Az előző félévben a győri iskolák történetét ismerhettük meg a kezdetektől a 18. századig (Győr iskolaügye a 17. századig; Jezsuiták és oktatás: a győri gimnázium és diákjai 1627‒1773; A protestáns oktatás évszázadai Győrben) most pedig Győr nagy múltú iskoláiról hallhatunk majd részletesebben.

Barkó Gábor Ágoston atya elmondta, hogy a bencés gimnázium 2026-ban ünnepli 400 éves jubileumát. A jogelőd jezsuita iskola alapító okirata 1626-ból származik, a templomot 1641-ben szentelték fel, a győri főgimnáziumi épülete pedig az 1880-as években készült el, Vaszary Kolos igazgatósága idején. 2018-ban pedig tovább bővült az iskola a Lloyd épületével. Jelenleg 800 diákja tanul az intézményben négy- és hatosztályos képzésben.

A bencés életről

Kik is azok a bencések? A közhiedelemmel ellentétben a bencés rend nem tanítórendként indult, Szent Benedek alapította a 6. században, és kezdetben a rend tagjai csak imádsággal és kézi munkával foglalkoztak. A rend jelmondata „Ora et labora et lege!”, vagyis „Imádkozzál, dolgozzál és olvass!”. Az olvasás alatt tágabb értelemben a tanulást is érthetjük. A rend Regulája napi egy-két óra olvasást írt elő a szerzeteseknek, de vasárnapokon és Nagyböjtben még több időt ajánl olvasással tölteni. A szerzetesek napirend szerint élnek, mindenkinek megvan a saját munkája, ugyanis a közös munkából kell megélnie a közösségnek. Naponta 3-4 alkalommal közösen imádkoznak, és mindenük közös. A bencések a Regula és az apát vezetésével közösségben keresik Istent, és igyekeznek hűségesek maradni a monostorhoz egy életen át. A rend viszonylag gyorsan elterjedt Európa-szerte. Magyarországon az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén (a mai Pannonhalmán), és száznál is több monostoruk működött a történelmi Magyarország területén.

Bencés monostorok Magyarországon

Napjainkban mindössze öt szerzetesház működik. A győri közösségen kívül a Pannonhalmi Szent Márton Főapátság, a Magyar Bencés Kongregáció központja, Bakonybélben működik a Szent Mauricius Monostor, melyet Szent István alapított 1018-ban. Napjainkban egy fiatalos bencés közösség él itt, akik a plébániai munka mellett lelkigyakorlatokat tartanak, fogadják a zarándokokat, valamint kézművességgel és gyógynövények termesztésével foglalkoznak. Érdemes felkeresni, ha elcsendesülésre vágyunk. Az 1055-ben alapított Tihanyi Bencés Apátság elsősorban turisztikai és kulturális központként működik az 1960-as évektől. Budapesten található a Szent Benedek Tanulmányi Ház a Szent Szabina Kápolnával, ahol a különböző monostorok tanulói élnek, míg a fővárosban folytatják teológiai és egyéb tanulmányaikat. Magyarországon kívül a Magyar Bencés Kongregáció a brazíliai São Paulóban tart fönn egy monostort. A Szent Gellért Apátságot 1931-ben magyar bencés szerzetesek alapították az ott élő magyar kolónia lelki és szellemi gondozása érdekében. A monostorhoz középiskola is tartozik.

