A világ legrégebbi ''kottája''

Hát ez csúcs! 79. rész – Szabados Éva írása

hurrian_tablet

Hurri himnusznak is nevezik a kottaírás eddig ismert legkorábbi példáját, amely az i. e. 14. századból származik. Az Észak-Mezopotámiában élő ókori nép ékírásos agyagtáblákon őrizte meg szent dalait, amelyek közül az egyetlen épen fennmaradt zenemű Nikal istennőhöz szól.

A lejegyzett himnuszt Ugarit (ma Rász-Samra, Szíria) városában találták meg az 1950-es években. Töredékes állapotban körülbelül 36 himnusz maradt fenn, de csupán egyetlenegy nagyrészt sértetlenül. A szakrális dal Nikalhoz, a gyümölcsösök sémi istennőjéhez íródott. A feltételezések szerint az énekes hangszeres kísérettel (valószínűleg lanttal vagy a sammûm nevű kilenchúros hárfával) adta elő. Az ékírásos tábla a Damaszkuszi Nemzeti Múzeumban található. Nikal az Anatóliában és Föníciában is ismert ősi sumer istennő, Ningal elődje, akinek a neve „nagy asszonyt” jelent. Ő a termékenység istennője, aki a gyümölcsök érését is elősegíti.

A Nikal-himnusz a lelet alapján nagyjából rekonstruálható, de legalább öt, egymástól nagyon eltérő változata létezik. Ékírással jegyezték le a dalt, amely az írás egyik legkorábbi ismert formája. A tollal, amely általában nádból készült, finom bemetszéseket használtak a nedves agyagon. A szöveg folyamatos spirálban íródott, a recto és verso oldalakon váltakozva, ami nem jellemző a babiloni szövegekre. Ez alatt szerepelnek az akkád nyelvű zenei utasítások, amelyek hangközökből és számokból állnak. Az értelmezési kísérletek különbözőségei ezen páros jelek jelentéséből, illetve a szöveghez fűződő viszonyuk kérdésességéből fakadnak.

hurrites

Magát a himnusz szövegét nagyon nehéz lefordítani a hurri nyelv különlegessége miatt. A hurrikat egyébként az örménység egyik feltételezett ős-népcsoportjának is tartják. A dal témája egyértelműen a termékenység előmozdításához kapcsolódik, és utal a Nikal istennőnek szóló szent áldozatra.

A Nikal-himnusz egyik rekonstrukciója meghallgatható itt.

Szabados Éva

Forrás: Wikipedia, Papageno, Circle through new york

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája

39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete

42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja
57. rész: A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
58. rész: A világ leghosszabb túraútvonala
59. rész: Agatha Christie: Egérfogó ‒ A világ leghosszabb ideje futó színházi előadása
60. rész: A világ legnagyobb Gömböce
61. rész: A dán Rubjerg Knude világítótorony
62. rész: A Leshan-i Dafo – a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma
63. rész: A világ legtöbb nyelvére lefordított könyv: A kis herceg
64. rész: A pompeji kőtestek titka

65. rész: Livraria Lello, a világ legszebb könyvesboltja
66. rész: A világ legrégebbi könyvtára 1. – Az eblai könyvtár
67. rész: Egy fura zenedoboz: a Marble Machine
68. rész: Lalibela – templomváros a föld alatt

69. rész: Amikor a statisztikából nyer ihletet a művész
70. rész: A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára
71. rész: Fricska
72. rész: A hétezer éves Chinchorro múmiák
73. rész: Nefertiti királyné igazi arca
74. rész: Sziklatemplom a fellegekben: Abuna Yemata Guh
75. rész: Maison de Jeanne – Franciaország egyik legrégebbi lakóháza
76. rész: Újra hódít a dobozágy
77. rész: A világ első fagyija
78. rész: Little Free Library – a világ legkisebb könyvtárai

2024.09.07