amelynek a feleségem is tevékeny részese. A tánc gyógyító, lélekemelő erejét sok embernek meg kell még ismernie, így rengeteg feladatom van még a tánc területén.

Mohay Gábor
Fotók: Marcali Gábor (képgaléria 1-2. kép)

Fotógaléria: Futó Károly tánctanár, a győri Dimenzió Tánc Sport Egyesület elnöke

Marcali Gábor fotói (1-2. kép)

9 kép