A szerzetesrendek feloszlatása (1786) és a Pannonhalmi Szent Benedek rend visszaállítása (1802)

A győri iskolában 1773-ig jezsuita szerzetesek tanítottak. 1786-ban II. József feloszlatta a „hasznos munkát” nem végző szerzetesrendeket. 1787. május 1-jén még Pannonhalmát is elhagyták a bencés szerzetesek, a rend ingatlanai a feloszlatása után állami fenntartásba kerültek. 1787 és 1802 között világi intézményként működött a győri iskola is. 1802. április 25-én I. Ferenc király engedélyezte a bencés rend működését azzal a feltétellel, hogy 10 iskolát és 26 népiskolát fog fenntartani. Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban, Kőszegen, Győrben, Esztergomban, Komáromban, Pápán, Pécsett és Székesfehérváron kellett volna középiskolát működtetniük. Az első időkben csak Győrben, Sopronban és Pápán tudott újraindulni az oktatás a bencés szerzetesek kis létszáma miatt. Az eltelt közel 20 évben ugyanis nem volt utánpótlás, a korban idősnek számító 40-50 éves szerzetesek foglalkoztak a diákokkal, akik ráadásul nem rendelkeztek sok tapasztalattal az oktatás terén, ennek ellenére lelkesedésük példamutató volt. Végül Székesfehérváron és Pécsett a ciszterciek indítottak iskolát.

Belső élet, szerzetesi élet

A bencések életvitele az újraalapítás után jelentősen megváltozott. A korábban zárt, fegyelmezett, a zsolozsmák és a böjtök elvégzését előtérbe helyező aszketikus közösség nyitni kezdett a világ felé, a szolid polgári életvitelre és a tanításra helyezték a hangsúlyt. A közös vagyon mellett kaptak pénzt könyvekre, alkalmanként tanulmányutakra a személyi szükségletekre, mint például pontos órákra, amire nagy szükség volt a tanórák megtartásához. Az aszkézis is átértelmeződött a 19‒20. században. A munkakör jó ellátása, a becsületes felkészülés, a folyamatos önművelés és a tudományos felkészülés fontos szerepet kapott. A székházakban megszűnt a klauzúra, és csak egy-két közös imaóra van. Az ima a magánáhítat része lett. A paptanári életvitel vált az eszményképpé, amelyhez az is hozzátartozott, hogy nyitottak a társadalom felé. A szerzetesek családlátogatásokon vettek részt, színházba, kaszinóba („kultúrházba”) jártak, és különféle meghívásoknak tettek eleget. Mindemellett kiemelkedő lelki-tudományos eredmények is születtek.

Jeles bencések

Sörös Pongrácz, Erdélyi László és társai megírták a bencés rend történetét. A monumentális munka a kezdetektől dolgozza fel a Magyarországi bencések történetét, az egyes rendházak történetét is beleértve, kiadva az erre vonatkozó forrásokat is. Serédi Jusztinián az egyházjog területén ért el kiváló eredményeket, Herman Ipoly pedig a patrológia területén. Bognár Cecil a pedagógia és pszichológia tárgykörében alkotott maradandót, Klemm Antal pedig a nyelvészetben. Ekkor indult a Keresztény Remekírók sorozat is.

A győri bencés iskola kezdetei 1802-től

A győri iskolában hat bencés szerzetessel indult meg az oktatás 1802-ben, Mollik Tóbiás (51 éves ekkor) igazgató és rendfőnök vezetésével; Anchely Ildefonz (49), Horváth Péter (55), Patsay Tibor (51), Borsó Gellért (44) és Krasztsenits Jakab (45) álltak munkába. Acsay Ferenc megfogalmazása szerint a győri intézmény „gyujtó- és gyüjtőpontja a dunántuli közművelődésnek”.

Jeles bencések Győrben

Olyan jeles tanárok oktattak itt, mint az iskola névadója, Czuczor Gergely költő és nyelvtudós, aki 1824 és 1829 között, majd 1838-tól 1845-ig volt az intézmény tanára. Bár elsősorban a magyar nyelv első szótára miatt ismerjük a nevét, ő volt, aki elsőként jegyzett le népi táncokat. Nagy néptáncos volt, akit meg is róttak, hogy nem reverendában jár és szívesen táncol. Unokatestvére, Jedlik Ányos, ha jobb sajtóval rendelkezik, világhírű feltaláló lehetett volna. 1822-23-ban és 1825 és 1831 között volt az intézmény tanára. A győriek elsősorban a szóda miatt ismerik a nevét (pedig ő találta fel a dinamót is), azonban a szódavíz gyártásának voltak balatonfüredi előzményei. A bencések nyaranta sokszor időztek Füreden, a Tihanyi Apátság „Savanyúvíztelepén”. Az itt vételezhető vasas, szénszavas „ásványvizet” hordókban szállították a győri rendházba is, de az akkori útviszonyok mellett a szénsav hamar távozott belőle, és Jedlik a rendtársai kérésére kezdett kísérletezni, hogyan lehetne újra visszaállítani az eredeti állapotát.

