A nagycenki kastély a XVII. században került a Széchényiek birtokába. 1741 körül Széchényi Antal generális a közeli Széplakról (ma Fertőszéplak) birtoka központját Kiscenkre helyezte át – ekkor kezdődött meg a kastély építése a kiscenki majorház helyén. Az építkezés és a park rendezése, a híres hársfasor telepítése az 1750-es évek elejére fejeződött be. A birtokok örököse Széchenyi Antal halála után unokaöccse, Széchényi Ferenc lett. ő azonban csak nagybátyja özvegyének halála után, 1783-ban költözött a cenki kastélyba, amelyet Ringer József soproni építésszel építtetett át.

Széchényi Ferenc halála után legkisebb fia, Széchenyi István otthona lett, aki Hild Ferdinánd soproni építésszel építtette át kastélyát saját igényeinek megfelelően. Széchenyi István életében meghatározó szerepet töltött be a nagycenki birtok, amelyet naplójában is gyakran megemlített. A kastélyt külföldi mintára megújította és kibővítette. Az új épületrészekben a legújabb nyugati vívmányokat, fürdőszobát és vízöblítéses illemhelyet is létrehoztak, és a gázvilágítást is bevezették.

Halála után idősebb fia, Széchenyi Béla örökölte, aki az épületen már csak kisebb átalakításokat végeztetett. Széchenyi Béla és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepített a kastélykertbe. A birtok 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában. A második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben, a berendezés jelentős része elpusztult, a kastély az enyészet martaléka lett, berendezését széthordták. Átfogó helyreállítását 1969-ben kezdték meg, az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával.

A Közlekedési Múzeum vezetőitől indult ki a kezdeményezés, hogy emlékmúzeum legyen. Végül a munkálatok befejezése után, 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely 2014 óta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont tagintézménye. Az átadásra meghívott vendégek a Széchenyi Múzemvasúton érkeztek meg. A kastély parkjában megrendezett ünnepségen először Lombos Ferenc, a Győr‒Sopron Megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, és méltatta Széchenyi István személyiségét. Az avatóbeszédet dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta.

Az eseményen a tudományos és kulturális élet számos vezető személyisége is jelent volt, köztük Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; dr. Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; valamint a különböző minisztériumok, intézmények, a párt és a szakszervezetek helyi és országos vezetői.

A Széchenyi István Emlékmúzeum eredeti bútorokkal történő berendezése széles körű támogatással és összefogással valósult meg. Gazdag anyagát a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Xántus János Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Központi Múzeumi Igazgatóság, a Mezőgazdasági Múzeum, a Vízügyi Dokumentációs- és Tájékoztató Iroda állította össze és rendezte korabeli dokumentumokból, Széchenyi-relikviákból. A kiállítások előkészítésének munkáját a Művelődésügyi Minisztérium koordinálta.

A múzeum anyagának összegyűjtésében, a szakmai munka koordinálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Környei Attila történész, aki 2000-ben bekövetkezett haláláig az igazgatója volt az intézménynek. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. Itt látható például Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott a múzeum rendelkezésére. Ugyancsak itt tekinthetők meg a család történetét bemutató és a Széchényi Ferenccel kapcsolatos anyagok. Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait láthatjuk.

Az emlékmúzeum 1973-as megnyitása után újabb felújítások történtek: 1976-ban, 1985-ben, majd 1988-ra fejeződött be a teljes épületegyüttes renovációja, a Széchenyi-szárnynak nevezett nyugati épületrész 1985-ben készült el. A nagycenki Széchenyi-kastély 2016-ban vált nemzeti emlékhellyé, a kastély új állandó kiállítását 2023 decemberében adták át.

Nagy Mária

Forrás: Wikipédia; nagycenk.hu; eszterhaza.hu 1; eszterhaza.hu 2; Közlekedéstudományi Szemle, 1973. 12. sz.; Magyar Vasutas 1973. 10. 02. 19. sz. 3. p.; Vasút, 1973. 11.01. 11. sz. 8. p.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.