Szobáról szobára járva a kastélyban élménydús történelmi időutazást tehetünk. Sorozatomban azonban ezúttal sem ígérhetem a teljességet, csupán kívánni tudom a tisztelt Olvasónak a felfedezés örömteli megtapasztalását.

A dicső Grassalkovichok

A kastély építtetését a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, a Grassalkovich család sarja, I. Antal gróf kezdte 1735 körül. Mayerhoffer András osztrák építészt bízta meg a tervezéssel, aki a klasszikus barokk stílust némileg megvariálta. Legfeltűnőbb, hogy az addig szokásos megoldással – mint a fertődi Esterházy-kastélynál – szemben az U-alakú kastélyszárnyakat hátrafelé, a kert irányába hajlította, az impozáns főhomlokzat a nagystílű díszkapuval ezáltal sokkal hangsúlyosabbá vált. Az épület teljességére az udvaron sétálgatva csodálkozhatunk rá.

Díszes főhomlokzat

Hogyan emelkedhet ilyen magasra egy köznemesi származású férfi? A jogilag képzett Grassalkovich I. Antal a király(nő) kegyét élvezve jutott egyre feljebb és feljebb. Ott volt és akkor, ahol lennie kellett. Fontos szerepet vállalt Mária Terézia trónra jutásában, tulajdonképpen ő győzte meg a magyar főurakat, hogy életüket és vérüket ajánlják a királynőért, aki nem is maradt hálátlan. A felség 1743-ban grófi rangra emelte (unokája a hercegi címet is megkapta), és titkos tanácsosává nevezte ki. A gróf pedig tehetségesen és eredményesen gazdagította tovább a kincstár javait, emellett a saját birtokait is tervszerűen gyarapította, így lett Gödöllő egy 135 ezer holdas birtok központja. Jól mutatja vagyonosságát, hogy a gödöllői mellett további öt uradalommal rendelkezett, birtokain 20 kastély és 33 templom építése fűzhető a nevéhez. A birtok épült, szépült, 1751 augusztusában nem kisebb személyt látott vendégül, mint Mária Teréziát. A gróf világraszóló pompával fogadta a királynőt, összesen 70 ezer lámpás világította meg a kastélyparkot, ahol a vacsorát elköltötték egy igen díszes, csillogó, tükrös, erre az alkalomra épített teremben.

A kastély később is folyamatosan fejlődött. A nyolc szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Később barokk színháza és sörpincéje is lett.

A birtokalapító (balra), a Grassalkovichok címere – a fejtetőre állított pajzs a család kihalását jelzi (jobbra)

Mesélő királyi díszletek

A sikertörténet több mint egy évszázad után megszakadt, a Grassalkovich család férfiágon kihalt. A birtokot a magyar állam vásárolta meg, hogy 1867-ben koronázási ajándékként a királyi párnak adományozza. Ez nem tulajdoni, hanem használati jogot jelentett, így Gödöllő a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájává, Királyi Kastéllyá vált. Leginkább Erzsébet királyné szeretett itt tartózkodni, mert a bécsi udvar után sokkal szabadabbnak érezhette magát, ez a hely újabb felvirágzását hozta.

A kastély kiállításai javarészt a királyi időszakot idézik klasszikus tárlaton, viszonylag kevés interaktív elemmel, de izgalmas részletekkel. A királyi lakosztályokban a családdal kapcsolatos emléktárgyak, művészi ábrázolások idézik meg ott lakóit: például a kis ebédlőben, gyönyörű megterített asztalon Erzsébet herendi étkészlete Ferenc Józseftől, amelyet csak itt használt, ezért kapta a „gödöllői mintás” elnevezést. Az eredeti székek, faliszőnyegek, selyemtapéták, porcelánok, a király címerével ellátott tárgyak mind valamilyen történetet mesélnek. Ott vannak például a díszes fehér-arany kályhák, amelyekkel csupán 14-16 fokot lehetett elérni, de gyönyörűek, és nincs belőlük két egyforma. Ajtajukat hiába keressük, nem elölről fűtötték, hanem ún. fűtőfolyosókról. Az elképesztően szűk járatokba leginkább gyerekek fértek el, így az ő feladatuk volt a tüzelés.