Rónay Jácint az evolúcióelmélet első magyarországi ismertetője, a lélektanban és a biológiában is jelentős eredményeket ért el. Emellett drámákat írt, illetve vele kezdődött a hagyomány, hogy a Habsburg-család tanítói a bencés rendből kerüljenek ki. Ő volt ugyanis, akit felkértek, hogy a trónörökös Rudolf, valamint Mária Valéria főhercegnő nevelője legyen. 1840 és 1848 között volt Győrben tanár, 1871-ben kilépett a rendből.

Vaszary Kolos történész 1869 és 1885 között volt a győri iskola igazgatója. Az ő idején épült ki a gimnázium új épülete. Több történelemtankönyvet írt, később pannonhalmi főapáttá választották, majd esztergomi érsek, prímás és bíboros lett. Acsay Ferenc 1894 és 1912 között volt a győri iskola igazgatója. Ő írta meg a gimnázium első háromszáz évének történetét. A latinon és ógörögön kívül olaszul, angolul és franciául beszélt. Számos, ma már evidensnek tűnő pedagógiai újítás fűződik a nevéhez: tanári értekezletek bevezetése, az elméleti és gyakorlati oktatás összehangolása, gyakorlatorientált tanulás (pl. a természetrajz órákat a természetben kell tartani, gyárlátogatások).

Bierbauer Lipót, a mennyiségtan és a természettan tanára kiemelkedő szerepet vállalt a győri vízvezetékrendszer kiépítése ügyében. A város törvényhatóságának választott tagjaként és kiváló műszaki tervezői és szervezői képességeit latba vetve 9 éven keresztül harcolt a vezetékhálózat kiépítéséért. A Duna vize az ipari és egyéb szennyezések miatt alkalmatlan volt fogyasztásra, Bierbauer Lipót fedezte fel, hogy Kiskúton megfelelő mennyiségben és minőségben található fenékvíz, mely ott kutakban összegyűjtve és gépi erővel a városba vezetve rendelkezésre állhat. A pénzügyi források előteremtésében is jeleskedett, a helyi nagyiparosokhoz fordult, akik szívesen vállaltak érdekeltséget a vízvezeték megvalósításában, részvénytársaságot hoztak létre, és 1884-re sikerült a terveket megvalósítani. Kísérletezett telefonvonallal is, az iskolai szertár és a vele szomszédos épületben lévő rendházbeli szobája között, illetve a bencés rendház és a Radó-szigeten álló színház között épített ki telefonvonalat, így ő tekinthető a győri telefonhálózat megalapítójának. Neki köszönhető, hogy a Főtéren (mai Széchenyi téren) villamos ívlámpákat szereltek be.

Azonban fűződik hozzá egy bizarr eset is. 1880-ban felélesztett egy felakasztott bűnözőt. A péri származású rablógyilkost az ítélet végrehajtása után a győr-újvárosi kórházba szállították, ahol Bierbauer Lipót hatósági engedéllyel végzett rajta kísérletet egy elektromágneses készülékkel (a defibrillátor előzménye). A kísérlet során a halottnak nyilvánított férfi feléledt. Ezzel azonban nagy jogi és morális probléma keletkezett. Az újraélesztett rablógyilkost utána a kórházban ápolták, az országban pedig a jogászok lázasan kutatták a megoldást, hiszen egy bűnért büntetését megkapó személyt még egyszer nem ítélhettek el. Ferenc Józsefnek is sürgönyöztek az esettel kapcsolatban. Végül egy nap múlva az eset magától „megoldódott”, ugyanis az elítélt újra, immár véglegesen meghalt. Jedlik Ányos, aki addig kapcsolatban állt Bierbauer Lipóttal, minden kapcsolatot megszakított vele, amiért beleavatkozott az isteni gondviselésbe.

A Rómer Flóris Régiségtár (1857‒1949)

A korszak másik neves alakja, Rómer Flóris, egy igazi polihisztor volt, aki számos tudományágban alkotott maradandót. 1839‒1845-ig és 1857-től 1861-ig tevékenykedett győri bencés tanárként. Ez idő alatt az osztrák mintára bevezetett Entwurf, vagyis gyakorlatorientált oktatás szellemében működött. Ebben az időszakban nagy hangsúlyt kapott a szemléltetés, a szaktanárok önművelése és különféle szakkörök indítása. Rómer ennek érdekében maga is gyűjtött ásványokat, növényeket stb. a bencés szertár számára, majd 1857-ben hirdette meg a helyi napilapban a múzeum alapításának gondolatát ‒ felismerve, hogy a gimnázium természetrajzi szertárának fejlesztése mellett az iskolai oktatásban a „régiségeket” is jól lehet alkalmazni. Gyűjtést hirdetett, a győriek pedig lelkesen gyűjtötték és hozták be a különféle tárgyakat a bencés gyűjteménybe. 1859-ben a múzeum hivatalosan is létrejött. Rómer szintén gyarapította az anyagot különféle feltárások leletanyagával. Miután 1861-ben távozott, méltó utódai, Méry Etel és Börzsönyi Arnold jelentősen fejlesztették a gyűjteményt, ami a Győrmegye és Város Régiségtára nevet kapta. Az összegyűlt nagy mennyiségű anyag miatt folyamatos helyhiánnyal küzdöttek, a lapidárium (kőtár) az épület alagsorába szorult. Az egész gyűjtemény raktár-jellegű volt, csak 1897-ben sikerült egy állandó kiállítást létrehozni. Az amúgy sem kis anyagot Börzsönyi Arnold a szeszgyár helyszínén végzett régészeti feltárás leleteivel bővítette, majd 1901-ben a Téglavető dűlőn előkerült avar temető 887 sírjának leletei is ide kerültek. A kutatások eredményeit és a múzeumi anyagot igyekeztek különböző publikációkban ismertetni, az iskolai értesítőkben, de az Archeológiai Értesítőben és a Numizmatikai Közlönyben is jelentek meg írások, valamint az akkor megjelenő Magyarország vármegyéi és városai sorozatban.

A győri bencés gimnázium tantestülete 1896-ban, a millennium évében (a fotó a Bencés Gimnázium tulajdona)

1922-től Győri Bencés Rómer Flóris Múzeumnak nevezték az intézményt. Lovas Elemér, aki 1922 és 1940 között volt bencés tanár, elkezdte az anyagot katalogizálni, leírókartonokat készített, illetve megcsinálta Győr város régészeti kataszterét. Emellett részt vett a Győr Baráti Köre megalapításában, munkatársa volt a Győri Szemlének, ahol rendszeresen publikálta is kutatási eredményeit, illetve dolgozott a város monográfiáján is. A szépen fejlődő gyűjteményt 1949-ben államosították.

Kultúrmunka a két világháború között

A két világháború között a korábbinál még erősebb társadalmi aktivitás jellemezte a győri bencés székház közösségét. A hazafias nevelés minden eddiginél hangsúlyosabb lett. Minden lehetőséget megragadtak a nemzeti öntudat és a hazánk területi épségének visszaszerzésébe vetett hit erősítésére, ezt a kultúrfölény megvalósításával próbálták elérni. Aktívan részt vettek a cserkészszövetség munkájában, a Magyar Cserkészszövetség győrmegyei főtitkára Parcsami Henrik bencés tanár lett. 1921-ben létrejött az iskolában a 35. számú Jedlik Ányos Cserkészcsapat, majd 1928-ban öregcserkész-csapatot is alapítottak.

Szent Benedek-rendi „Czuczor Gergely” főgimnázium Győr, képeslap (Barasits, Budapest, 1925 körül)

1923-ban létrejött a Jedlik Ányos Ifjúsági Mozgó, vagyis mozi Ferenczy Viktor bencés tanár szervezésében, ahol tudományos filmek mellett vígjátékokat is vetítettek, hogy a szomorú időkben is legyen egy kis derű. Vasárnaponként szórakoztató előadások várták a közönséget, és a mozi nyitott a város felé. 1923-ban létrejött Győrben a Katolikus Bencés Diákok Egyesülete, amely az egykori bencés diákokat próbálta összefogni. Az egyesület 1941-ben Bencés Diákszövetségre változtatta a nevét, jelezve, hogy a nem katolikus diákokat is szeretettel látják, ezzel is tiltakozva a korszak kirekesztő intézkedései ellen. 1925-ben létrejött az Ifjúsági Csónakázó Kör, valamint ének- és zenekar is működött Németh Döme bencés tanár vezetésével. 1931-ben megalakult a Czuczor Gergely Önképző Kör, ahol a diákok mutathatták be írásaikat, illetve pályázatokat nyújthattak be különféle témákban, melyeket bíráltak is.

A Bencés Szabadegyetem (1921‒1944)

A külvilág felé is igyekeztek nyitni, és hozzájárulni a műveltség, a kultúrfölény eléréséhez. Bencés Szabadegyetem néven tanfolyamot indítottak a városi lakosságnak. Az ötlet a Cambrigde-i Egyetemen fogalmazódott meg 1873-ban, elsősorban a dolgozó emberek számára igyekeztek lehetőséget biztosítani a műveltség megszerzésére azzal, hogy az esti órákban, a munkaidő befejeztével tartottak képzéseket. Bár elsődlegesen a munkásokat célozták meg a kezdeményezéssel, a hölgyek nagyobb létszámban látogatták az előadásokat. Magyarországon 1920-tól indult el a kezdeményezés. Réthei Prikkel Marián bencés tanár már 1921-ben megszervezte Győrben a Bencés Szabadegyetemet. Ez nem alkalmankénti előadás-sorozat volt, mint napjainkban, hanem egy tanfolyam két félévben, heti három napon 2-2 órában. A „tanulóknak” be kellett iratkozniuk, az igazgató részt vett az előadásokon, és katalógust vezetett. Az év végén ugyan nem vizsgák voltak, de beadandót kellett készíteni, és az év végén bizonyítványt kaptak, amit eleinte leckekönyvnek (vagyis indexnek), később csak igazolványnak neveztek. Az első félévben 160 beiratkozott „diák” és ugyanennyi „vendég” vett részt, de volt olyan év, amikor 1800-an is látogatták az előadásokat. Az iskolában tanító bencés tanárokon kívül neves „vendégelőadókat” is meghívtak, humán és reál előadások egyaránt elhangzottak. A leggyakrabban persze a győri bencés tanárok és a pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskola tanárai tanítottak, de érkeztek Győr többi középiskoláiból is előadók, és meghívtak győri és Győr környéki szakembereket, ügyvédeket, bírókat és művészeket is.

