Ezek során az érdeklődők megtudhatták, hogyan zajlanak az olimpiai játékok a „színfalak mögött”, miként készítettek sört a szerzetesek a történelem elmúlt századaiban, illetve pillanatképet kaphattak a világ biztonsági és geopolitika helyzetéről. A rendhagyó helyszín és az előadássorozat kiváló alkalmat teremtett az MCC-s programok és képzések széles körben való megismertetéséhez.

A pénteki napon, augusztus 23-án a 2024-es olimpiai játékok kulisszatitkaiba nyertek bepillantást az érdeklődők, illetve megtudhatták azt is, hogy miként zajlik egy ilyen világesemény előkészítése és lebonyolítása. A pódiumbeszélgetésen Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára és Nagy Roland, a Győr Plusz Média sportszerkesztő műsorvezetője beszélgettek. A beszélgetés elején Hajdú András az olimpiáknak és magának a sportnak mint nemzetgazdasági ágnak a gazdasági jelentőségére hívta fel a figyelmet, példaként hozva az Egyesült Államokat, ahol a 2023-as évben a sportágazat nagyobb jövedelemtermelő képességgel bírt a nemzetgazdaságban, mint a vegyipar. Emellett kiemelte, hogy a sporthoz szükséges infrastruktúra elemei olyan időtálló építészeti remekművei egy nemzetnek, melyek hosszú időtávra meghatározhatják identitását és jövőképét.

Nagy Roland kérdésre válaszolva elmondta, hogy az idei párizsi nyári játékok a harmadik helyszíni „terepmunkája” volt, hiszen már a 2016-os Rio de Janeiró-i és a 2021-es tokiói játékokat is e helyszínről közvetítette a győri emberek számára. Érdekesek voltak azok a történetek, melyek rávilágítottak, hogy milyen erőfeszítő munkát kíván a szervezőktől, hogy minden sportág minden száma a nemzetközi szabályoknak megfelelően és a közönség számára is látványos módon tudjanak lezajlani. Kiemelte, hogy milyen pontos operatív munkát igényel az újságíró stábok részéről, hogy a helyszínen a sportszámokat követően megfelelő interjúkat tudjanak készíteni az első helyezett sportókkal, majd hozzátette, hogy e tekintetben számára nyilván a magyar olimpikonok élveztek prioritást.

A nap második pódiumbeszélgetésén Somkuti Bálinttal, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanárával beszélgettek idén megjelent Negyedik generációs hadviselés – Árnyékháborúk a modern korban című könyvéről. A szerző a 19. és 20. századi fegyveres konfliktusoktól indulva bemutatta, hogy miképpen alakult ki és milyen újfajta harcászati módok jellemzik a modern hadviselést. A negyedik generációs hadviseléssel kapcsolatban Somkuti Bálint elmondta, hogy az sokkal komplexebb és bonyolultabb folyamatokat takar, mint azt a közvélemény gondolná. A negyedik generációs hadviselés során már nem beszélhetünk a szokványos fegyvernemekről és hadászati taktikákról, hanem olyan újfajta eszkalációs technológiák és irányítási mechanizmusok „gyűjtőfogalmát” értjük alatta, melyek a katonaipari-komplexum mellett az állam más szegmenseit, mint a titkosszolgálatok, a kiberbiztonság vagy az infrastruktúra, is igénybe veszi, és velük együtt komplex cselekedeteket tervez és idéz elő.

A szombati nap első felében a szerzetesi sörfőzés titkaiba tekinthettek be az érdeklődők. Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója és Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója elmondták, hogy Győr városában és térségében milyen gazdag sörkészítési kultúra élt már a 18. századtól kezdődően. Mi, magyarok mindig úgy tekintünk magunkra, mint boros nemzet, pedig a sörkultúránk is évszázadokra tekint vissza. A beszélgetőpartnerek kiemelték, hogy a sörkészítés nemcsak mint termelési tevékenység meghatározó, hanem – a borászathoz hasonlóan – kultúrateremtő erővel is bír. A sör készítése még a borászatnál is ősibb foglalkozás, az emberiség előbb kezdett gabonából sörféleséget előállítani, mint szőlőt termeszteni és bort készíteni. Hazánkba, a Kárpát-medencébe a különféle szerzetesi közösségek hozták magukkal, elsősorban Bajorország felől a sörfőzés mesterségét, melyet a középkor századaiban is minden bizonnyal űztek. A török megszállás elmúltával e sörfőzési kultúra feléledt. Pannonhalma mellett Ravazd községben, Győr esetében Győrszigetben működtek sörfőzdék, melyek termékeit a környék sörözőiben és fogadóiban árusították. Az érdeklődők megtudhatták azt is, hogy hazánkban jelenleg reneszánsza zajlik a kisipari sörkészítésnek, melynek aktív tagjai a különböző szerzetesi és egyházi sörmanufaktúrák is. Így a hazai sörpiac egyre diverzifikáltabbá válik, a nagy, nemzetközi gyártók mellett egyre inkább megjelennek a hazai kisipari főzdék különböző sörtípusai is.

A programsorozat utolsó szakmai eseményén a Mandiner Harctér podcast állandó szakértői vettek részt, akik az orosz‒ukrán háború jelenlegi állását, a Hámász és Izrael közötti lehetséges eszkalációt, illetve a várható biztonsági kihívásokat vitatták meg. Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértővel és Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel Pócza István, a Mandiner politikai elemzője beszélgetett az aktuális biztonságpolitikai kérdésekről. A beszélgetés magvát a kurszki ukrán betörés adta, amely a beszélgetőpartnerek egybehangzó véleménye szerint alapjaiban megváltoztathatja a háború eddigi menetét. A beszélgetés során a résztvevők kitértek a fokozódó közel-keleti eszkalációra, a magas rangú Hámász vezető likvidálását követő bizonytalan geopolitikai folyamatokra, valamint Irán szerepére és regionális katonapolitikai ambícióira.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvényüket szeptember 12-én, 17:30-kor tartják, amely során Toldi Ottóval, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatójával beszélgetnek Hogyan jutott el Európa a traktoros blokádokig? címmel.