Díszes kályha, szűk fűtőfolyosó

Bár Ferenc József lakosztályáról nem maradtak fenn források, intim térnek tartották, senkinek nem volt illendő leírnia vagy lerajzolnia, mégis beszédes, hogy ágya csupán egy egyszerű katonai vaságy volt. Jelenleg a lakosztály egy főhadsegédi irodát idéz távíróval, telefonnal, Magyarország vonaltérképével és az eredeti királyi dolgozóasztallal. A szobákban a fehér-vörös-arany színek dominálnak, 1876-ban ugyanis a korábbi egyedi színeket Schönbrunn mintájára egységesen lecserélték, csupán a királyné földszinti szobái lettek az ő személyes kérésére kedvenc virágai után ibolya színűek. A korhű berendezések, emléktárgyak sokasága között nagyon elevenen él és szinte kitapintható a kiráyné szelleme.

Sisi nyomában

A tárlat középpontjában egyértelműen Wittelsbach Erzsébet, azaz Sisi (Sissy), a 19. századi európai történelem egyik legérdekesebb személyisége áll. Lelkesen és beavatottként mesél róla, szokásairól, életéről fiatal, gyönyörű, karcsú idegenvezetőnk, Tímea. A királyné koronázási ruhájának reprodukcióját csodálva nem állom meg, hogy megjegyezzem, milyen remekül illene őrá is a csodálatos kosztüm, és még hasonlítana is a királynéra. Fellebben a fátyol! Kiderül, hogy Tímea, élve adottságaival, gyakran szerepel hasonmásként, és kosztümös tárlatvezetések főszereplőjeként mutatja be a látogatóknak a királyi lakosztályokat (fotók a galériában). Gyakran tapasztaltam, hogy egy idegenvezetés nagyon sokat tesz egy kiállításhoz, de itt úgy éreztem, hogy ez kihagyhatatlan, igazi uniqum, mind a Sissi-rajongók, mind az időutazás szerelmesei számára.

Erzsébet királyné a koronázási díszruhájában: Emil Rabending fotója (balra), Székely Bertalan festménye (jobbra)
(Forrás: wikimedia commons 1, wikimedia commons 2)

Erzsébet királynénak a koronázáson viselt díszruhájánál érdemes elidőzni! A kosztüm Czédly Mónika ruhatervező jóvoltából látható a vitrinben, ő készítette el koronázásának 150. évfordulójára Székely Bertalan festménye alapján, és elnyerte vele a Magyar Kézműves Remek díjat. A ruhatervező 2004 óta igyekszik felkutatni azokat a hiteles művészi ábrázolásokat, fotókat, amelyek alapján már Sisi 14 ruháját alkotta újra, kollekciója először a Gödöllői Kastélyban volt bemutatva. Az első öltözék 2007-ben, a királyné koronázásának 140. évfordulójára készült el Emil Rabending ismert fotója alapján.

Székely Bertalan festménye lenyűgöz bennünket! Elkészítéséhez Rabending fotóját használta, mégis feltűnhet, hogy nem mindenben tükrözi hűen a valóságot. Ennek oka, hogy a királyné két ruhát viselt a szent napon: az egyik, amelynek eredetileg öt és fél méteres uszályát és a szoknyáját körben ezüst hímzéssel orgonavirágok borították, minden egyes virág közepén egy-egy gyémánt tündökölt, a súlya elérte a 25 kg-ot. Nem volt könnyű dolga a 172 cm magas, alig 50 kg testsúlyú törékeny Sisinek. Szerencsére ez csak a bevonuló ruhája volt, a bálon már egy másik, sokkal könnyebb ruhában tündökölt.

Sisi híresen szép hajzuhataga kibontva és „feltornyozva”
(Forrás: keptar.niif.hu, wikimedia commons 1, wikimedia commons 2)

Erzsébet korának egyik legszebb asszonya volt, karcsú termetével, dús hajával igazi királynői jelenség. Öltözködését kifinomultság jellemezte, kedvelte a sötét színeket: feketét, lilát, szürkét, fekete-fehér kombinációkat, ruháinak különleges szabászati megoldásait kortársai másolni és utánozni próbálták, igazi divatikon volt. Szépségéhez hozzájárult gyönyörű haja, amely felnőtt korára a bokájáig ért, reggelente bő három órát töltött a fésülködőasztalánál. Csak a fodrászának engedte a haját gondozni, aki két-három hetente konyak és tojás keverékével ápolta a királynéi fürtöket. Ennyi hajat megszárítani sem volt egyszerű, de ne a kályha mellett kuporogva, törölközőbe csavarva képzeljük el őt! A legenda szerint ilyenkor gyakran lovagolt ki, hogy a menetszél szépen megszárítsa kibontott haját.