Magyar és világirodalom, esztétika, történelem, földrajz, vallásbölcselet, pedagógia, természettudományok, jog- és társadalomtudomány, orvostudomány, művészetek, útleírások, aktuális politikai és gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Az 1939‒40. tanév második félévében például a miniszterelnökség küldött ki előadókat, akik az orosz kérdésről, a nyersanyagok stratégiai jelentőségéről és a dolgozó nőről beszéltek, a háborús helyzetre tekintettel. Az előadásokon 300 körüli résztvevő volt tanévente. A szabadegyetem működését a tagoktól szedett hozzájárulásokból és városi segélyekből fedezték. Eleinte a Győri Keresztény Tanügyi Egyesület volt a fenntartója, később Győr szabad királyi város a Népművelési Bizottságon keresztül. Az előadások helyszíne 1934 tavaszáig a bencés gimnázium díszterme volt, de a nagy érdeklődés miatt 1937 őszétől a városi kultúrház előadótermében tartották az előadásokat. Ezzel egy időben az előadások is veszítettek akadémiai jellegükből, és egyre inkább az aktuális kérdések felé tolódtak (pl. szociális kérdések, geopolitika, Németország és Olaszország történelme és földrajza). A szabadegyetemet a legkülönbözőbb vallású, képzettségű, foglalkozású és korú emberek látogatták, igazgatóját a győri bencés székház tagjai közül választották.

A két világháború között a győri bencések aktív tagjai voltak a város kulturális egyesületeinek, így a Kisfaludy Irodalmi Körnek is, időről időre tartottak főleg irodalmi témájú előadásokat és felolvasóesteket. A kommunista rendszerben, 1948-ban az egyházi iskolákat államosították, 1949-től a hitoktatást is megszüntették. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, de Pannonhalmán és Győrben ennek ellenére meghagyták a bencés gimnáziumot. A két intézmény szigorú külső szabályok szerint működhetett, négy évfolyamon maximálisan két osztály indulhatott, évente 80 főt vehettek fel intézményenként. Pannonhalmától elvették az egyházmegyét, csak a főapátság és a gimnázium maradt, Győrben a székház, a templom és a gimnázium. A rendi létszám 1950-ig 300 fő volt, ezt 80 főben maximálták.

Jeles győri bencések 1945-től

A városban végzett kultúrmunka lehetőségei leszűkültek, de a négy fal között továbbra is jelentős tudományos munka zajlott. A publikációs lehetőségek és a külföldi szakirodalomhoz jutás lehetősége is korlátozódott. Holenda Barnabás, aki 1938 és 1963 között volt az intézmény igazgatója, a magfizika iránt érdeklődött. A legjobb nemzetközi szaklapokból, könyvekből tájékozódott a legfrissebb eredményekről, így az elsők között ismertette Magyarországon a relativitáselméletet.

2022. szeptember 7-én emléktáblát avattak Holenda Barnabás tiszteletére (fotó Pados Adrián, a bencés gimnázium tulajdona)

Bánhegyi Jób (1897‒1979) irodalomtörténész 1945 előtt irodalmi, művészeti és egyéb rendezvények országos hírű előadója volt. 33 évesen felkérték, hogy írjon egy katolikus szemléletű irodalmi összefoglalót, amely két kötetben jelent meg: A magyar irodalom története I. – A legkorábbi időktől Kisfaludy Károlyig (1929) és A magyar irodalom története II. – Kisfaludy Károlytól napjainkig (1930).

Nádasi Alfonz zenetudós Kodály Zoltán legfőbb bizalmasa, munkatársa és lelkiatyja volt. Ő temette Kodály első feleségét, majd magát a mestert is. 1944-től tábori lelkészként szolgált, 1945-ben orosz hadifogságba esett, 1947-ben szabadult. Fogsága idejéről a Hadinapló (2009) és a Hadifogolynapló (2010) című írásaiban emlékezik.

Danczil Villebald 19. századi bencés elődeinek – Czuczor Gergely, Jedlik Ányos és Szeder Fábián – életét és munkásságát kutatta, főleg nyelvészeti szempontból. Foglalkozott a szlovák és a magyar irodalom kölcsönhatásaival. Jelentős szlovák költők (Ludovit Stúr, Ján Kollár, Jan Holly) műveit fordította szlovákból, valamint szentek életét latinból, és ezeket mélyrehatóan elemezte is. Tanulmányt írt Ludovit Stúr győri tartózkodásáról (1827‒1829). Ágoston atya felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a témát érdemes lenne még jobban kikutatni.

