A győri könyvtár rendezvényeire járóknak nem cseng ismeretlenül dr. Csóka Géza neve, akinek személyét összekapcsolhatjuk a világjáró jelzővel. A Föld számos országában megfordult, rövidebb-hosszabb ideig elidőzve egy-egy helyen, Szicíliától Kínáig, Belső-Ázsiától Albániáig. Az El Caminót idén nyáron immáron harmadszor járta végig, amely az előadás témáját is adta. ¿Donde estã el Camino? – Merre van az Út? ‒ dr. Csóka Géza erre a kérdésre próbált választ adni hallgatóságának fényképes beszámolóján keresztül.

El Camino = Az út

A Szent Jakab-út (Camino de Santiago) vagy más nevén El Camino egy ősrégi zarándokút, melyet a kelta időkben a Tejút szimbólumának tartottak. Maga az El Camino jelentése „az út”, Franciaországon és Spanyolországon keresztül vezet Galicia tartományának legnagyobb városába, Santiago de Compostelába, amely az Atlanti-óceán partjától 5 km-re helyezkedik el. Az út mentén a zarándokút jelét – a fésűkagylót – végig felfestve láthatjuk, így biztosítják, hogy a megfelelő szakaszon haladjunk.

Egy a Szent Jakab utat jelző kagyló Leónból

Az útvonal történelmi és vallási jelentőséggel bír, ugyanis a Santiago de Compostela-i katedrálisban található Szent Jakab sírja, akiről az utat elnevezték. Az apostol Jézus egyik tanítványa volt, aki mártírhalált szenvedett. Földi maradványait titokban vitték el Spanyolországba. Sírját a 9. században fedezték fel, amely után Santiago de Compostela gyorsan a keresztény világ egyik legfontosabb zarándokhelye lett, Róma és Jeruzsálem után. 1993 óta pedig az UNESCO Világörökség részévé vált.

„Compostelába több vonalon keresztül lehet eljutni, legalább 10-féle út létezik. Közös vonásuk, hogy mindegyik Santiago de Compostelába vezet – kezdte előadását dr. Csóka Géza. ‒ A leglátogatottabb a Francia út, amely egy kisvárosból indul (Saint-Jean-Pied-de-Port), és 788 km hosszú.” Először 2003-ban gyalogosan, majd 2016-ban kerékpárral, idén nyáron pedig szintén gyalog tette meg a hosszú, embert próbáló távot.

Eredete

Az El Camino története egészen a 11. századig nyúlik vissza. A középkorban az egyik legfontosabb keresztény zarándokútnak számított, ugyanis a hívek a hosszú és fáradtsággal teli gyalogút megtétele által reméltek bűnbocsánatot nyerni Szent Jakabtól. Érdekesség, hogy 1130 és 1140 között készült el az első útikönyv – egy francia pap keze nyomán ‒, amely már 4-féle zarándokútról számol be. Manapság pedig olyannyira népszerűvé vált az El Camino, hogy évente több százezer ember vállalkozik a megtételére.

Bakancslistás hely

Az út jelentősége az idők során változott, napjainkban a zarándoklás már nem csak a vallásos emberek privilégiuma. Az El Caminót bakancslistájukra mindazok felírhatják, akiket vonzanak a kihívások és szeretik a megmérettetést. Jó választás, ha magányra és elvonulásra vágyunk, válaszokat keresve önmagunk és talán a világ számára is, hogy lelki békénket megtaláljuk. Távol a város zajától és a szmog „szagától” lecsendesülve felfedezni énünket egy újabb aspektusból. Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is feszegetni a határainkat. A test, a lélek és a szellem harmóniájáról, összehangolásáról van szó. Egyúttal e hármas közös harcáról is beszélhetünk, amely szükséges ahhoz, hogy legyőzzük önmagunkat. Átlépni határainkat, amelynek során testi-lelki megújuláson esünk át. Nem véletlen, hogy az utazást egy belső úthoz szokták hasonlítani.

A francia útvonal

Az El Camino francia útvonalának több fontos állomása van. Mint írtuk, a kiindulópont egy francia falucska, amely a Pireneusok lábánál fekszik. A zarándokok, miután a hegyeken átkelnek, Roncesvalles-be érkeznek, ahol egy híres kolostor található. Ezután az 50-55 ezer lakosú Pamplona következik. Ha épp jókor megyünk, akkor láthatjuk a pamplonai bikafuttatást, amelyen 70-80 ezer ember szokott jelen lenni. Ez egy nyolcnapos ünnepség, melyet San Fermín tiszteletére rendeznek. A nap során kétszer láthatunk bikafuttatásokat, amelyek a városházától indulnak. Dr. Csóka Géza 2003-as útja során az utolsó 3 napra érkezett ide, és mint elmondta, az éjfélkor fellőtt tűzijáték olyannyira gyönyörű, hogy „már ezért megéri eljönni ide”. A vásári hangulatot az előadó fotókkal illusztrálta, ezzel próbálván visszaadni az ott átélteket.

A burgosi székesegyház, a leóni székesegyház és a cél, a bazilika Santiago de Compostelában

Az útvonal hosszú, számos tartományon halad keresztül. Amit ki kell emelni, az Burgos, ahol érdemes a székesegyházat jobban szemügyre venni, annál is inkább, mivel az épület a Top10 látnivalóban benne van. León is a katedrálisáról híres, Castillia és Navarra határa pedig a legalkalmasabb hely az elmélyülésre. O Cebreiro a spanyolok fő búcsújáró helye, majd az utolsó állomás következik, Santiago de Compostela, ahol a híres katedrális áll, és ahol Szent Jakab apostol sírját őrzik – tudtuk meg. A zarándokok a sikeres út megtételéért itt vehetik át zarándoklevelüket is, amely bizonyítja, hogy végigmentek az El Caminón. Az utazás megkezdése előtt ugyanis minden résztvevő kap egy zarándokútlevelet (credencial), amelybe minden állomáson kapnak egy pecsétet – fejtette ki a világjáró. Sok utazónak egyébként nem Compostela jelenti az út végét, hanem a várostól 60 kilométerre található Finisterre-fokot tekintik a zarándokút igazi befejezésének. A fok legmagasabb pontja a tengerszint felett 247 méterrel van, emiatt a világ végének tartják ezt a helyet.

Dr. Csóka Géza azt is elárulta nekünk, hogy átlagban napi 23 km-t tett meg, de volt olyan nap, amikor 37 km-t(!) sikerült gyalogolnia. Mint mondta, az út megtételére a legalkalmasabb május második fele, június vagy szeptember, így a hőség nem annyira elviselhetetlen. Az útvonalak mentén a zarándokok számára rengeteg szálláshelyet alakítottak ki, ezek az úgynevezett albergue-k, amelyeken olcsón megszállhatunk. Az előadó sátorban szokott aludni, mivel ott áll és pihen meg ilyenkor, ahol csak akar – ezt a szabadságot szerette volna magának meghagyni.

Az előadás végén az út során készített képekből láthattunk még egy válogatást, majd dr. Csóka Géza megválaszolta a hallgatóság által feltett kérdéseket. A résztvevőkkel megosztotta, hogy jövőre – és reményei szerint utána is – szeretné újra végigjárni az utat. S mint mondta: az El Caminóra nem azért megy el az ember, hogy szenvedjen, ugyanis ha megfelelően felkészülünk, akkor egy különleges utazásban lesz részünk.

LSzimonetta

Fotógaléria: El Camino ‒ Dr. Csóka Géza vetített képes beszámolója a győri könyvtárban

LSzimonetta fotói

25 kép

 

Forrás: Wikipédia 1, Wikipédia 2

A cikkben szereplő képek a Pixabay, a Freepik és a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép. A galériában lévő fotókat LSzimonetta készítette.