Erzsébet nemcsak szép volt, hanem rendkívül okos és művelt is. A fésülködőasztalnál töltött órák alatt például többnyire nyelvtanulással foglalta el magát. Magyarul is rendkívül jól beszélt, akcentus nélkül tudott társalogni, kedvenc költője, Petőfi műveit is eredetiben olvasta. A kiállítás nem csak a királyné fénykoráról mesél, a kislánya, Zsófia elvesztése miatt érzett gyász éppúgy helyet kapott, mint a halálát okozó merénylet, amelyet a korabeli újságok segítségével ismerhetünk meg.

Mária Valéria (balra), a császári család (jobbra)
(forrás: wikimedia.commons)

Képek a falon…

Különösen sok festményről tekintenek vissza a kastély egykori lakói. Ferenc József ragaszkodott ahhoz, hogy íróasztala közelében lógjon egy kép a feleségéről, de Erzsébet is mindig tartott a szobájában képeket a gyermekeiről. Sisiről egészen nagy ábrázolásokat láthatunk itt, Székely Bertalan említett festményén a koronázási díszruhában, Benczúr Gyula Millenniumi hódolat című képén – fia, Rudolf elvesztése után – már feketében, de eljegyzési portréját is megtaláljuk, amelyen még csak 16 éves volt. A világraszóló eseményről, az uralkodópár megkoronázásáról készült festménynél is elidőzhetünk, például azon, hogy az 1867. június 8-án tartott eseményen, a történelemben elsőként, egyazon napon került sor a koronázásra, mégpedig a szokásoknak megfelelően a királynak a fejére tették, a királynénak viszont a vállához érintették a felséges diadémot.

Sisit már életében különleges atmoszféra lengte körül, kultusza pedig lesújtó halálhírével csak tovább nőtt. Újabb és újabb művészeti alkotások, szobrok, filmek születtek róla az azóta eltelt több mint másfél évszázadban. Karády Katalin főszereplésével magyar film is őrzi emlékét. A kiállítás utolsó szobájában Zala György fehér márványból készült mellszoborával szívesen fotózkodnak a látogatók.

Franciska, a fodrásznő (balra és középen) és Ferenczy Ida a felolvasónő (jobbra)
(Forrás: wikimedia.commons 1, wikimedia commons 2)

…és háttértörténetek

Nem csökkent Sisi kultuszán, viszont az életszerűséget növeli a felolvasó szoba kiállítása, Ferenczy Ida lakosztálya. A királyné első pillantásra megkedvelte a művelt hölgyet, aki köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgye, de kitalálták számára a felolvasói pozíciót. Ida a legjobb barátja, bizalmasa lett, egész életét neki szentelte. A hajózást nem bírta, így a királynét utazásaira Sztáray Irma grófnő kísérte el. Róla is láthatunk a szobában fotót, mint ahogyan Franciskáról, a fodrásznőről is, akinek kiváltságos helyzetéről érdekes történetek keringenek. Nem csak azért, mert jobban keresett, mint egy egyetemi tanár, hanem mert nélküle Sisi nem volt „szalonképes”, kibontott hajjal ugyanis nem hagyhatta el a kastélyt, ezért ha valami nem tetszett Franciskának, nem átallott beteget jelenteni. Eltűrte ezt a felség? El bizony, mert a helyzet kihasználása kölcsönös volt. Erzsébetet sem kellett félteni, ha nem volt kedve a protokoll szerinti, órákig tartó, mosolygós, integetős megjelenésekhez, Franciskát szerepeltette maga helyette az egyik ruhájában. Apropó, itt is találunk egy ruharekonstrukciót, Kralovánszky Mária munkáját az 1870-es évekből, amely jól mutatja, mit jelent az 50 centiméteres derékbőség.

A kastély barokk temploma

Templom, színház, lovarda

A kastély templomában korábban rengeteg szertartást bonyolítottak, ott jártunkkor egy üvegfalon át pillanthattunk be az 1749-ben felszentelt barokk szentélybe, amely isten tróntermeként tűnik fel előttünk. Különlegessége, hogy a főoltár feletti, korona alakú „baldachint” négy fekete márványoszlop tartja, ez alatt foglal helyet a főoltár, amelynek képén Nepomuki Szent János látható. A baldachin fölötti diadalíven a Grassalkovich család címere áll. Érdekessége a templomnak, hogy ismeretlen okokból két szószéke van, illetve, hogy a két aranyozott függő csillár cikornyás díszei papírmaséból készültek, könnyűek, de a kezelés miatt tűzbiztosak is.

A barokk színház nézőtere
(Forrás: Gödöllöi Királyi Kastély archív)

A XVIII. században Magyarországon a színjátszás – hivatásos nemzeti társulatok híján – főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a déli szárnyban Grassalkovich II. Antal (1734–1794) az épületen 1782 és 1785 között végzett átalakítások során színháztermet alakíttatott ki. Ez az első, Magyarország egyetlen barokk kulisszás rendszerű színháza, amely máig fennmaradt. A barokk színház kedvelte a csillogást, az illúziókeltést, ennek eszköze volt a színpad elején két háromszög alakú, forgatható, hátul pedig egy leengedhető záró kulissza, amelyeket a nézők szeme láttára mozgattak. A színésznők ruháira apró tükröket varrtak, ezeken megcsillant a gyertyák fénye, az egész varázslatossá vált, ha kellett, a mennydörgést is elő tudták állítani. A jelenetnek megfelelő hátteret keretekre festették, és váltogatták a darabnak megfelelően. A felújításkor megtalálták az eredeti, kézzel működtethető színpadmozgató berendezéseket. A nívós előadáshoz zenekari kíséret is járt, a zenészeket eleinte egy paravánnal kerítették el, később rejtett zeneteremből áradt az aláfestő muzsika.

Szintén a kastély déli részén kapott helyet a lovarda Grassalkovich I. Antal idejében. A szépen felújított lovardát ma már rendezvények helyszíneként hasznosítják. Egykor itt hódolt lovagló szenvedélyének Erzsébet királyné, aki 1879-80-ban átépíttette, körmanézst alakíttatott ki négy nagyméretű tükörrel, hogy pontosan lássa a lovak mozdulatait. Cirkuszi lovakat is vásárolt, és sok lovas mutatványt megtanult a Renz-cirkusz műlovarnőitől, Emilie Loisset-től és Elise Petzold-tól. Lovaglótudását a kastélyban is számos festmény örökíti meg. Az emeletről akár csigalépcsőn keresztül meg tudta közelíteni szeretett lovait.

A szépen felújított lovarda ma rendezvények helyszíne

Az idő sodrában

A huszadik század viharait Gödöllő sem kerülhette el. Előbb a két világháború között Horthy Miklós kormányzó rezidenciája lett, még egy bunkert is kialakítottak benne (két helyiség látható), majd 1945 után az egyik felét a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták, a másik felének gyönyörű termeiben pedig szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot felszabdalták. A katonák csak 1990-ben hagyták el, óriási pusztulást hagyva maguk után. 1994-ben végre megkezdődhetett a rekonstrukció, 1996-ban megnyitották a főhomlokzati szárnyat, a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításokat (ekkor még csak nyolc szobával). 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján Erzsébet királyné emlékkiállítást rendeztek. Ma már több mint 30 helyiség látogatható, és 2003-ban az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház is megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Évről évre szépül a kastélypark, amely egyre több szabadtéri rendezvénynek ad helyet. 2004-ben átadták a helyreállított Királydombi pavilont, míg 2010-ben a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf-szárny nyerte vissza régi pompáját, elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója. Bár a kastély kétharmada felújított állapotnak örvend, maradt még két romos szárnya, amely egyelőre csak a pusztulás mementója.

A kastély (szociális otthon) utolsó lakója

Kirándulásunk levezetéseképpen válogathatunk az ajándékbolt kínálatában, beülhetünk a kávézóba, sétálhatunk a kastélyparkban, amely még őrzi az angol, tájképi kertszerkezetet, száz éves vagy idősebb fákat és a felújított barokk pavilont. A forgalmas út túloldalán a Várkapitányi lak, a vasútállomáson pedig egy kevésbé ismert látványosság, az Ybl Miklós tervezte királyi váróterem is gyarapíthatja gödöllői élményeinket.

Írás és fotók: SzaSzi
A kosztümös tárlatvezetők fotói Szoboszlai Krisztina, a kastélypark képei Lengyel Enikő munkái, a Gödöllői Királyi Kastély engedélyével közöljük őket.

Fotógaléria: Gödöllői Királyi Kastély

45 kép

 

Forrás: gyoriszalon, aktivpihenes, kastelymorzsak.blog, sopronmedia, trafly, kiralyikastely

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Az „ördöglovas” kastélya Bajnán
2. rész: Az örök szerelem kastélya Nádasdladányban
3. rész: Grandiózus klasszicizmus, angolos tájkert, szabadkőművesség Dégen
4. rész: Reneszánsz édenkert Ozorán