Jáki Teodóz atya, zenetudós 1968 és 1991 között a Győri Egyházmegye zeneigazgatójaként és a Győri Hittudományi Főiskola musica sacra tanáraként tevékenykedett, valamint a győri székesegyház Palestrina kórusát vezette. 1978-tól Zoboralján, Erdélyben és Moldvában gyűjtött népénekeket és népszerűsítette a népzenét.

Napjainkban

1994-től a négy évfolyamos gimnázium mellett megindult a hat évfolyamos képzés egy osztállyal. 2006-ig nagyrészt bentlakásos fiúgimnáziumként működött, szombati tanítással. 2006-ban tértek át az ötnapos munkahétre, 2008-tól lányok is látogathatják az intézményt. A gimnázium fenntartója 2012-ig a Pannonhalmi Főapátság volt, amelyhez a szerzetesközösség is tartozott. 2012. szeptember 1-jétől önállóvá vált a győri bencés szerzetesközösség, az iskolát a Szent Mór Bencés Perjelség működteti. A 2010-es években a jelentkezők nagy száma miatt szűkösnek bizonyult a gimnázium épülete. 2018-ban a Lloyd épülete is a győri bencésekhez került, így lehetőség nyílt a hat évfolyamos képzésben is két osztály felvételére. Az épületben működő fiúkollégium mellett 2021-től a korábbi orsolyita nővérek által fenntartott kollégium is a gimnázium részévé vált, így a lányoknak is tudnak megfelelő színvonalú ellátást biztosítani. A 2023/2024. tanévben 20 osztályban (6 párhuzamos osztály a hat, 4 párhuzamos osztály a négy évfolyamos képzésben) 795 diákjuk van 444 lány és 351 fiú tanulóval. A diákok 80%-a győri és Győr környéki, a középpolgárság és a felsőpolgárság rétegeiből, de természetesen mindig akadnak bőven rászorulók, akiket segítenek a bencések.

A Szent Mór Bencés Perjelség 2016-tól törekszik a várossal és a térséggel is erőteljes kapcsolati hálót kialakítani. Nyitnak a külvilág felé: népszerűek a templomban tartott hangversenyek és a Bencés esték programsorozat is. Kvázi belvárosi plébániaként működik, népszerű a házasulandók körében, illetve gyónási lehetőséget is biztosítanak. Emellett konferenciákat szerveznek, legutoljára például Jáki Szaniszló győri születésű bencés szerzetes tiszteletére rendeztek konferenciát. Az Amerikai Egyesült Államokban elő atya neves teológus és fizikus volt, több mint negyven világszerte elismert könyv, ezenkívül több mint nyolcvan tudományos és teológiai esszé, valamint kritikák, könyvelőszavak, enciklopédia cikkek tucatjainak szerzője. Az elhangzott előadásokból kötet is készül. Kiállítást is szeretnének rendezni a 2026-os emlékévig, bemutatva a rendház 400 éves történetét.

Az öregdiákokkal is igyekeznek kapcsolatban maradni, és nyomon követni az életüket. Alumni-napot szerveznek, illetve a Győri Bencés Bál és a Karrier-nap is remek lehetőség a jelen és a régi bencés diákok találkozására, a kapcsolati háló fejlesztésére. A gimnázium testvériskolai kapcsolatot tart fenn Bad Driburgban, a Woodside Priory Schoollal és a gyimesfelsőloki líceummal. Partneri kapcsolatot ápol a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel.

Az előadás végén Barkó Gábor Ágoston válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A szervezők pedig elmondták, hogy az előadás-sorozat következő részében, 2024. október 9-én a Révai Gimnázium történetéről tudhatunk meg többet Szakácsné Szabó Anikó előadásából.

Bartha Annamária
Fotók: Bartha Annamária (1. és 4. kép), Pados Adrián (2-3., 5. és 9-11. kép)

A 6. és 8. kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik.