Erről még a filmhiradóban is beszámoltak!

Bruck Tibor tervező- iparművész alkotta meg a működő kávéfőző gépet rejtő díszes porcelán burkolatú presszógépet. Források egy része szerint a prototípus egy lengyel gyártású Transelektro kávéfőző volt, más forrás viszont azt állítják, hogy a gépet a KERIPAR 2. sz. Kereskedelmi Gépgyár Budapest, X. kerület, a Monori utca 2-4. szám alatt működő üzeme gyártotta. A kávékészítő gépek nem magánszemélyekhez, hanem olyan neves hazai cukrászdákba, kávéházakba kerültek, mint a több évszázados múltú pécsi Caflisch, amely a két világháború között élete fénykorát, vagy a szegedi Virág cukrászda, amelyet Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei tettek híressé az 1928-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert cukrászati különlegességeikkel. Sok közismert ember is (pl. József Attila) megfordult itt, akárcsak a fővárosi Gerbeaud-ba, ahová szintén került egy gép. A pilisvörösvári Valencsics Emil cukrászdájába, a budapesti Egyetem és a Művész Cukrászdába, a Béke és a Gellért szállóba, a Gundel étterembe és a Ferihegyi repülőtérre is beüzemeltek egyet-egyet.

Készül a presszókávé Ferihegyen, a Tranzit szálló bárjában.

Kádár János is ajándékozott Sztálinvárosnak a 60-as évek elején egyet, amely végül a dunaújvárosi Aranycsillag étteremben kötött ki.
A rendszerváltás után többsége eltűnt a nyilvánosság szeme elől.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. nyilvántartása szerint a 10 kávégépről az alábbiakat sikerült kideríteni:

1. Szegeden, a Virág cukrászdában teljes pompájában csodálható meg a herendi burkolatú gép, amely harmonikusan illeszkedik a patinás belső enteriőrhöz.

2. Pilisvörösváron az Emil cukrászdát ékesíti.

Az évszázados múltú porcelánt a legmodernebb technikával ötvözték.

3. A kállósemjéni Kállay-kúriában egy kiállítási teremben van elhelyezve egy darab (címlapunkon).

4. Herenden, az Apicius Kávéházban régebben volt egy példány, ma már nem látható, értékesítésre került.

A festett, klasszikus vonalvezetésű porcelángép jól illeszkedik a modern berendezéshez.

5. Szentendrén a Rab Ráby Vendéglő tulajdonosának birtokában van két darab, melyek vevőre várnak.

6. A Szidónia Kastélyszállóban 2014-ig működött egy példány, a szálloda ekkor eladásra került, és a gép az eladó tulajdonában maradt.

Már messziről csalogatja a vendégeket a pulton álló díszes kávégép.

7. A dunaújvárosi Arany Csillag Szálloda a privatizáció révén a szőnyegkereskedő Sulák család tulajdonát képezte egy ideig, a herendi géppel együtt. Jelenlegi helye, tulajdonosa ismeretlen.

8. A Gerbeaud-ban lévő gép szintén a privatizáció idején a német tulajdonos birtokába került, jelenlegi helye ismeretlen.

Parancsol egy kávét?

9. A pécsi Caflisch Cukrászda egy magát megnevezni nem kívánó adományozótól 2020 telén visszakapta a herendi burkolatot, amely jogilag a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe került. A történethez hozzá tartozik, hogy 1952-ben államosították az üzletet, amely ekkor az Éva cukrászda nevet kapta. Kevés használati tárgyat tartottak meg az eredetiből, és ebben az időszakban került a cukrászdába a herendi porcelán burkolatú kávégép is, vagyis a műremek az Éva cukrászda relikviái közé tartozott. A cukrászda 1988-ban kapta vissza eredeti nevét.

10. Valószínűleg a Ruszwurmban volt.

Az interneten fellelhető információk szerint jelenleg egy van működő állapotban a szentendrei Rab Ráby vendéglőben, valamint két burkolat van kiállítva a szegedi Virág cukrászdában és Kállósemjénben, a Kállay-kúriában.
A Herendi cég egy 2007-es zágrábi kiállításra újragyártott egy példányt belőle, egy olasz kétkaros Faema E61 legend alapra épített géppel összeépítve, ennek az ára akkor 4 millió forint volt.

SzaSzi

Források: sumidamagazin, pecsaktual.hu, facebook

A címlapképet Kisgyörgy Éva, travellina.hu engedélyével közöljük. 

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt található: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép.