Istenek, hősök és szörnyek – ahogy még sosem hallottunk róluk
„Figyelem: ez a könyv felnőtteknek szól! Van benne szex, halál meg skorpiók. Néhol ugyanabban a kontextusban” ‒ olvashatjuk Zalka Csenge Virág A néma istennő – Elfeledett görög–római mítoszok című új, a Trend Kiadó gondozásában megjelent kötetének bevezetőjében.
Zalka Csenge Virágnak már kamaszkorában is a mitológia volt a kedvenc elfoglaltsága, így nem csoda, hogy felnőttként a mesemondást választotta hivatásául. Az ifjúságnak szóló népmesés összeállításai után ezúttal azokat a mítoszokat gyűjtötte egybe, amelyek valamiért „kilógtak” a sorból népszerű társaik közül. „Ahogy a tündérmeséknek, úgy a mítoszoknak is megvan a maga kánonja, a toplista azokból a történetekből, amelyek minden görög–római mitológia témájú könyvben szerepelnek. Vannak azonban mítoszok, amelyek valahogy ritkán férnek bele a gyűjteményekbe. Azért, mert töredékesek, mert „kényes” témákat érintenek, vagy egyszerűen nem passzolnak össze más, népszerűbb és ismertebb változatokkal. Az én kedvenc mítoszaim azonban pont közülük kerülnek ki – ezért döntöttem úgy, hogy összegyűjtöm őket ebben a kötetben.”
A néma istennőben találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Parisz első feleségének és Szép Helenének a vetélkedésére és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak és színesítik a mitológiáról alkotott képünket. „Minden egyes mítosz, ami ebben a kötetben szerepel, egyszerre volt számomra kincskeresés, kalandos utazás és mesemondó élmény. Kutatás közben ezerféle arcukat mutatták a hősök és az istenek, illetve a költők is, akik megénekelték őket. Úgy érzem, helyük van ezeknek a régi idők mélyéből kibányászott kristályoknak a többi nagy történet között.”
Dr. Zalka Csenge Virág mesemondó és író. Első diplomáját az ELTE BTK régészet szakán szerezte, de már az egyetemi tanulmányok kellős közepén rájött, hogy léteznek a világon főállású mesemondók – és azonnal tudta, hogy ez lesz a hivatása. 2006 óta járja a világot, és éli a nemzetközi mesemondók kalandos életét. Időközben szerzett egy Mesemondás (Storytelling) mesterdiplomát és egy „kulturális tanulmányok” doktori fokozatot is az Amerikai Egyesült Államokban, ez utóbbit Fulbright-ösztöndíjasként. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra (főleg a szerepjátékok) keresztmetszete. Mesemondóként könyvtárakban, iskolákban, múzeumokban és fesztiválokon lép fel, és hagyományos történeteket (leginkább népmeséket és mítoszokat) ad elő magyar, angol és spanyol nyelven. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. Mesemondóként különösen szereti a mítoszokat, eposzokat, az izgalmas, kalandos legendákat és az olyan hősöket, akik mindenféle szuperképességgel rendelkeznek. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.
Móra Kiadó